Nagyszabású konferenciára került sor Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztériumának Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága, a Csibész Alapítvány és a Lazarénum Alapítvány szervezésében a marosvásárhelyi Bod Péter Tanulmányi és Diakóniai Központban április 11–12-én. A rendezvény központi témája az erdélyi magyar ajkú cigányság helyzete volt. Balog Zoltán államtitkár előadásában kifejtette: különbség van a tisztességes és „lumpen” szegénység között.
2012. április 12., 16:172012. április 12., 16:17
2012. április 16., 15:022012. április 16., 15:02
A Kinek a dolga? Cigányság – Egyházak – Erdély – Románia című konferencián egyházak és civil szervezetek képviselői, szakemberek és politikusok beszéltek a cigányság, ezen belül az erdélyi magyar ajkú cigányság helyzetéről és felzárkózási lehetőségeikről. Az esemény ugyanakkor alkalmat adott Magyarország és Románia nemzeti felzárkózási stratégiáinak értékelésére és összevetésére. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is.
Aktív felzárkózás
A konferencia egyik fő meghívottja Balog Zoltán, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára volt, aki előadásában kifejtette: miért „felzárkózásért” és nem „felzárkóztatásért” a neve az általa képviselt kabinetnek. Ha egy közösségben megvan az önszerveződő erő, akkor azt fenn kell tartani, ha pedig nincs meg, akkor segíteni kell nekik abban, hogy kialakuljon. Ebben a közösségen kívül, az egyházaknak, Erdélynek és Romániának is nagy szerepe van, sőt Európának is. A felzárkózásért kifejezés pedig eleve aktív cselekvést feltételez – mondta az államtitkár csütörtökön délben tartott előadásán.
A négy pillér és a kultúra
A magyaországi politikus részletesen kitért arra a négy pillérre támaszkodó európai roma stratégiára, amelynek elfogadására Magyarország elnöksége alatt került sor. A tanuláson, munkán, lakhatáson és egészségügyön alapuló stratégiát a kultúra ismeretével, identitástudattal is kiegészítette. A legtöbb magyarországi roma gyerek elvégzi a nyolc osztályt, de ott megáll, és nem tanul tovább. Ennek kapcsán beszélt a magyar kormány újszerű ösztöndíjprogramjáról, amelybe országszerte negyvenezer roma diákot vonnak be. A tanuláselvű program lényege, hogy amennyiben a diák nem tanul, elveszíti ösztöndíját. Balog Zoltán Roosevelt elnök szavait idézte: ha a rászorulónak szociális segélyt adsz, akkor megmented a testét, ha munkát is adsz, akkor megmented a lelkét is. Ennek kapcsán beszélt az úgynevezett Türr István Képző és Kutató Intézetekről, amelyeket a minisztérium azért hozott létre, hogy összehangolja a kormány, az önkormányzatok és a közösségek érdekeit. Az intézet közvetítő szerepének köszönhetően juthat nemsokára munkához kétezer roma nő – fejtette ki a politikus.
A roma stratégia harmadik pillérével, a lakhatással kapcsolatban a fenntarthatóságot emelte ki. A cigánytelepek felszámolása után sem változik sok minden, az új környezetből is mini romatelepek jönnek létre. Ezért fontos a fenntarthatóság, az új környezet rendben tartása. Az egészségügyre nem tért ki részletesen a politikus, annál inkább a kultúra ismeretére, identitástudatuk megőrzésére. „A kultúra nem csak a táncot és zenét jelenti, hanem egy életmódot is. Azt, akinek nincs identitása, kultúrája, nem lehet felzárkóztatni, mert nincsenek támpontjai” – fejtette ki Balog Zoltán.
Az állam és a tisztességes szegénység viszonya
A politikus élesen elkülönítette a tisztességes és a „lumpen” szegényeket. Ez utóbbi kategóriába tartoznak azok, akik segélyekből kívánják fenntartani magukat, a kapott pénzt pedig cigarettára és italra költik, ebből következik az erkölcsi megbélyegzés is. A tisztességes szegények pedig tisztességes munkából szeretnének megélni, az állam szempontjából pedig az a lényeges kérdés, hogy a roma családok melyik utat választják. Elmondta, az állam feladata, hogy megteremtse a kitörési lehetőséget azoknak, akik az utóbbit választják.
Segítő kezekre és plusz szemekre van szüksége a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrségnek, ezért önkénteseket toborozna. A közösség tagjainak bevonásától kedvezőbb lehet a közintézmény megítélése is.
Tavaly rendezték meg először Marosvásárhelyen a VifiRun jótékonysági futást, amelynek célja, hogy a sport többet jelentsen a teljesítménynél, a célba érésnél. Idén, a szeptember 12-i közösségi futás középpontjában a vesebeteg gyermekek támogatása áll.
Megtalálták azt a 71 éves férfit, aki pénteken tűnt el egy helyi zöldségpiacról. Az illetőnek egészségügyi problémája miatt tájékozódási és kommunikációs nehézségei lehetnek, ezért a rendőrség a lakosság segítségét kéri.
Több Maros megyei településen is ideiglenesen szünetel az ivóvíz-szolgáltatás az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt pénteken, augusztus 21-én – közölte a szolgáltató.
Tűz ütött ki péntekre virradóra egy gazdasági melléképületben a Maros megyei Libánfalván. A riasztás éjfél után, fél 1 körül érkezett a szászrégeni tűzoltó-alakulathoz.
Kiigazította a Maros megyei tanfelügyelőség a dicsőszentmártoni Andrei Bârseanu Elméleti Líceum igazgatói állásának feltételeit, miután vitát váltott ki, hogy a meghirdetett pályázat a magyar nyelv ismeretét írta elő az igazgatói tisztségre.
Több mint negyven, a Maros folyóba került juh mentéséhez riasztották csütörtökön a tűzoltókat Maroskeresztúron. Az állatok közül több elpusztult.
A marosvásárhelyi várban folytatódik a Sounds of the castle koncertsorozat, augusztus 21-én, pénteken Koszika & Sárik Péter Trió lép fel.
Mivel Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nem fizette ki a májusi számlát az utcatakarítást végző Sylevy Cleaning nevű vállalatnak, amely a szerződés alapján május 20-ig látta el ezt a feladatot, a hivatal bankszámláit zárolták.
Egy marosvásárhelyi egészségügyi intézményből távozott önként egy 13 éves lány kedden este, azóta nem tért vissza. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a megtalálásához.
szóljon hozzá!