A marosvásárhelyi Transilvania Repülőtéren annak ellenére, hogy november óta szünetelnek a rendszeres járatok, az élet nem állt meg. A reptér épületébe lépve úgy tűnt, akár jelentkezhetnénk is repülőjegyünkkel és úti okmányunkkal, hiszen az ellenőrző kapunál ott állt az alkalmazott, de még  a sor pontos haladását szabályozó szalagkorlát is ott kanyargott előttünk. Az utasteret elkerülve Peti András igazgató kalauzolt, majd beszélt arról, hogy „nem húzták le a rólót”, a repülőtér ugyanúgy működik, mint eddig, azzal a különbséggel, hogy a rendszeres járatok egyelőre szünetelnek. Azért egyelőre, mert Peti szerint a Wizz Airrel kötött szerződés továbbra is érvényben van, illetve folyamatosan tárgyalnak más légitársaságokkal, hogy mihelyt elkészülnek az újjáépített kifutópályával, azok több célállomásra több rendszeres járatot indítsanak. Hogy melyek ezek a cégek, az az üzleti titoktartás miatt nem nyilvános, csupán annyit tudhattunk meg, hogy nem csupán fapados társaságok.

Egy kormányhatározat alapján a marosvásárhelyi légikikötő 2021-ig nem pályázhat az Európai Unió pénzügyi támogatására, ám azt követően 2022-től 51 millió euró vissza nem térítendő forrás áll  rendelkezésére – erősített meg egy korábbi hírt a repülőtér igazgatója, aki a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, jelenleg a pénzforrások előteremtésén dolgoznak. Amíg nincs meg rá a keret, addig ugyanis nem hirdethetik meg a közbeszerzési pályázatot a kifutópálya felújítására. Jelenleg a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzésén, a kivitelezési tervek elkészítésén, a szakértői véleményezések összegyűjtésén dolgoznak.

A repülőtér szakemberei részt vesznek a Maros megyei önkormányzat különböző testületeiben a tenderdokumentációk előkészítésében, valamint azon dolgoznak, hogy a december 22-én lejáró európai uniós szabványok szerinti működési engedélyt megszerezzék. 2014-től ugyanis kötelező az uniós egységesített működési engedély, amelynek alapfeltétele az infrastruktúra mellett a szervezeti, a műszaki és a technikai feltételek teljesítése. Ez utóbbihoz tartozik a pálya felújítása, amelynek az összköltsége 77 millió lej, amiből tízet a kormány biztosít az országos költségvetésből, a többit a repülőteret fenntartó megyei önkormányzatnak kell előteremtenie. Részben hitelből, ám ahhoz is közbeszerzési eljárás szükséges. A megyei tanács költségvetésének elfogadása után lehet meghirdetni a közbeszerzési eljárást.

Az utastérbe nem mehettünk, tehát a kifutópályát sem nézhettük meg közelről, ám felkísértek a repülőtér irányítótornyába. Ahogy az igazgató és más szakemberek is elmagyarázták, a pálya rossz állapota ránézésre nem érzékelhető, hiszen a felső betonréteget, bár vannak kisebb repedések, folyamatosan javították, foltozták, a nagy problémák a felszín alatt vannak, és csak mérőeszközök segítségével mutathatók ki.

A repülőtér műszaki működését biztosító részleg egy teljesen különálló vállalat, amely az adatgyűjtéssel, -közvetítéssel foglalkozik, és amelyhez az irányítótorony működtetése is tartozik. Fent az ablakból, illetve a tetőről vehettük szemügyre a pályát, ahová semmilyen járművel, még kerékpárral, vagy gyalogosan sem lehet a torony tudta és engedélye nélkül rálépni, vagy azon végighaladni. A toronyban dolgozó szakemberek számítógépeken, különböző programok segítségével követik az összes gépet, ami a légterünkön áthalad, adatokat vesznek azoktól, például, hogy honnan jönnek és hová tartanak, milyen típusú a gép, milyen sebességgel halad, mikor érkezik be a mi légterünkbe, és mikor hagyja azt el. Ugyanakkor információkat szolgáltat nekik a meteorológiai viszonyokról.

