Népes részvétellel zajlott az RMGE-Maros Gazdanap

A szombat reggel még alaposan szemerkélő eső sem tudta eltántorítani az érdeklődőket, személyautókkal, autóbuszokkal érkeztek Maros megye különböző településeiről, de távolabbi vidékekről is, valamint Magyarországról is. A reggeli csepergő esőben a távolabbról érkezettek ellátogattak a kolostorhoz, a római kori helyőrség ásatásaihoz, tíz órakor pedig elkezdődött az előadások, értekezések sorozata.

Az RMGE-Maros szervezet elnöke, Csomós Attila bemutatta a szervezetet, elmondta, hogy 37 gazdakör tartozik hozzá csak Maros megyéből, ezek közül 24 jogi személyiséggel rendelkezik. A Maros megyei tanács alelnöke, Szabó Árpád üdvözölte a megjelenteket, beszédében elmondta, hogy a jól értelmezett hazafiság egyik megnyilvánulása, ha az erdélyi gazdák saját gazdaságaikban készült termékeket kínálnak az erdélyi fogyasztóknak. A termelő és fogyasztó közötti lánc rövidre zárása hozhatja el az önállósodást, jobblétet mindkét fél számára – hangsúlyozta. A megjelenteket a magyarországiak részéről Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád megyei elnöke is köszöntötte. Somogyi György, a Szatymazi Gazdakör elnöke, a szegedi Paprika-kutató Intézet nyugalmazott vezetője, főkutatója elmondta – ezelőtt húsz évvel kezdődött a kapcsolatuk az RMGE-Maros szervezettel, amikor kiderült – a szatymazi gazdakör 130, a marosi szervezet 150 éve áll a család és a nemzet boldogítása szolgálatában szervező, aktív gazdaságfejlesztő tevékenységével.

A jeddi citeraegyüttes játéka teremtette meg a még jobb hangulatot a munkálatok folytatásához. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (Gödöllő) általános főigazgató-helyettese, Somogyi Norbert előadásában a mezőgazdaság EU-beli jövőjéről szólt. A multik megjelenése nem csak európai vagy amerikai probléma. Tanúi lehetünk annak, hogy már Afrikában is meg kell küzdeniük a termelőknek a jelenlétükkel, az általuk okozott károkkal. A mediterrán országokban megjelenik az általuk behozott gabona, hús, kiszorulnak a piacról az olajbogyóból, gyümölcsökből készült termékek. Ezért van az, hogy a legfőbb célunknak a saját magunk által megtermelt élelmiszertermékek forgalmazását kell tekintenünk. Ez amellett, hogy szavatolja a lakosság egészségi állapotának megőrzését, lépéselőnyhöz juttattathatja a honi termelőket is, ami jelen körülmények között a legfontosabb számunkra. Ezért kell már a gyerekeket is arra tanítani, hogy „egyél helyit”, mert amellett, hogy ez egészséges, egy egész sor társadalmi probléma megoldására is lehetőséget ad – mondta a főigazgató-helyettes.

Bordi-Kacsó Zsolt, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Maros megyei kirendeltségének aligazgatója felszólalásában a Nemzeti Vidékfejlesztési Program 2014-2020-as időszakában várható mezőgazdasági támogatások rendszeréről, a támogatások változásáról, illetve azokról a követendő gazdastratégiákról beszélt, amelyeket az erdélyi termelőknek is el kell sajátítaniuk és követniük kell ahhoz, hogy szülőföldjükön megmaradhassanak és boldogulhassanak.

A Csűrszínház körül kiállító sátrakat emeltek, amelyekben helyi termelők mutatták be termékeiket – népművészi alkotásokat, méhészeti termékeket, a szászrégeni, megyében egyetlen spárgatermesztő a termelésben elért sikereit. Hét gazdakör vállalta el, hogy versenyszerűen gulyást főz bográcsban, amit „közprédára bocsátottak” – valamennyi jelenlevő részesült az igen ízletes, frissen főtt bográcsgulyásból, amelynek alapanyagai között ott volt a pityóka, de a szárazbab is, ízt, zamatot pedig vagy friss sertés-, vagy marhahús, illetve füstölt sonka, kolbász szavatolt neki. Olyannyira, hogy az igényes zsűri végül megadta magát – mindenki kapott érdemoklevelet.