
Fotó: Veres Nándor
A tejkvóta megszüntetése miatt bekövetkezett árcsökkenés és a támogatások alacsony szintje arra ösztönzi a mezőgazdászokat, hogy eladják állataikat. A jelenség a kutyfalvi állattenyésztők körében is megfigyelhető, hiszen sokan eladták szarvasmarháikat, és más jövedelmi forrás után néztek. Két helybeli állattenyésztővel beszélgettünk arról, hogy mi az oka annak, hogy ez bekövetkezhetett.
2016. július 22., 15:262016. július 22., 15:26
2016. július 22., 15:272016. július 22., 15:27
A mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodók a már említett ok mellett keveslik az állami támogatást is, ezért más megélhetési lehetőséget választanak. A megkérdezettek elmondása szerint a jószágok száma évről évre csökken a faluban, az elmúlt három évben 110 szarvasmarhát tartottak a faluban, tavalyra már csak 60 maradt, míg az idén mindössze 11 van. A tej szabadon való eladásából vagy feldolgozónak való átadásából származó összeg nem fedezi még a havi kiadást sem, a földek megmunkálására sincs lehetőség, mert kiöregedett a község.
Barta Attila helyi állattenyésztő víziója szerint ilyen körülmények között a községben nincs jövője a mezőgazdaságnak, hiszen a fiatalokat ez az ágazat egyáltalán nem vonzza, mindenki egyetemre menne, vagy más területen helyezkedne el. A gazda visszaemlékezett arra az időre, amikor sokat jelentett az, ha egy családi gazdaságban állatok voltak. „Ma már közömbösen tekintenek az állatokra, hiszen a nagy üzletek megjelenése és jelenléte miatt mindenki onnan vásárol, nincs rászorulva az egészséges saját termékre” – mondta Barta Attila. Véleménye szerint megéri a külföldieknek, hogy kevesebbért adják el termékeiket, mert sokkal olcsóbban állítják elő, mint a mi gazdálkodóink, az évi bejövetelük meg akkora, hogy megengedhetik maguknak az olcsójánoskodást.
Beszélgetőpartnerünk szerint azért is csökken a mezőgazdasággal foglalkozók száma, mert az állattenyésztés sok türelmet, állandó ottlétet – nincs szabadnap, ünnepnap –, energiát, nagy anyagi befektetést igényel. „Hiába fordulnak az állatokhoz szeretettel, s gondoskodnak róluk, így, minimális támogatással nem éri meg” – mondta Barta gazda. Másik probléma a bizalom hiánya – nehéz olyan embert találni, akire rá merik bízni jószágaikat, és a falu kiöregedése miatt nincs kit fogadni, hogy megmunkálja földjüket. Csak akkor éri meg állatokkal foglalkozni, ha megvannak a szükséges földművelő gépek és szakemberek, ezekkel lehet költséghatékony gazdálkodást művelni, hiszen az eszközök kölcsönzése vagy a bérmunka óriási anyagi megterhelést okoz.
A kutyfalvi mezőgazdászok számára problémát okoz az állatok táplálékkal való ellátása, a takarmány biztosítása, hiszen (például) a július 18-án kiöntött Maros nagy károkat okozott, elárasztva a termőföldeket, legelőket, kaszálókat, így a jószágoknak nincs mit enniük – mondta el Ioan Mărginean volt állattenyésztő, aki felhagyott a marhatartással. A széna megvásárlása, házhoz szállítása jelentős összeget igényel, ami nem fordul vissza a tej árában. A juhtartóknak sem könnyű, a gyapjút már senki nem vásárolja fel, sertéssel sem éri meg foglalkozni az utóbbi években, annyira lecsökkent a disznóhús ára. Egyedül a tej felvásárlási ára jelentett némi biztonságot a gazdálkodóknak, de a kvótabeszüntetés óta ez is drasztikusan csökkent.
A helybeli termelők nem túl derűlátó véleménye szerint kevesebb mint két éven belül már senki nem fog állatot tartani a gazdaságában Kutyfalván, a volt tejtermelők is a nagy üzletházak kínálatára szorulnak majd tejből és tejtermékből. Ha nem figyel oda az agrárium vezetése, a mezőgazdaság teljesen megszűnik – vélekednek.
Jakab Ibolya
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
szóljon hozzá!