
Sokan ehetetlennek tartják a teljes kiőrlésű lisztből készült kiflit
Fotó: Gecse Noémi
Egyelőre tizenegy település jelezte Maros megyében, hogy önállóan kívánja megszervezni az iskolások tej- és kifliprogramját, hogy előnyben részesülhessenek a helyi pékségek, tejgyárak termékei. Marosvásárhelyen pénteken döntenek erről, a tervezet szerint a megyeközpont nem akarja saját kézbe venni a szolgáltatást.
2021. március 10., 17:402021. március 10., 17:40
2021. március 10., 20:432021. március 10., 20:43
Annak ellenére, hogy csak részben volt fizikai jelenlétű oktatás az iskolákban, Maros megyében sok gyermek és szülő panaszkodott a tej- és kifliprogram részeként biztosított termékekre. Hiszen – mint többen is mondták – a teljes kiőrlésű lisztből, kevés zsiradékkal készült kifli és keksz szinte ehetetlen,
Több alkalommal is írásos panaszt nyújtottak be a tanfelügyelőségre, a megyei önkormányzathoz és a fogyasztóvédelemhez, mindhiába. Azt a választ kapták, hogy
Idén nyáron a Maros megyei önkormányzat újra versenytárgyaláson fogja kiválasztani azokat a gyártókat, amelyek az elkövetkező tanévekben biztosítják majd a tejet és kiflit. Jelenleg gyűjtik a helyi önkormányzatoktól azokat a tanácsi határozatokat, amelyek kimondják, hogy egy-egy önkormányzat maga szeretné megszervezni ezt a szolgáltatást, vagy továbbra is rábízza ezt a megyei tanácsra.
Mint Bálint Erika, a Maros megyei önkormányzat sajtóirodájának képviselője a Székelyhonnak elmondta, egyelőre tizenegy település jelezte, hogy saját kezébe veszi ezt a kérdést, és biztosítja az iskoláskorú gyermekeknek a tízórait. Vannak olyan települések, ahol már több éve így járnak el, például Nyárádszeredában, de Kibéd, Koronka, Nyárádremete, Gernyeszeg, Makfalva, Sóvárad, Backamadaras, Kerelőszentpál, Csíkfalva és Nyárádszentlászló is egyénileg fogja kiválasztani a pékséget, valamint a tejtermékeket és az almát biztosító cégeket.
Azok a polgármesteri hivatalok, amelyek már korábban is egyénileg oldották meg a tej- és kifliprogramot, azért választották ezt a lehetőséget, mert bár több utánajárással és odafigyeléssel jár, a gyermekek friss és helyi, környékbeli termékeket kapnak, amivel alapvetően elégedettek.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselők pénteki rendkívüli ülésükön döntenek arról, hogy melyik utat választják. A városháza honlapján már olvasható a Soós Zoltán polgármester által beterjesztett, a városháza iskolákért felelős igazgatója által összeállított tervezet, amely arról szól, hogy a város nem kívánja önállóan biztosítani a gyermekek tízóraiját a 2021–2022-es, illetve a 2022–2023-as tanévekben. Az indoklásban szűkszavúan annyi áll, amennyiben a megyei tanács bonyolítja le, akkor alacsonyabb áron tudják megvenni a kiflit, kekszet és tejet.
Az sem mellékes tényező ebben az ügyeben, noha a határozattervezetben ez nem szerepel, hogy
Az RMDSZ-frakció vezetője, Frunda Csenge a Székelyhonnak azt mondta, hogy még nem egyeztettek ebben a kérdésben a frakció tagjai, de mindenképpen figyelembe fogják venni azokat a szülői véleményeket, amelyek eljutottak hozzájuk ebben a kérdésben.
A Szabad Emberek Pártjának képviselője, Radu Bălaş a Székelyhonnak elmondta, tavaly, amikor hasonló döntésre került sor, a városháza szakemberei megindokolták, hogy miért előnyösebb a megyeközpont számára, ha a megyei tanács bonyolítja le a tej- és kifliprogramot. Ezért tavaly ő megszavazta, hogy a megyei tanácsra bízzák a programot.
„Az indoklás függvényében fogok majd dönteni, hogy elfogadom vagy sem a beterjesztett határozatot. Ha logikus az, hogy átadjuk a megyei tanácsnak, akkor én is támogatom a napirendre tűzött tervezetet. A fő döntéshozó úgyis a tizenegy RMDSZ-es tanácsos és az egyik alpolgármestert adó liberális frakció. Ők ígértek változást” – fejtette ki Radu Bălaş. Soós Zoltán polgármester azt ígérte, hogy csütörtöki sajtótájékoztatóján fejti ki véleményét ebben a kérdésben.
Próbálnak helyi termékeket biztosítani
Hargita megyében a megyei önkormányzat már a korábbi években megszervezett közbeszerzések alkalmával is próbált helyi cégekkel szerződést kötni, hogy a diákok friss és jó minőségű termékeket kaphassanak. Több településen, többek között Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is egy Hargita megyei cég biztosítja a kiflit, és ezekre nem érkezett panasz. Mi több, már az is előfordult, hogy a Hargita megyei tanács a szülőktől és az iskolák vezetőségétől kapott írásos panaszok nyomán szerződést bontott a rossz minőségű termékeket biztosító céggel, hiszen ezt lehetővé teszi az érvényben lévő törvénykezés is.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amely alapján a földgáz árát jövő tavaszig a jelenlegi szinten tartják.
Bár szerdára várták, Hankó Balázs miniszter csütörtökön tudott hosszabb lélegzetvételű látogatást tenni Kézdivásárhelyre. És ha már jött, újfent nyilvánvalóvá tette: a székelyek változatlanul számíthatnak a magyar kormány támogatására.
Két súlyos betegséggel kezelt gyermek számára keresnek sürgősen 0 Rh pozitív véradókat, valamint trombocita-donorokat. A felhívás elsősorban a Marosvásárhelyen élőket érinti, de a családok más településekről is segítik az önkéntesek utaztatását.
Románia azok közé az uniós tagországok közé tartozik, amelyekben a legkisebb mértékben nőtt az üzemanyag ára a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta – nyilatkozta csütörtökön Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közvitára bocsátotta csütörtökön az oktatási minisztérium a tantárgyversenyeken kiemelkedően teljesítő tanulók középiskolai beiratkozásának módszertanát szabályozó rendelet tervezetét.
Megerősödő szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia egész területére.
A szerencsejáték-termek működésének engedélyezését önkormányzati hatáskörbe utaló sürgősségi kormányrendelet tisztázását kéri a Brassó megyei prefektustól Barcarozsnyó polgármestere.
Együtt a nemzet! Gyarapodó Erdély címmel készült összegző kiadvány azokról az eredményekről, amelyeket az erdélyi magyar közösség és a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben közösen ért el. A kiadványt az erdélyi magyar családokhoz is eljuttatják.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt csütörtökön 6 óra 1 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Idén februárban 4,68 millió nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 9978-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2780 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!