Könnyező házigomba miatt került veszélybe a Vártemplom

Nyálkás penész borította be a padlót borító szőnyeget, így vették észre, hogy valami gond van – tudtuk meg a gyülekezet lelkészétől, Henter Györgytől. Mihály Ferenc farestaurátor megvizsgálta a padlót beborító, elkorhasztó gombát, és kétséget kizáróan megállapította, hogy a nagyon veszélyes, gyorsan terjedő és nehezen kipusztítható könnyező házigombáról van szó. Az érintett padlódeszkát felszedték és elégették, a padokat is kivitték az említett részről. A 25–30 centiméter mélyen levő deszkákat is kivették és elégették. Félő azonban, hogy spórák továbbra is a levegőben vannak, s így bármikor más részen is felütheti a fejét a pusztító gomba, megtámadhatja a padokat, a szószéket, az orgonát, akár az épület tartógerendáit is. Ellenük úgy lehet a legjobban védekezni, ha a faanyagot szárazon tartják, és folyamatos szellőzést biztosítanak.

Ötszáz évig nem volt gomba a Vártemplomban, és a szakemberek szerint a megjelenését az épület falainak nedvessége okozta. A vár restaurálása nyomán több olyan munkálat történt, amely közrejátszott ahhoz, hogy a templom falai vizesek legyenek, mutatott rá a lelkész. Kifejtette: míg a vár teljes területén a gyepszőnyeget a falaktól fél méterre helyezték el, illetve a fű és a fal közé kavicsszőnyeget helyeztek, ez a templom esetében nem így történt.

„Azt nem tudjuk, hogyan szerepel a tervekben, de tény, hogy a gyepszőnyeget egészen a falak mentére tették, és egész nyáron bőségesen öntözték. Egy csatornánkat is leverték, nem javították ki, igaz, ezt mi is elmulasztottuk, így az érintett részen egész nyáron a fal tövébe folyt az esővíz. Mi több, a restaurálás nyomán megemelődött a járdarész, így a föld lejt a templom fala felé, a csapadék pedig befolyik a templom tövébe” – sorolta a lelkész a lehetséges okokat. 

Megkérdeztük, hogy mi a következő lépés, hogyan próbálják meg megóvni a templom berendezését, az épületet. Henter György elmondta, hogy miután felfedezték a gombát, szakemberi segítséget kértek, és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt is értesítették a történtekről. „Vass Leventét kértük meg, hogy segítsen, így jött el Magyary Előd tanácsos és a vár adminisztrátora a Vártemplomba, és a mi szakértőinkkel közösen keresték a lehetséges megoldásokat. A találkozón elhangzott, hogy a városháza vállalja, elkészíti a templom körül a külső szellőzőt. Ennek érdekében már három helyen leástak, hogy megnézzék, milyen mélyen van az alap. Ha a külső szellőztetés megtörténik, akkor mi a belső falak mentén kell a kavicságyat kialakítsuk, lehetővé téve, hogy a falak szellőzzenek, a gombaspórák ne tudjanak a faanyagban megtelepedni és szaporodni”– mondta a lelkész, megmutatva a városháza által ásatott három gödröt, s azt is, hogy időközben a fal mellől felszedték a gyepszőnyeget, és ideiglenesen megtákolták a törött csatornát is. 

A nedves falak nemcsak a fa padlóburkolatot veszélyeztetik, hanem az orgonát is. Az értékes hangszer restaurálásakor építészeti szakember javaslatára egy betonemelvényt öntöttek az orgona alá, és arra egy fapódiumot helyeztek. Igen ám, de a beton magába szívta a nedvességet, és a farész megpenészedett. Most egy apácarácsnak nevezett szerkezetet rendeltek, amelyet a betonrészre helyeznek, s az lehetővé teszi, hogy szellőzzön a beton, így próbálva meg elkerülni, hogy az orgona károsodjon.

A polgármesteri hivatal sajtószóvivője, Cosmin Blaga érdeklődésünkre azt mondta, hogy a városháza egyelőre várakozó állásponton van, amíg a szakemberek meg nem állapítják, hogy mi okozta a problémát, és milyen megoldások vannak.