
Sokan ehetetlennek tartják a teljes kiőrlésű lisztből készült kiflit
Fotó: Gecse Noémi
Egyelőre tizenegy település jelezte Maros megyében, hogy önállóan kívánja megszervezni az iskolások tej- és kifliprogramját, hogy előnyben részesülhessenek a helyi pékségek, tejgyárak termékei. Marosvásárhelyen pénteken döntenek erről, a tervezet szerint a megyeközpont nem akarja saját kézbe venni a szolgáltatást.
2021. március 10., 17:402021. március 10., 17:40
2021. március 10., 20:432021. március 10., 20:43
Annak ellenére, hogy csak részben volt fizikai jelenlétű oktatás az iskolákban, Maros megyében sok gyermek és szülő panaszkodott a tej- és kifliprogram részeként biztosított termékekre. Hiszen – mint többen is mondták – a teljes kiőrlésű lisztből, kevés zsiradékkal készült kifli és keksz szinte ehetetlen,
Több alkalommal is írásos panaszt nyújtottak be a tanfelügyelőségre, a megyei önkormányzathoz és a fogyasztóvédelemhez, mindhiába. Azt a választ kapták, hogy
Idén nyáron a Maros megyei önkormányzat újra versenytárgyaláson fogja kiválasztani azokat a gyártókat, amelyek az elkövetkező tanévekben biztosítják majd a tejet és kiflit. Jelenleg gyűjtik a helyi önkormányzatoktól azokat a tanácsi határozatokat, amelyek kimondják, hogy egy-egy önkormányzat maga szeretné megszervezni ezt a szolgáltatást, vagy továbbra is rábízza ezt a megyei tanácsra.
Mint Bálint Erika, a Maros megyei önkormányzat sajtóirodájának képviselője a Székelyhonnak elmondta, egyelőre tizenegy település jelezte, hogy saját kezébe veszi ezt a kérdést, és biztosítja az iskoláskorú gyermekeknek a tízórait. Vannak olyan települések, ahol már több éve így járnak el, például Nyárádszeredában, de Kibéd, Koronka, Nyárádremete, Gernyeszeg, Makfalva, Sóvárad, Backamadaras, Kerelőszentpál, Csíkfalva és Nyárádszentlászló is egyénileg fogja kiválasztani a pékséget, valamint a tejtermékeket és az almát biztosító cégeket.
Azok a polgármesteri hivatalok, amelyek már korábban is egyénileg oldották meg a tej- és kifliprogramot, azért választották ezt a lehetőséget, mert bár több utánajárással és odafigyeléssel jár, a gyermekek friss és helyi, környékbeli termékeket kapnak, amivel alapvetően elégedettek.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselők pénteki rendkívüli ülésükön döntenek arról, hogy melyik utat választják. A városháza honlapján már olvasható a Soós Zoltán polgármester által beterjesztett, a városháza iskolákért felelős igazgatója által összeállított tervezet, amely arról szól, hogy a város nem kívánja önállóan biztosítani a gyermekek tízóraiját a 2021–2022-es, illetve a 2022–2023-as tanévekben. Az indoklásban szűkszavúan annyi áll, amennyiben a megyei tanács bonyolítja le, akkor alacsonyabb áron tudják megvenni a kiflit, kekszet és tejet.
Az sem mellékes tényező ebben az ügyeben, noha a határozattervezetben ez nem szerepel, hogy
Az RMDSZ-frakció vezetője, Frunda Csenge a Székelyhonnak azt mondta, hogy még nem egyeztettek ebben a kérdésben a frakció tagjai, de mindenképpen figyelembe fogják venni azokat a szülői véleményeket, amelyek eljutottak hozzájuk ebben a kérdésben.
A Szabad Emberek Pártjának képviselője, Radu Bălaş a Székelyhonnak elmondta, tavaly, amikor hasonló döntésre került sor, a városháza szakemberei megindokolták, hogy miért előnyösebb a megyeközpont számára, ha a megyei tanács bonyolítja le a tej- és kifliprogramot. Ezért tavaly ő megszavazta, hogy a megyei tanácsra bízzák a programot.
„Az indoklás függvényében fogok majd dönteni, hogy elfogadom vagy sem a beterjesztett határozatot. Ha logikus az, hogy átadjuk a megyei tanácsnak, akkor én is támogatom a napirendre tűzött tervezetet. A fő döntéshozó úgyis a tizenegy RMDSZ-es tanácsos és az egyik alpolgármestert adó liberális frakció. Ők ígértek változást” – fejtette ki Radu Bălaş. Soós Zoltán polgármester azt ígérte, hogy csütörtöki sajtótájékoztatóján fejti ki véleményét ebben a kérdésben.
Próbálnak helyi termékeket biztosítani
Hargita megyében a megyei önkormányzat már a korábbi években megszervezett közbeszerzések alkalmával is próbált helyi cégekkel szerződést kötni, hogy a diákok friss és jó minőségű termékeket kaphassanak. Több településen, többek között Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is egy Hargita megyei cég biztosítja a kiflit, és ezekre nem érkezett panasz. Mi több, már az is előfordult, hogy a Hargita megyei tanács a szülőktől és az iskolák vezetőségétől kapott írásos panaszok nyomán szerződést bontott a rossz minőségű termékeket biztosító céggel, hiszen ezt lehetővé teszi az érvényben lévő törvénykezés is.
Hat férőhelyes menedéket hoznak létre Hargita megyében a családon belüli erőszak áldozatainak. Itt nemcsak biztonságos, átmeneti elhelyezésben részesülhetnek az érintettek, hanem pszichológiai és jogi tanácsadást is kaphatnak.
Október 12. és 25. között országszerte lehűlés várható, a hőmérséklet pedig fokozatosan az ilyenkor megszokott értékekhez közelít. A csapadék valószínűsége az egész időszakban magas marad.
XIV. Leó pápa kedden a délelőtti órákban megy be a Gemelli-klinikára – közölte a szentszéki sajtóközpont hétfőn.
Különleges helyzetben vannak a gyergyóremeteiek: az új hulladékgazdálkodási rendszerben nekik nem kell ugyan új szerződéseket kötniük, de aki többet szemetel, annak ott is többet kell majd fizetnie. Közben várják a korábban megígért új út építését.
Sorin Grindeanu szerint az előre hozott parlamenti választások kedvezőtlen forgatókönyv Románia számára, de a Szociáldemokrata Párt (PSD) felkészül erre lehetőségre.
Több mint 20 ezer munkahelyet kínált 1370 munkaadó a végzősöknek szervezett országos állásbörzén – közölte hétfőn az Országos Munkaerő Ügynökség. Az intézmény adatai szerint a rendezvényen eddig 5135 álláskeresőnek ajánlottak munkát a helyszínen
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem kíván a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányozni, ugyanakkor fontolóra veszi Luca Niculescu kabinetjének megszavazását – jelentette ki hétfőn a szenátus elnöke, Mircea Abrudean.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó tanácsa hétfői ülésén felhatalmazta a párt vezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a kormányalakításról és a kormányprogramról – jelentette be Sorin Grindeanu.
A Deloitte Property Index 2026 éves elemzése szerint Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak Európában 2025-ben, az árszint 14,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az átlagos négyzetméterár 1917 euróra emelkedett.
Idén augusztusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,4-szerese volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
szóljon hozzá!