Folytatódik a Digitális Erdély nevű projekt Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozatnak, sok egyéb programja mellett, az egyik legellentmondásosabb akciója a Rákóczi-lépcső lefestése volt. Az akció azonban nem ért véget, a résztvevők újabb városrészt szemeltek ki, a mindenki által csak Furnica néven emlegetett lépcsőket is lefestik.
2014. augusztus 20., 11:202014. augusztus 20., 11:20
2014. augusztus 20., 11:262014. augusztus 20., 11:26
Múlt hét közepén hat művészetis diák és néhány önkéntes nekifogott a Kövesdomb lakótelepet a Wesselényi Miklós (Predeal) utcával összekötő lépcsők fehérre festésének.
Az „összekapcsolódás” szimbóluma lesz
A projekt vezetőjétől, Alex Năstoiu filmrendezőtől megtudtuk: ezúttal nem népi motívumok kerülnek közszemlére, mint a Rákóczi-lépcső esetében, hanem absztrakt alkotások. „A Furnica-lépcsőt középen egy korlát választja ketté. Javaslatunkra a diákoknak olyan ötletekkel kellett előállniuk, amelyek a képzőművészet nyelvén jelenítik meg a Marosvásárhelyen élő két nagy kulturális közösség összekapcsolódását. A terveink szerint jövő héten elkészülő munka két részből áll majd, akárcsak a lépcső maga: egyik felében túlnyomórészt a román közösség zászlajának színeit használják majd a diákok, tehát a piros, sárga, kék színeket, míg a másik felében a piros, fehér, zöld színek dominálnak majd” – magyarázta a fiatal filmes szakember. „Modern világban élünk, ahol az emberek vegyes etnikai-kulturális közösségekben élnek, és ennek örülnünk kell. Bukaresti vagyok, két éve élek Marosvásárhelyen, de úgy érzem, jobban lehet fejlődni egy kulturálisan sokszínű városban” – fogalmazott Năstoiu. Hozzátette: csak most kezdi érteni a román és a magyar közösség közötti feszültségeket. A két lépcsőnél hamarosan színházi előadásokra is sor kerül.
Még egyszer a Rákóczi-lépcsőről
„A Furnica-lépcső lefestésével is ugyanaz a célunk, mint a Rákóczi-lépcsőével: turistákat vonzani, és rámutatni a tényre, hogy minden, egy kicsit is kozmetikázott dolog: figyelemfelkeltő. Az előző akciónk során rengetegen először hallottak erről a Maros megyei kulturális örökségről, és tanulták meg a lépcső nevét. Negatív visszajelzéseket már a munkálatok befejezése utáni napokban kaptunk, és amikor ezekre válaszoltam, mindig azt erősítettem meg: nem állt szándékunkban senkit megbántani, vagy rosszat cselekedni. Mi azt szeretnénk, ha a város jobban nézne ki, hogy többen látogassák, és az itt lakók rég elfeledett tereket fedezzenek fel” – mondta Năstoiu, a Green Art Tour Alapítvány képviselője.
Csak szóban létező partnerség
Megkérdeztük Kolumbán-Kántor Zita tanárt, a Művészeti Gimnázium képzőművészeti tanszékének vezetőjét, mit tud a Furnica-lépcső lefestéséről. A pedagógust ugyanis a román sajtó úgy emlegeti, mint a munkálatokat vezető két szakember egyikét. Kolumbán-Kántor Zita nem tudott tájékoztatni az éppen zajló akcióról, mert a Rákóczi-lépcső festésekor sem egyeztettek vele az ötletgazdák.
„Év közben kereste meg az iskolánkat a két fiatal bukaresti filmrendező, és ismertették velünk elképzeléseiket. Ezek arról szóltak, hogy a művészetis diákok utcai művészettel foglalkozzanak, azaz házfalakat, lépcsőket, köztereket fessenek le. Mi ajánlottunk is gyerekeket, de a továbbiakban semmilyen hivatalos partnerségi szerződés nem született a projekt vezetői és az iskola között” – mesélte a tanár, hozzátéve: a diákok által készített munkák egyikét sem látták, csak a már kész Rákóczi-lépcsőt.
„Ebben az egész történetben egy kicsit az a zavaró, hogy sem a helyszínről, sem a leadott pályamunkákról nem kérték ki a véleményünket. Szerintem a városközpont egységét nem kellene megbontani, sokkal inkább a városrendezési szempontból kevésbé átgondolt tereken, például a lakótelepeken lehetne beavatkozni, és azokat színekkel, kompozíciókkal hangulatosabbá tenni” – vélekedett a képzőművész.
Alex Năstoiu a fenti felvetésekre a következőket nyilatkozta: „Ezt a projektet az iskolával és a tanárokkal partnerségben bonyolítottuk le. Minden gyerek készített egy tervet, mi ezeket leadtuk a polgármesteri hivatalban, ahol kiválasztották a nyertes munkákat. Mert nem a tanárnők, hanem a városvezetés dönti el, melyik rajzot valósítjuk meg” – mondta, hozzátéve, a partnerségi szerződés aláírására az iskola és köztük egyelőre a vakáció miatt nem került sor.
Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák hasonmásai láthatóak azon a tárlaton, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitottak meg szerda délután. A látványos tárlaton megismerhetjük a kelta temetkezési szokásokat is.
Az oktatási törvény szerint a kisebbségi oktatásban minden tantárgyat – a román nyelv és irodalom kivételével – az adott kisebbség nyelvén kell oktatni. A magyar tagozattal ellentétben azonban a német tagozatokon ez nem érvényesül.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
Nem győzi a marosvásárhelyi virágkertészet a városi zöldövezetek karbantartását, kevés az alkalmazott a fűnyíráshoz, a fák metszéséhez – indokolta az illetékes válaszként arra, hogy vannak olyan városrészek, ahol térdig ér a fű. Beszélt a megoldásról is.
A csatornafedők szintre emelésén dolgoznak Marosvásárhelyen a Dózsa György utcában, de ezzel nem érnek véget a két éve megkezdett munkálatok. Módosítani fogják a már felfestett sávokat is, a rendőrség utasítására.
Idén először Romániában, Marosvásárhelyen is látható lesz a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiváljának néhány filmje.
Elsöprő többségben utasították el a helyiek a Maros megyei Koronkán a vasárnap tartott népszavazáson, hogy tömbházak épüljenek a településen. A községvezetők most már a lakosság döntésére is hivatkozva utasíthatják el a potenciális ingatlanbefektetőket.
Noha Crin Antonescu nyerte a vasárnapi, első fordulós elnökválasztást Maros megyében, George Simion alig maradt el tőle.
Egy háromszáz kilogrammos medvét csaltak kelepcébe és altattak el Segesváron hétfőre virradó éjszaka.
Koronkán vasárnap nemcsak az államelnök-jelöltek nevére lehet pecsételni. Egy másik szavazólapot is kapnak a helyiek, akik arról nyilváníthatnak véleményt, hogy akarják-e, hogy a településükön tömbházak épüljenek.
szóljon hozzá!