Mezőgazdasági kamara-létrehozás hatodik próbálkozásra

A kamarák létrehozásáról szóló törvény 2010-ben látott napvilágot 283. számmal, s 2011. január 10-én kellett volna életbe lépnie. Azóta különböző kormányrendeletekkel ötször módosítottak életbe lépési határidőt. Gyakorlatilag az történik, hogy nem szervezték meg a választásokat megyei szinten, nem jöttek létre az agrárkamarák a megyékben, illetve ami létrejött imitt-amott, az nem az. A megszüntetett mezőgazdasági szaktanácsadó hivatalokat nevezték át mezőgazdasági kamaráknak, hogy átmentsék a hivatalok személyzetét. Ennek azonban semmi köze az agrárkamarai tevékenységhez, ami nemkormányzati, érdekvédelmi szerveződés kellene hogy legyen.

Az elmúlt héten a bukaresti Mezőgazdasági Tudományok Akadémiáján az agrárkamarai törvény módosításairól szerveztek megbeszélést, amelyre bejelentették a mezőgazdasági miniszter, Daniel Constantin részvételét. A megbeszélések megkezdése előtt egy órával a farmereket értesítették, hogy a  miniszter nem tud részt venni a munkálatokon. Helyét a prezídiumban az élelmiszer-ipari vezérigazgatóság vezetője, Marin Morărescu foglalta el, aki elmondta: a szenátus elfogadta, hogy hatodszorra is új határidőt szabjanak a kamarák megalakításának. Ezúttal a határidőt 9 hónappal tolták ki. Következik, hogy a halasztást a képviselőház is jóváhagyja. Egyúttal jelezte, hogy jelenleg 14 agrárkamara működik országszerte, annyi, amennyi az első határidőre úgy-ahogy megalakult. A cél az, hogy kamarákat hozzanak létre azokban a megyékben is, ahol még nem alakult ilyen. „Szakértők nélkül, még ha működnek is megyei agrárkamarák, nem tudjuk megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a farmerek szembesülnek” – ismerte el a vezérigazgató.

A Nemzeti Agrárkamara ideiglenes elnöke, Cornel Stroescu elmondta, problémák az anyagi háttér megteremtésénél adódnak, ami nem nagy pénz ugyan, de szakembereket kell alkalmazni. „A fő cél, hogy piacot teremtsünk a román termékeknek. Minden megyében a kamarák kellene létrehozzák a zöldség-, gyümölcs-, gabonalerakatokat, a kamarák kellene létrehozzák a gabonatőzsdét” – mondta el a találkozón az ideiglenes elnök.

A Maros megyei gazdáknak van már némi elméleti tapasztalatuk e téren. Nem is olyan régen magyarországi vendégek látogattak el a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros (RMGE-Maros) szervezet vásárhelyi, Csokonai (Laposnya) utcai székházába, ahol a Kárpát-medencei agrárium közös kérdéseiről beszélgettek a megyei gazdakörök tagjaival, megyebeli polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, mezőgazdasági szakemberekkel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest megyei szervezetének alelnöke, a MAGOSZ országos alelnöke, Péter Mihály akkor elmondta, a 2012-ben létrehozott agrárgazdasági kamarák bizonyították már nélkülözhetetlenségüket. A létrehozás évében regisztrált 200 ezer tag már 380 ezerre bővült, átvették a falugazdász-hálózatot, amely az átvételkor 400, mostanra már 650 létszámú gazdászt jelent, akik a vidéki embereket segítik a gazdasági kérdések lebonyolításában.

Ez az a struktúra, amely a romániai kamarai törvény csődje miatt nálunk egyáltalán nem működik, pedig elengedhetetlenül szükséges volna az itteni gazdák számára is – vonták le a következtetést a tanácskozás romániai résztvevői.

Az elmúlt heti, Bukarestben megtartott mezőgazdasági konferencián részt vevő egyik Maros megyei résztvevő, az RMGE-Maros vezetőségi tagja, Bocz István állatorvos portálunknak elmondta: a mezőgazdasági termelők egyesületeinek ligáját (LAPAR) nem érdekli különösebben a kamarák megalakulásáról szóló törvény odázgatása, ugyanis ők a nagytermelők érdekeit tartják szem előtt, azoknak pedig semmilyen hasznuk nincs a kamarák működéséből.