Kopjafákat állítanának a Bolyai-felmenőknek

A kilencedik évtizedét taposó nyugalmazott matematikatanár fiatalokat megszégyenítő buzgalommal és kitartással, de legalább ugyanilyen fizikai állóképességgel rendelkezve kutat, járja Erdélyt, tart előadásokat az anyaországban – legutóbb a Veszprémi Pannon Egyetem meghívottja volt – és idehaza a Bolyaikról, az utóbbi időben egyre gyakrabban a híres matematikusok anyai felmenőiről.

Amint ő mondja: „A Bolyaiak élete már több évtizede foglalkoztatott, de csak pár évvel ezelőtt támadt az a gondolatom, hogy kutatáshoz kezdjek, mivel Bolyai Farkas anyai nagyanyjának származási helyét illetően az eddigi irodalom téves adatot jelölt meg.” A sokak által ismert volt pedagógus elmondta, miből is származhatott a tévedés. Rónay Elemér forrásként használta Bolyai Gergely és Bakk Endre szentkatolnai kanonok kéziratait. Ezekben f-kápolnai (Felsőkápolna, Mikefalva) Kakutsi Klára esetében az f-et németes s-nek olvasta és így írásában szentkápolnai jelent meg, egy olyan település, ami nem is létezik. Ezt a kiigazítást most már széleskörűen elismerik, de még csak az ő írásaiban szerepel, amelyeket a Miskolci Egyetem angolra fordítva közölt a nagyvilággal. Tovább lépve sikerült a Bolyaiak női felmenőinek a láncát egyedülállóként leírnia, és pár éve már azon törte a fejét, hogy hová is lehetne ezeknek a női felmenőknek emlékfákat állítani. Több változatot elemzett. Végül egy legmegfelelőbbnek vélt, tiszteletet sugárzó hely mellett döntött. Hogy hol is lesz ez a hely, azt májusban fogja közölni.

És hogy kikről lenne szó? Lesz kopjafája a Maros megyei Magyarherepén Bolyai Farkas anyai nagyapjának, Pávai V. Miklósnak, akit 1797. március 21-én hantoltak el, és lesz Magyarsülyében Pávai Istvánnak is.

A női vonalat illetően: Pávai Vajna Krisztina 260 évvel ezelőtt, 1755-ben született, az ő szülei (az ugyancsak Maros megyei) Domáldon éltek. Tizenhárom éves korában kapott levelet Bolyai Gáspártól, akinek aztán felesége lett. Húszéves korában, 1775. február 9-én született fia, Bolyai Farkas. 1777. február 5-én meghal édesanyja, felsőkápolnai Kakutsi Klára Krisztina. De emlékplakettes kopjafát kap Meleg-földvári Földvári Erzsébet, az üknagyanya, Apanagyfalusi Apafi Erzsébet a szépanya, Sarolta, Szent István nővére, ősnagyanya. „Ezek a Nagyasszonyok érdemtelenül ismeretlen helyeken porladnak, ezért gondoltam, hogy itt a Bolyaiak városában egy-egy emlékfát állítsunk tiszteletükre, amit a felkért intézmények örömmel tesznek” – mondta el a nyugalmazott tanár.