
Fotó: Kristó Róbert
Vasile Liviu Oprea, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője szerint nincs olyan veszély, hogy emberek fertőződhettek volna meg a napokban nyilvánosságra hozott gümőkóros eset következtében.
2016. november 03., 16:212016. november 03., 16:21
Az ügyvezető igazgató által utóbb nyilvánosságra hozott részletek szerint őket idén május 26-án értesítette a Botoşani megyei szakigazgatóság, hogy egy Botoşani-ban levő vágóhídon levágott marhánál TBC-re utaló nyomokat találtak. Az állat Maros megyéből származott. Az igazgatóság az értesítésre kiszállt arra a szarvasmarha-tartó telepre, ahonnan az állat származott, ahol megállapították: a farm nem állít elő emberi fogyasztásra szánt tejet, egyetlen laktációban levő állatot sem találtak ott. Itt minden hat hetesnél idősebb szarvasmarhát szűrővizsgálatnak vetettek alá.
A későbbi vizsgálat során arra is fény derült, hogy a növendék állatokat nevelő farm kapcsolatban állott – állatokat cseréltek – egy másik farmmal, s mindkettőnek ugyanazok voltak a társtulajdonosai. Ezért elhatározták a másik, fejősteheneket tartó farm minden egyedének vizsgálatát. A tesztek igazolták, hogy egyes egyedeknél fellelhetőek azok az allergiareakciók, amelyek arra a gyanúra adhatnak okot, hogy bizonyos egyedeknél fennállhat a gümőkórral való fertőzöttség veszélye.
Ezért az érvényes jogszabályoknak megfelelően már aznap, amikor megjöttek az első teszteredmények, azaz június 4-én megtiltották, hogy a farmról emberi fogyasztásra szolgáló tejet szállítsanak, továbbá egy egész sor más intézkedést hoztak, többek között azt is, hogy a pozitív reakciójú állatokat elkülönítsék a negatív reakciójú állománytól. Azt a tejet, amely a pozitív vagy kétes teszteredményű állatoktól származott, megsemmisítésre küldték el egy erre szakosodott egységhez. Azoktól az állatoktól származó tejet, amelyek negatív teszteredményeket produkáltak, a törvények értelmében az állategészségügyi igazgatóság egyetértésével egy feldolgozóhoz szállíthatták volna a tulajdonosok, ám ők úgy döntöttek, hogy bármilyen tejszállítást beszüntetnek június 4-től.
Az igazgatóság rámutat: a farmokról származó tejet általában a közeli településeken, két saját képviseleti üzletben forgalmazták péktermékekkel együtt. Ezek közül egyik 2016. március 3-án, a másikat 2016. május 20-án kapott állategészségügyi működési engedélyt. Egyik üzletbe utoljára június 3-án, a másikba 4-én szállítottak tejet a farmról. A tejtermelő farmon a megtermelt tejet folyamatosan ellenőrizték az összcsíraszám (NTG) és a szomatikus sejtek jelenléte (NCS) szempontjából, továbbá elvégezték az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság által elrendelt valamennyi vizsgálatot.
Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője felhívja a figyelmet, hogy az a tejfeldolgozó, amely az érintett farmoktól tejet vett át, továbbá minden más feldolgozó a megyéből, amely emberi fogyasztásra szánt tejet forgalmaz, pasztőrözési folyamatnak veti alá a tejet, s ennek a műveletnek a hatékonyságát olyan tesztekkel ellenőrzik, amelyek kimutatják a pasztőrözési folyamat hatékonyságát, azaz azt a tényt, hogy a tejből minden olyan mikroorganizmus eltűnt, amely veszélyeztethetné a fogyasztók egészségét. A megyei feldolgozókban előállított tejtermékek és tej soha nem tette ki veszélynek a fogyasztók egészségét, ilyen értelmű rizikó soha nem állt fenn. Azt is pontosítják, hogy a Botoşani-ban pozitívként diagnosztizált TBC-s (gümőkóros) esetben a vizsgálatok Mycobacterium caprae baktériumot mutattak ki és nem Mycobacterium tuberculosist (utóbbi a Koch-bacilus, amely az emberi tuberculosisra jellemző).
Az igazgató továbbá tájékoztatott, hogy a két Maros megyei farmról 76 pozitív tesztű állatot vágtak le, s a társtulajdonosok úgy döntöttek, hogy az állomány nagy részét kényszervágással semmisítik meg.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
szóljon hozzá!