Stefano Bottoni: felkészültség és kecsegtető jövőkép kellene az autonómiához

Stefano Bottoni: felkészültség és kecsegtető jövőkép kellene az autonómiához

Fotó: Boda L. Gergely

Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.

Pataky István

2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09

2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32

„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.

Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából

Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.

A nemzetállami logika reneszánsza

A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.

A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 27., hétfő

Gyereknapi játék a Rádió GaGán!

Imádjuk a gyerekszájakat, és akár évek múlva is kacagva idézzük a vicces mondatokat. De vajon te mindig érted, miről beszélnek a lurkók? Teszteld magad a Rádió GaGa Gyereknapi játékában, és vidd haza értékes nyereményeink egyikét!

Gyereknapi játék a Rádió GaGán!
Gyereknapi játék a Rádió GaGán!
2024. május 27., hétfő

Gyereknapi játék a Rádió GaGán!

2024. május 27., hétfő

Sokunk legmélyebb álma alatt történt a hétfői földrengés

A Richter-skálán 3,5-ös erősségű földrengés volt hétfőre virradóan 1 óra 41 perckor Vrancea megyében – tájékoztatott az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Sokunk legmélyebb álma alatt történt a hétfői földrengés
2024. május 27., hétfő

Medveriasztásoktól volt hangos a hétvége

Nem csökken a medveriasztások száma: Hargita megyében a hétvégén több településen riasztották Ro-Alert üzenetben a lakosságot medve lakott területen való jelenléte miatt.

Medveriasztásoktól volt hangos a hétvége
2024. május 26., vasárnap

Munkagép alá szorult egy férfi

Mezőgazdasági munkagép alá szorult egy férfi a Maros megyei Marossolymoson vasárnap este – értesít a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.

Munkagép alá szorult egy férfi
Munkagép alá szorult egy férfi
2024. május 26., vasárnap

Munkagép alá szorult egy férfi

2024. május 26., vasárnap

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép

Minden demográfiai csoportra kiterjedő előadást tartott Sepsiszentgyörgyön az MCC szervezésében Guld Ádám médiakutató a minap. Az egyetemi oktató a mai fiatalok magatartásának és a digitalizációnak az összefüggéseire is ráirányította a figyelmet.

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép
2024. május 26., vasárnap

Fülöp Zoltán: a szívem a tiétek volt, s marad

Fülöp Zoltán kiváló színművész 70. születésnapját ünnepelték május 25-én Csíkszeredában, a Csíki Játékszín előterében. Mindenki tisztelt Fülese szerint tíz százalék tehetség és kilencven százalék munka teszi a jó színészt.

Fülöp Zoltán: a szívem a tiétek volt, s marad
2024. május 26., vasárnap

Háromszázötvenöt térfigyelő kamerát szerelnek fel Székelyudvarhelyen

Lakótelepekre, városbejáratokhoz, parkokba, parkolókba is kerül térfigyelő kamera Székelyudvarhelyen. A 355 különböző típusú térfigyelő kamera révén növekedhet majd a közbiztonság, csökkenhet a bűncselekmények száma.

Háromszázötvenöt térfigyelő kamerát szerelnek fel Székelyudvarhelyen
2024. május 25., szombat

Ezekre figyeljenek hétfőn az Erőss Zsolt Aréna környékén

Az FK Csíkszereda – Bukaresti Dinamo hétfői osztályozómeccsére érkező vendégszurkolók felügyeletét a marosvásárhelyi csendőrség regionális parancsnoksága látja el. Mindemellett a csíkszeredai városházának is vannak feladatai.

Ezekre figyeljenek hétfőn az Erőss Zsolt Aréna környékén
2024. május 25., szombat

Hármat ugyan kilőttek, de maradtak még medvék Csíksomlyón

Több Ro-Alert vészhelyzeti üzenetet is kaptak a csíkszeredaiak pénteken este és szombatra virradóan a medvék miatt.

Hármat ugyan kilőttek, de maradtak még medvék Csíksomlyón
2024. május 25., szombat

Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen!

Az akció június 5-ig tart, és felváltva gyűjtenek a város különböző területein.

Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!