Érzelmi megterhelés, de fejlődési rendellenesség is kísérheti a kiírt idő előtti szülést

Sokszor nem tudunk, s ha tudunk is, keveset beszélünk róluk, pedig világszinten minden tizedik baba koraszülött. Van világnapjuk, színük a reménykeltő lila, s meséjük lehetne akár a Rút kiskacsa. A koraszülöttek világnapját 2011 óta tartják meg, így évente egyszer picivel több figyelmet kapnak az idő előtt született csecsemők is. Marosvásárhelyen a Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontja fordított figyelmet erre a napra, november 17-én lila léggömbök szálltak fel a marosvásárhelyi Színház téren, jelezve, hogy ezen a napon az ilyen egészen kis hősökre, s az ő  küzdelmeikre hívják fel a figyelmet.

A koraszülés mindig váratlanul jön: az édesanya arra számít, hogy minden rendben lesz, s időre születik egy egészséges gyereke, éppen ezért az idő előtti szülés mindig sokként éri. Ráadásul sokszor nincsenek előjelek – tudjuk meg Bereczky Lujza Katalin nőgyógyásztól. „Vannak kockázati tényezők, a különböző fertőzések, az ikerterhesség, az előzetes koraszülés, de van olyan magzati vagy anyai betegség is, ami miatt véget kell vetni a terhességnek, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. De az esetek kétharmadában sajnos ki sem derül, hogy mi az oka a koraszülésnek” – fogalmaz a nőgyógyász.

Az idő előtti szülésen a nőgyógyász mellett már a neonatológus, más néven az újszülött gyógyász is részt vesz, éppen azért, hogy minél hamarabb megfelelő kezekbe kerüljön a koraszülött baba. „Minél közelebb vagyunk a kiírt időponthoz, a gyerek szervei annál érettebbek, ilyenkor bizony még egy nap késleltetés is számít. A korababa hajlamosabb bizonyos betegségekre, éppen ezért rögtön a születése után számos vizsgálatot elvégeznek rajta, neurológiai, szemészeti, hallás szempontból vizsgálják, s felmérik a neuro-, pszicho-, motoros fejlettséget. De gyakoribb a vérszegénység is” – sorolja Simon Márta újszülött gyógyász. Hozzáteszi, ők a kórházban sokkal jobban szeretik a korababákat, mint az időre született, de beteg gyerekeket, mert a korababa nagy kihívás, de igazi csoda is. „Kicsit olyan, mint a mesebeli rút kiskacsa, megszületik, de aztán fejlődik, nő s egészen kivirágzik” – fogalmaz Simon Márta.

A koraszülöttekre jobban kell figyelni azután is, hogy hetek múltán kiengedik őket a kórházból. Lorenzovici Anna háziorvos elmondása szerint az első 24 órában meg kell, kellene látogatni a családot. „Nagyobb odafigyelést igényel egy koraszülött baba, több betegség kialakulhat nála, de a szülőkben is sokkal több kérdés merül fel, hogy mibe öltözteti, mennyit alszik, mennyit szopik. S ha rendszeresen figyeljük, az is hamar kiderül, ha valami miatt tovább kell küldeni egy szakemberhez, például neurológushoz vagy mozgásterapeutához” – mondja a háziorvos.

A gyerek fejlődésének nyomon követésében azonban nagyon fontos figyelembe venni a gyerek korrigált életkorát. A legtöbb gyermek a terhesség 40. hetében születik meg. A korrigált életkort a születés időpontjától függetlenül az alapján számoljuk ki, hogy a fogantatás utáni 40. héttől mennyi idő telt el. Vagyis egy 32. hétre született koraszülött 12 héttel a világrajövetele után a korrigált kora alapján csak egy hónapos – annak ellenére, hogy már három hónap telt el a születése óta. A korrigált életkort fontos figyelembe venni – mondják a szakemberek – mert ha nem, irreális elvárásokat támaszthat gyereke felé a szülő, s nem érti, hogy miért nem fordul már át a gyerek, miért nem ül stb. A koraszülötteket sokszor speciális fejlesztésre is elviszik.

Vásárhelyi Enikő szenzomotoros terapeuta azt szokta ajánlani, hogy akkor érdemes fejlesztésre vinni a babát, amikor már elég stabil. „A kórházból kikerülve az a fontos, hogy egyszer szokják meg otthon, alakuljon ki a család, s aztán 3-4 hét múlva, amikor már elég stabil a baba, s nem borítja ki például, ha idegen kéz hozzáér, akkor lehet kezdeni a fejlesztést” – mondja Vásárhelyi Enikő.

Bár legtöbb esetben csak a babákkal foglalkoznak, nem szabad elfelejteni, hogy a koraszülés bizony az édesanyának és az egész családnak egy hirtelen történő sokkhatás. „A várandósság alatt van egy elképzelése a kismamának arról, hogy mi fog vele történni, s aztán mégis egy másik realitással találkozik. A lelkiállapota nyilván a baba egészségi állapotától is függ, de számít az is, hogy megérintheti-e, szoptathatja-e a babáját az anyuka, s beszélhet-e negatív érzéseiről valakinek” – mondja Lukács Ágota pszichológus. Hozzáteszi: a szülők azt gondolják, hogy minden rendben lesz, egészséges gyerekük lesz, s ha nem így van, akkor az hatalmas sokk.

A koraszülésnek késői kockázata is lehet: az iskoláskorban észlelt finomabb idegrendszeri zavarok vagy a tanulási és beilleszkedési nehézségek, de ilyen esetekben felnőttkorban gyakoribb a szív-érrendszeri és az anyagcsere-betegségek előfordulása is. Simon Márta neonatológus szerint azonban ezek csak statisztikai adatok, amelyek semmit nem mondanak a mi koraszülött gyermekünkről.

„Sok mindenre hajlamos egy korababa, de nem szabad erre építeni az életünket. Mi megadjuk a gyermeknek azt a közeget, amelyben fejlődhet, s ennél többet nem tehetünk. Az elején jobban oda kell figyelni rá, de utána éljük a napjainkat. Nem élhetünk görcsös félelemben, hogy vajon mi lesz az a rossz dolog, ami bekövetkezhet a gyerekünkkel” – fogalmazza meg az újszülöttgyógyász, aki nem csak munkája során találkozik korababákkal, neki magának is koraszülött volt a lánya.