
Fotó: Gligor Róbert László
Hat éve működik Szabédon a Fürge lábak egyesület, azóta nemcsak a helyi, hanem a mezőségi és Maros megyei magyarok körében is ismert, de az országhatárokon is túljutott.
2016. április 01., 13:242016. április 01., 13:24
A Fürge lábak egyesület tevékenységét az eddigiekben három irányvonal határozta meg: a néptánc, a labdarúgás és a színjátszás. Ez utóbbit a helyi unitárius ifjúsági egylettel közösen, helyi pedagógusok szakmai irányításával végezték, számos előadással, főleg vígjátékokkal, bohózatokkal léptek fel a megye több településén és a Színpad fesztiválon. Szilágyi Dezső elnök szerint megéri folytatni a tevékenységet, bár nehéz előteremteni a szükséges anyagi feltételeket.
A néptáncoktatás talán a legfontosabb meghatározója a szervezet tevékenységének, és a kezdetektől három korcsoport létrehozására és működtetésére törekedtek. Jelenleg az óvodásoktól a 25 éves fiatalokig táncolnak a szabédiak az együttes korcsoportjaiban Farkas Sándor és Kásler Magda irányításával. Legutóbbi fellépésük, bemutatkozásuk hazai színpadon volt februárban a farsangi műsorral.
Szilágyi Dezső is nagyon büszke a tánccsoportra, mert kezdetekkor nem gondolták volna, hogy ilyen sokáig fogják bírni az iramot, és ilyen eredményeket fognak elérni. Külön kiemelte az elnök, hogy a szabédi csoportból három ügyes fiatal dolgozik már profi táncosként a Maros Művészegyüttesben, pedig a kezdetekben, gyerekekként noszogatni kellett őket, hogy járjanak táncpróbákra. Persze, az eredményekben nagy érdemük van az oktatóknak is, akik sok munkával sok táncot megtanítottak a helyi fiataloknak, így azok az itthoni, megyebeli fellépések és Gyöngykoszorú fesztiválok mellett már Görögországban is vendégszerepeltek, és állandó résztvevők, visszatérők a magyarországi Pomázon az egyhetes nyári tánctáborban.
Persze, az éremnek másik oldala is van, az egyesületnek és a szülőknek nem kis feladat előteremteni a szükséges anyagi alapot a munkához, de az elnök arra buzdít minden szülőt: küldjék gyerekeiket rendszeresen a táncpróbákra, mert a néptáncot, hagyományt és a szép népviseletet nem szabad feladni. „Számunkra ez a fennmaradás egyik fontos tényezője” – mondja az elnök, s ez hatványozottan igaz a Mezőség peremén. Ennek ellenére hiszi, hogy megéri a befektetett munka és pénz, és reméli, még hosszú ideig működni fog a tánccsoport.
Nemcsak a táncosokra, hanem a futballozó fiatalokra is ráakasztották a „fürge lábúak” kifejezést, hiszen az egyesület biztosít keretet a megyei 6. liga második csoportjában szereplő focicsapatnak is. Vegyes korosztályú, de 16. életévüket betöltött fiatalok kergetik a labdát a gyepen, és ami lényeges: mind helybeliek. Sosem volt céljuk más településekről játékosokat hozni, remélik, hogy a maguk erejéből is tisztességesen helyt tudnak állni a csoportban, és bekerülni a rájátszásba is.
De mivel „pénz nélkül csak beszélni lehet”, Szilágyi a támogatókról sem feledkezett meg. Tavaly Szabéd volt a házigazdája egy nemzetközi öregfiúk-focitornának, ezt megelőzően felújították és korszerűsítették a sportpályát, az öltözőkben tusolókat alakítottak ki, a pályát pedig a helyi fiatalok, sportolók, a lakosság hozzáállásával bekerítették, kicserélték a kapufákat, cserepadokat készítettek. Ebben a mezőcsávási polgármesteri hivatal is támogatta őket, de legtöbbet Csécs József és Szikszai Róbert helyi vállalkozóktól kaptak anyagiak és munkagépek biztosításával.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
szóljon hozzá!