Milyen a húsvét bárány nélkül?

Egyre többen teszik fel maguknak a címbeli kérdést, ugyanis a jelenlegi piaci árak mellett egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy a hagyományos húsvéti ünnepi asztalra bárányhúsból készült ételeket is tegyenek. De nem csak a piacon alkalmazott árak riasztóak, a húsüzletekben sem alacsonyabbak az árak. Kevés a bárány, s a tulajdonosoknak meg sem fordul a fejükben, hogy árat csökkentsenek az ünnep közeledtével, ugyanis ott van számukra a másik lehetőség, az ortodox húsvét. Ha az „áru most nem megy el”, még mindig ott van a lehetőség, hogy egy hónappal később eladják a bárányt.

Csak a Lajos király utcai piacon

Akárcsak az előző években, a marosvásárhelyi piacigazgatóság az idén is csak a Lajos király (Cuza Vodă) utcai piacon engedélyezte az élő bárányok árusítását. Ugyanitt működik az egyetlen bárányvágóhíd. A tavaly felújították, korszerűsítették, s csütörtökön délben már hosszú sor kígyózott a vágóhíd előtt.

Vágóhidi zsúfoltság

Csütörtöki piaci túránkon az árakról érdeklődtünk. A vidékről érkezett báránytulajdonosok 13–14 lejes kilónként áron kínálták az élő állatot. Mérleg is volt a helyszínen, úgyhogy, aki nem akart csalatkozni, a bégető, vagy mekegő (mert kecskegida is volt szép számmal) jószágot belehuppantotta a mérlegen levő kosárba, s máris lehetett alkudni. A vágóhíd előtt hosszú sorban várakoztak a férfiak, asszonyok, miközben lábuknál a sárban hevertek a halálra ítélt bégető áldozatok. A vágás díja sem volt potomság, hiszen egy-egy állatért 10 lejt, meg az állat bőrét kellett leperkálni. Az is igaz, hogy aki 150–200 lejt már kifizetett egy bárányért, azt a tíz lejt már nem nézte, a bőr pedig mára már egyáltalán nem kelendő portéka, úgyhogy senki sem bánta. Nem is a díj, inkább a hosszúra nyúló várakozás miatt békétlenkedtek a legtöbben.

Sertésbélszín áron

A vágópont egyik részében kampókon fél bárányok lógtak, s hevenyészett papírfecnin adták hírül – 27 lej kilója a félbevágott bárányoknak. Ez pontosan egy lejjel kevesebb, mint amennyit a piacon levő mészárszékekben kértek a bárányhús kilójáért. Mert azokban egységesen 28 lejért kínálták.
Egy idősebb hölgy méltatlankodva hátrált ki az egyik kis mészárszékből: „Mégis mit gondolnak?! Egyedülálló özvegyasszony vagyok, miből fizessek én 28 lejt egy kiló bárányért? S még hogyha adnának egy kilót. De csak negyed bárányt lehet venni. Miből? Abból a hatszázlejes nyugdíjamból?! Akkor inkább egy fél kiló sertésbélszínt veszek, s abban legalább nincs csont. Csak hát húsvétkor azért mégis szívesebben ennék egy kis bárányt. Már csak a hagyomány, meg a nosztalgia kedvéért is...”

A nagyobb üzletekben 30–32 lej közötti áron forgalmazzák a bárányhúst, előcsomagolva, egy-egy csomagért 70–100 lej közötti összeget kellene fizetni. Egy szerényebb kisjövedelmű család még megengedhetné magának, de egy kisnyugdíjas a nézegetéssel marad. S még a korábban elérhető árú bárányaprólékkal sem vigasztalhatja magát. Azt most 29,90 lejes áron kínálják a hipermarketekben, annyiért, mint a húst. Igaz, ebből van egy kiló körüli csomag, de azért mégiscsak aprólék (belsőség), nem hús...

Zöldet olcsón

A nagypiacon, de a többi városi piacon is viszonylag hozzáférhető áron lehet primőrzöldségeket vásárolni az ünnepre. A piros hónapos retek 2–3 lej kötésenként, a zöldhagyma ugyanennyi, salátát is ennyiért vásárolhatunk fejenként, s a zöldpetrezselymet is megkapjuk kötésenként 1–1,50 lejért. A töltött bárányhoz, tojásos-petrezselymes báránybordához való zöldség elkérhető áron van. Nem úgy a fő alapanyag. Valószínűleg sokan maradnak a piros tojással és zöldségekkel az ünnepre. Nekik a jó hír – a tojást már 37–40 banis áron meg lehet vásárolni, ha jól megkeresik a helyet.