A menetrend szerinti repülőjáratok szüneteltetése nem jelenti azt, hogy nincs légiforgalma a marosvásárhelyi reptérnek – hívja fel a figyelmet Peti, amit az irányítótoronyban is megerősítettek. Rendszeresen használják a Transilvania Repülőteret a magángépek, a charter-járatok, vagy a közfeladatot ellátó kisrepülőgépek, helikopterek – amelyek például egészségügyi céllal jönnek, szervet hoznak, súlyos beteget szállítanak stb. Amennyiben egy felettünk áthaladó repülőgépnek valamilyen ok miatt kényszerleszállást kell végrehajtania, a marosvásárhelyi reptérnek mindig teljes készültségben kell állnia annak fogadására, a szolgáltatások biztosítására. „Volt már erre példa korábban, hogy egy járat megszakította a tervezett útját” – válaszolta érdeklődésünkre az igazgató.

Önállósulnia kell a reptérnek

A szakmai felkészültség, a rendszeres képzéseken való részvétel nagyon fontos, ezért az alkalmazottaktól nem szeretnének megválni – magyarázta Peti András, – viszont a költségek csökkentése érdekében nem kerülhető el az „ésszerűsítés”, átszervezés sem. Amióta 1997-ben a minisztérium fennhatósága alól a repülőtér átkerült a megyei önkormányzathoz, az működteti. Egy 2014-es európai uniós irányelv szerint az operatív tevékenység finanszírozását 2019-ig ötven százalék alá kell csökkenteni, 2024-től kezdődően pedig teljes mértékben tilos lesz a működési költségek társfinanszírozása.

A repülőtér, mint önálló gazdasági társaság csak ügykezelője a vagyontárgyaknak, minden a megyei önkormányzat tulajdonát képezi, ezekbe nem is fektethet be, emiatt a beruházások továbbra is a megyei tanács hatáskörébe tartozik. A jelentős változást a működési költségek terén kell elérni. A költségek csökkentését már 2016-ban elkezdték, ez folytatódik az idén is.

Most, hogy az állandó járatok szünetelnek, az alkalmazottak 90 napos fizetés nélküli szabadságra mehetnek. A szakszervezettel folyik az egyezkedés, hogy ezt meghosszabbíthassák – tudtuk meg az igazgatótól. Az ésszerűsítéshez hozzátartozik az is, hogy az eddigi 24 órás szolgálatot, készenlétet 12 órásra csökkentették március 1-től. Vagyis reggel 8 és este 8 között fogadnak ideérkező járatot, éjjel csak ha nagyon szükséges.

A kolozsvári reptér folytonos vádaskodásai szerint a marosvásárhelyi nem saját költségvetésből működik, hanem támogatással, vagyis törvénytelenséget követ el. Peti András viszont megerősítette a korábban mondottak alapján, hogy a megyei önkormányzattal teljesen törvényes az együttműködés, és nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a nézetkülönbségeket a bíróságon kell tisztázni. Jó hír ellenben, hogy szeptemberben sikerült a romániai repülőterek egyesületébe beíratni a marosvásárhelyit is.

Az egyesület vezetője éppen a kolozsvári reptér vezetője is egyszemélyben, és úgy néz ki, elkezdődött egy párbeszéd. Az ugyanis a légitársaságoktól függ, hogy hogyan osztják el a járataikat és kevésbé a repterektől – tette hozzá Peti. Viszont lehet befolyásolni az olyan támogatási programok révén, amikor a légikikötő árverést ír ki egy általa meghirdetett célállomásra, és azt közpénzből támogatja a megyei tanács. Arra a kérdésünkre, hogy ha évekkel korábban elkezdődött volna a javítás, akkor is le kellett volna állítani a járatokat, az igazgató azt válaszolta, igen, mert párhuzamos pálya építésére nincs lehetőség, túl közel van az ipari park és az európai út.

Marosvásárhelyről tíz éven át hat országba és kilenc célállomásra működtetett rendszeres járatokat a Wizz Air, amely öt év után bázist nyitott egy új Airbus A320 típusú repülőgéppel és 36 helyi munkatárssal. A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére a cég sajtófelelőse arról is beszélt, hogy a kifutópályája felújítása miatt a marosvásárhelyi tevékenységét átmenetileg a kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőtérre helyezték át. „A Wizz Air Marosvásárhely elkötelezett partnere, és várjuk, hogy újraindíthassuk működésünket a felújított kifutópályán, és ismét üdvözölhessük marosvásárhelyi utasainkat alacsony viteldíjas járatainkon” – fogalmazott Lövenberg Balázs vezető tanácsadó.