A kis- és közepes mezőgazdasági termelőknek egyre nehezebb talpon maradni a romániai piacon a multikkal, külföldi termékeket forgalmazó hiper- és szupermarketekkel folytatott versenyben. Ezért fogalmazták meg a „vásároljon helybeli termékeket” szlogent.
2015. február 25., 17:242015. február 25., 17:24
Tény, hogy a tejtermék-ágazatra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az elmúlt évben ötven tejfeldolgozó – és természetesen nem a nagyok, a külföldi tulajdonúak – zárt be az országban. A parlament alsóházának mezőgazdasági szakbizottsági alelnöke, Kelemen Atilla úgy véli, ebben az évben is bezárásra kerül még legalább ugyanennyi. A képviselő elmondta, ha sürgősen nem történik intézkedés, amely az alapélelmiszerek – így a tej és tejtermékeket, hústermékeket illetően is – áfacsökkentését megoldja, akkor a tej- és a húsfeldolgozás területén működő vállalkozásokat visszafordíthatatlan károsodás éri.
Az unió által elrendelt, Oroszország felé irányuló kivitel megtiltása Romániát is nagyon érzékenyen érinti. És nem azért, mintha nagy exportőrök lettünk volna az orosz piac vonatkozásában, hanem mert az ezt a piacot így elvesztő tagállamok Romániát fogják elárasztani az orosz piacról kiszorult termékeikkel, egyenlőtlen versenyt teremtve a hazai termelőknek. „Németország, Franciaország, Hollandia nagy mennyiségű terméke az embargó miatt valahova el kell hogy jusson. És el fog – Romániába, de Magyarországra és Bulgáriába is. A belpiacokat elárasztják a tejtermékek, amelyek – nem akarom azt mondani, hogy silányabb minőségűek, de mindenképpen jóval olcsóbbak, mint a hazaiak, s ez nehéz helyzetbe hozza a mi termelőinket” – mondotta a szakbizottsági alelnök.
A dolog annál is súlyosabb, mert a tejfeldolgozókat ezelőtt öt-hat évvel arra kényszerítették, hogy eurokonformmá tegyék az üzemeiket, erre óriási pénzeket költöttek, s most azzal szembesülnek, hogy fölöslegesen dobták ki a pénzt, ha az üzem bezárására kényszerülnek. Az alelnök a gyászos jövőképet is felvillantotta. Ha sürgősen nem történik intézkedés az áfacsökkentés ügyében, akkor a következő két év alatt – a jelenlegi ritmusnak megfelelően – a még meglévő 180-ból bezár újabb 100 tejfeldolgozó, ez pedig katasztrófa-jellegű veszteség, mert Románia mégiscsak agrárország.
A január végén az Európai Parlament által eredetvédetté javasolt libánfalvi sós túrót előállító Mirdatod feldolgozó menedzsere, Mircea Todoran is úgy vélekedik, hogy a hazai termelők egyenlőtlen harcot vívnak a nyugati kollégáikkal. Szarkasztikusan jegyezte meg: „Tudják meg, hogy túrót tejből is lehet készíteni, nem csak növényi zsírokból!”, arra vonatkoztatva, hogy a külföldi szupermarketek polcain az ő termékeik alig lelhetőek fel, s ha igen, akkor is csak az olcsó importáruk mellett. Azért drágább a romániai tejtermék, mert az valóban tejből készül – fordította le a korábbi kijelentését. Azért is van szükség a lokálpatriotizmus erősítésére, mert a mezőgazdasági tárca tavaly visszavonta a kistermelők hagyományos receptekre való hivatkozási jogát.
A megye egyik legjelentősebb húsfeldolgozója, a Petry cég ügyvezető igazgatója, Varga-Pál Petry Zsolt szerint három nagy problémájuk van jelenleg a romániai húsfeldolgozóknak: a hústermékek magas áfája; a külföldi feldolgozók illojális konkurenciája és a lakosság vásárlóerejének csökkenése. Ezzel magyarázható, hogy a romániai vásárló előnyben részesíti a külföldi, jóval alacsonyabb minőségű, de olcsóbb termékeket. Az áfacsökkentés elsősorban a lakosságot segítené azzal, hogy ugyanilyen vásárlóerővel hozzájuthat jobb minőségű, itthon gyártott termékekhez. Az ügyvezető igazgató úgy véli, tanulni kellene az osztrák és olasz példákból. Ezek az országok nem csak védik a saját termékeiket, de a lakosaik megértették, hogy hazai termékeket kell és érdemes fogyasztaniuk. Ha a saját termékeinket vásároljuk, azzal nem csak egészségesebb élelmiszerhez jutunk, de támogatjuk a hazai ipart is, ami a maga rendjén munkahelyeket teremt. A honi termékek vásárlásával kiiktatódik a költséges – és környezetromboló – szállítás, az ára nem adódik hozzá a termék árához.
Románia az Európai Unió besorolása szerint túlnyomórészt agrárállam, a lakosságának 78 százaléka falun él, legalábbis az uniós adatok szerint. Ezért is lenne természetesebb az élelmiszerellátásban a hazai gyártású és hagyományos termékek nagyobb arányú jelenléte, de ehhez a termelőket is ösztönözni kell, jelenleg például áfacsökkentéssel.
Idős édesapját keresi egy férfi Marosvásárhelyen, aki napok óta nem tért haza.
Munkaszüneti napon sem pihentek a Maros megyei közlekedésrendészek: közel 300 autóvezetőt igazoltattak, alkohol- és drogteszteket végeztek, de volt, akinek a jogosítványát is bevonták, más szabálysértők pénzbírságot kaptak.
Három autó ütközött össze Segesváron péntek délelőtt a 13-as jelzésű országúton, hárman megsérültek – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
Az egykor zászlókkal menetelő május elsejei tömeget a rendszerváltás után felváltották a fűbe terített kockás plédek, közös miccsezések, amolyan családias tavaszi ünneppé vált. Aztán ez is kezd kikopni, ma új tartalommal ruházzák fel a munka ünnepét.
Személyazonossági igazolványok kibocsátása miatt hétvégén nyitva tart a marosvásárhelyi lakossági nyilvántartó hivatal – olvasható a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Kigyulladt Szászrégenben egy elektromos háztartási készülékeket raktározó csarnok, a hatóságok RO-ALERT figyelmeztetést küldtek a város lakóinak a sűrű füst miatt – tájékoztatott kedden a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Noha a mikrofonok és a hangosítópult elárulta, hogy nem csak beszélgetni jöttek ki a térre a néptáncosok és népzenészek, a Maros Művészegyüttesnek így is sikerült két villámcsődülettel meglepnie a járókelőket a tánc világnapján.
Lánccal és lakattal egy vonat elé, a sínekhez kötötte magát egy férfi kedden a marosvásárhelyi vasútállomáson. A 73 éves férfi a tanúk szerint az alacsony nyugdíja miatti elégedetlenségét akarta kifejezni ezzel.
Magára hagyott kutya miatt kapott 12 ezer lejes bírságot egy idős férfi Maros megyében, miután a közösségi médiában nyilvánosságra került a férfi tette.
Környezetbarát módon, tömegközlekedéssel, ráadásul mindenki a saját tempójában fedezheti fel Dél-Erdély szász építészeti világörökségi helyszíneit az UNESCO Busz segítségével, amelyet egy turisztikai vállalkozás indított.
szóljon hozzá!