Iklandi kaptárszolga és mézharmat

A felnőttképzés keretében idén tanfolyamot indított méhészek képzésére a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet. Akkora volt a jelentkezők száma, hogy sokaknak már nem is jutott hely. Csomós Attila egyesületi elnök szerint ez annak tudható be, hogy egy tavaly év végi jogszabály a farmer kategóriába „emeli” a méhészeket is. „Idéntől gyakorlatilag ugyanolyan jogokat élveznek, mint a hivatásos növénytermesztők vagy állattenyésztők. Ezért növekedett meg az igény a szakképesítés iránt” – magyarázza az elnök. Vagyis önálló vállalkozást indíthatnak, támogatási összegeket hívhatnak le, ha rendelkeznek szakképesítést igazoló oklevéllel. Az egyesület pedig a sikeresen vizsgázóknak kibocsátja a szakminisztériumok által is elismert oklevelet.

Megismerni a mézet

Az elméleti oktatás mellett szükség van a gyakorlatira is. Ezt az egyik oktató saját méhésztelepén végzik. Iklandon a 99. házszám alatt működik Simma Ferenc Bio Apis Egyesülete. A 250 méhcsaláddal rendelkező méhész elméleti tanfolyamokat tart a székházban, de szerinte is úgy van, hogy a szakmát a gyakorlatban lehet csak elsajátítani. Ezért ajánlotta fel a saját méhészetét a gyakorlati ismeretekre. A hét végi négyórás gyakorlaton mi is részt vettünk.

Mindjárt elöljáróban a negyvenfős csoportnak bemutatta a mézet. Egy kis asztalon két üvegben állott a vegyes virágméz és a mézharmat. Utóbbiról kiderült, az egy cukortartalmú kiválasztási termék, amelyet különféle félfedeles-szárnyúak néhány faja állít elő. Ezek a növények nedveit szívogatják a rostcsövekből. Mivel a csövekben nagy a nyomás, az állatok sok nedvességet vesznek fel, amit mézharmat formájában adnak le. Ami az ízüket illeti, a mézharmat a nyerő. Ezért is van az, hogy jóval nagyobb az ára, s így a keresettsége is.

Kezdők és haladók

Simma Ferenc elmondta, a gyakorlati oktatáson részt vevők között vannak kezdők és haladók is. „A kezdők között akad olyan személy, aki még nem látott nyitott kaptárt. Sebaj. Azért van itt, hogy lásson” – közölte. Ezután elmondta, milyen kaptártípusok vannak, melyiket mire használják, mit jelent a fiasítás, milyen szerszámokat, eszközöket használnak a méhészek.

Kiderült, hogy a kaptárszolga nem a kisegítő személyzet egyik tagja, hanem egy vasdarab, amivel a kaptár fedelét felnyitják, a fedelező kés pedig az az eszköz, amivel a sejtek viaszrétegét eltávolítják. Megtudhattuk azt is, hogy az akácvirágzással rögvest elkezdődik a méhészeti idény, illetve azt is, hogy az iparirepce-föld is fontos mézgyűjtő terület. S mintegy végszóra, teljesen váratlanul megjelent egy sáromberki atyafi, aki anélkül, hogy tudta volna, hogy itt méhészeti szakoktatás folyik, csak a kaptárak látványától sarkallva bejött a telephelyre, hogy felajánlja Faragó melletti közel háromszáz hektáros repceültetvényét mézgyűjtésre.

Ő is fél a szúrástól

Egy kicsit sutának hatott a kérdés, hogy fél-e a méhszúrástól Simma úr? Kiderült, a méhszúrás éppúgy fáj neki is, mint bárki másnak. Ezért is hord védőruhát, maszkot, kesztyűt. „Én édesapámtól tanultam a mesterséget, de amikor magamra maradtam, rájöttem, hogy nagyon sok még az olyan dolog, amiről csak hittem, hogy tudom” – mondotta. Tudni kell például azt, hogy a méz kristályosodása egy természetes folyamat, ami semmit nem változtat a minőségi mutatóin, összetevőin. Továbbá tudni kell, hogy az akácméz későbbre, míg a repce- és napraforgóméz nagyon gyorsan kristályosodik. Nyugat-Európában igencsak kedvelik a kristályosodott mézet – mert könnyebben kezelhető, kenhető –, ezért most már szándékosan, mesterségesen kristályosítják.

Mézfogyasztási szokások

Romániában, annak ellenére, hogy a méztermelés meglehetősen nagy, a mézfogyasztás elenyészően kicsi. Egy átlagos román állampolgár évente 0,5 kg mézet fogyaszt el. Ezzel szemben a német átlagpolgár ötször annyit fal fel. Ezért van az, hogy a Romániában megtermelt 24 ezer tonna méz 70-75 százalékát külföldön adják el.