Nagyszabású konferenciára került sor Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztériumának Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága, a Csibész Alapítvány és a Lazarénum Alapítvány szervezésében a marosvásárhelyi Bod Péter Tanulmányi és Diakóniai Központban április 11–12-én. A rendezvény központi témája az erdélyi magyar ajkú cigányság helyzete volt. Balog Zoltán államtitkár előadásában kifejtette: különbség van a tisztességes és „lumpen” szegénység között.
2012. április 12., 16:172012. április 12., 16:17
2012. április 16., 15:022012. április 16., 15:02
A Kinek a dolga? Cigányság – Egyházak – Erdély – Románia című konferencián egyházak és civil szervezetek képviselői, szakemberek és politikusok beszéltek a cigányság, ezen belül az erdélyi magyar ajkú cigányság helyzetéről és felzárkózási lehetőségeikről. Az esemény ugyanakkor alkalmat adott Magyarország és Románia nemzeti felzárkózási stratégiáinak értékelésére és összevetésére. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is.
Aktív felzárkózás
A konferencia egyik fő meghívottja Balog Zoltán, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára volt, aki előadásában kifejtette: miért „felzárkózásért” és nem „felzárkóztatásért” a neve az általa képviselt kabinetnek. Ha egy közösségben megvan az önszerveződő erő, akkor azt fenn kell tartani, ha pedig nincs meg, akkor segíteni kell nekik abban, hogy kialakuljon. Ebben a közösségen kívül, az egyházaknak, Erdélynek és Romániának is nagy szerepe van, sőt Európának is. A felzárkózásért kifejezés pedig eleve aktív cselekvést feltételez – mondta az államtitkár csütörtökön délben tartott előadásán.
A négy pillér és a kultúra
A magyaországi politikus részletesen kitért arra a négy pillérre támaszkodó európai roma stratégiára, amelynek elfogadására Magyarország elnöksége alatt került sor. A tanuláson, munkán, lakhatáson és egészségügyön alapuló stratégiát a kultúra ismeretével, identitástudattal is kiegészítette. A legtöbb magyarországi roma gyerek elvégzi a nyolc osztályt, de ott megáll, és nem tanul tovább. Ennek kapcsán beszélt a magyar kormány újszerű ösztöndíjprogramjáról, amelybe országszerte negyvenezer roma diákot vonnak be. A tanuláselvű program lényege, hogy amennyiben a diák nem tanul, elveszíti ösztöndíját. Balog Zoltán Roosevelt elnök szavait idézte: ha a rászorulónak szociális segélyt adsz, akkor megmented a testét, ha munkát is adsz, akkor megmented a lelkét is. Ennek kapcsán beszélt az úgynevezett Türr István Képző és Kutató Intézetekről, amelyeket a minisztérium azért hozott létre, hogy összehangolja a kormány, az önkormányzatok és a közösségek érdekeit. Az intézet közvetítő szerepének köszönhetően juthat nemsokára munkához kétezer roma nő – fejtette ki a politikus.
A roma stratégia harmadik pillérével, a lakhatással kapcsolatban a fenntarthatóságot emelte ki. A cigánytelepek felszámolása után sem változik sok minden, az új környezetből is mini romatelepek jönnek létre. Ezért fontos a fenntarthatóság, az új környezet rendben tartása. Az egészségügyre nem tért ki részletesen a politikus, annál inkább a kultúra ismeretére, identitástudatuk megőrzésére. „A kultúra nem csak a táncot és zenét jelenti, hanem egy életmódot is. Azt, akinek nincs identitása, kultúrája, nem lehet felzárkóztatni, mert nincsenek támpontjai” – fejtette ki Balog Zoltán.
Az állam és a tisztességes szegénység viszonya
A politikus élesen elkülönítette a tisztességes és a „lumpen” szegényeket. Ez utóbbi kategóriába tartoznak azok, akik segélyekből kívánják fenntartani magukat, a kapott pénzt pedig cigarettára és italra költik, ebből következik az erkölcsi megbélyegzés is. A tisztességes szegények pedig tisztességes munkából szeretnének megélni, az állam szempontjából pedig az a lényeges kérdés, hogy a roma családok melyik utat választják. Elmondta, az állam feladata, hogy megteremtse a kitörési lehetőséget azoknak, akik az utóbbit választják.
A Tudor lakótelepről vágták ki azt a méretes fenyőfát, amely idén betölti a karácsonyfa szerepét Marosvásárhelyen a virágóránál.
Jégkorongozók, mű- és gyorskorcsolyázók avatják fel pénteken Marosvásárhelyen a várban kialakított műjégpályát.
A kerékpározók közlekedési kihágásai okozták a legtöbb balesetet, de ezek jártak a legkevesebb halálos áldozattal. Maros megyében viszont számos halálos kimenetelű közúti baleset történt. Sajtóeseményen ismertették a számokat a hatóságok képviselői.
Külföldről behozott autók és alkatrészek kereskedésével, valamint biztosítótársaságok átverésével vádoltak meg egy Maros megyei rendőrt, akit őrizetbe is vettek a korrupcióellenes igazgatóság felügyelői.
Nem lesz többé lezárva és sétálásnak fenntartva Marosvásárhelyen az Enescu utca, miután a rendőrség visszavonta korábbi határozatát. A városháza elégedetlen.
Fából készült lakóház gyulladt ki hétfőn délután Somostelkén, a lángok az épület 70 négyzetméternyi felületén terjedtek szét – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Wittner Mária a magyar jellem nagyasszonya volt, aki soha nem első, hanem mindig önmaga akart lenni, soha nem önmagáért, hanem az Istenben és hazában hívő magyar társaiért – hangoztatta Kövér László szombaton Marosvásárhelyen.
Fizi Miska bácsinak szólítják az ovisok Strausz Róbert bábszínészt, aki egy személygépjárműben hozza-viszi a kis mellényes bábfigura világát Magyarország és Románia között. Marosvásárhelyen mutatta be nekünk Fizi Miskát, és rajta keresztül önmagát.
Jótékonysági néptáncgálát szervez Kupás Sándor és családja megsegítésére a marosvásárhelyi amatőr néptáncmozgalom november 6-án 19 órától a Maros Művészegyüttes előadótermében.
Idén is megteremtik az ünnepi hangulatot Marosvásárhelyen a Színház téren december 5–31. között. A karácsonyi vásárt ugyanazok szervezik idén is, akik az elmúlt évben, és azt is megtudtuk, mennyit szán erre a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!