Csökken a folyóvizek hozama, kevés a takarmány

A magas hőmérséklet és a csapadékhiány oda vezetett, hogy a Maros megyében levő folyóvizek hozama jelentősen csökkent. A Vásárhelyi Hírlap a vízügyi hivatal adatait bemutatva arról számol be, hogy augusztusra csak a sokévi átlagos vízhozamnak 20–70 százalékos hányadával számolhatunk a folyóvizeknél. A Maros hozama Sárpataknál évi átlagban 25,8 köbméter másodpercenként, jelenleg ez az érték alig éri el a 10 köbmétert. A Görgény folyón Libánfalvánál a megszokott 5,11 köbméter helyett most 2,90 köbmétert mérnek másodpercenként. De ugyanilyen a helyzet a Nyárádon is. Fintaházánál 1,90 köbméteres átlagos vízhozam helyett mindössze 0,79 köbmétert mérnek. A Nagy-Küküllőn sem jobb a helyzet. Segesvárnál az eddigi 6,87 köbméterrel szemben a mostani hozam 3,01 köbméter. S a Kis-Küküllőn sem rózsásabb a helyzet: Dicsőszentmártonnál 6,54 köbméter/másodperc helyett most csupán 3,02 köbméter a hozam a vízügyi hivatal (ABA) igazgatója, Mihail Blaga mérnök szerint. A gyűjtőtavakban és a vízerőművek tárolóiban jelenleg 264 millió köbméter vizet tárolnak, ami elegendő a következő időszakra, hogy a folyók, patakok hozamát pótolják. Ezért – legalábbis egyelőre – az ivóvízellátásban nem lesz fennakadás.

Az akkut hasmenés a kánikulai időszak jellegzetes betegsége. A közegészségügyi igazgatóság szóvivője, Gabriela Uifălean szerint a családorvosok az elmúlt hónapban 136 ilyen megbetegedést jelentettek, ami 15 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában (115). Az ekcémás betegségek előfordulása is szaporodik ilyenkor, főként a bő verejtékezés miatt. Ajánlatos ilyenkor kerülni a műszálas ruhák viseletét, a koffeines italok fogyasztását. Hasonlóképpen nem ajánlott a szeszesital-fogyasztás, kerülni kell a csípős, pikáns ételeket is.

Kánikulában ajánlatos legkevesebb 2 liter, de egyesek szerint akár 3 liter víz fogyasztása is naponta. Kerülendőek a szénsavas vizek, üdítők, ugyanis ezeknél jobban pótolja a vízveszteséget az egyszerű „lapos” forrásvíz. A vonatkozó jogszabály szerint, ha a külső hőmérséklet meghaladja a 37 Celsius-fokot, a munkaadók kötelesek csökkenteni a szabadban végzett munka intenzitását, több pihenő-időszakot kell beiktatniuk a munkaprogramba, biztosítani kell az árnyékos, szellős pihenőhelyeket, a zuhanyozási lehetőséget, s legkevesebb 2–4 liter vizet kell biztosítaniuk minden dolgozónak a munkaidő alatt.

Mint a Vásárhelyi Hírlap írja, bizonyított tény, hogy takarmányból akkor van jó termés, ha nagy a meleg. Ehhez viszont eső is kellene. Eső pedig mostanában nemigen volt. Úgy néz ki, hogy ha a széna be is jött, sarjú nemigen lesz, hiszen a meteorológusok nem ígérnek esőt augusztus-szeptemberre. A zöldségek esetében a nedvességigény a fontosabb. Ahol most nincs lehetőség öntözésre, a terméshozam akár felére is csökkenhet. Még nagyobb a baj a természetes legelőkön – mondotta el az újságnak Csomós Attila, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezet elnöke. „Az történik, hogy a legelőkre nem kerül természetes trágya, mert nincs, vagy nagyon kevés van, vagy a gazdák elfelejtették, hogy a legelőt is kell trágyázni. Ugyanez a helyzet a trágyalével – mostanság az sem a legelőn végzi. Műtrágyára pedig egyszerűen nincs pénze a gazdának. Így a természetes füvek nőnek, ahogy tudnak. Most éppenséggel sehogyan sem tudnak” – mondotta el az elnök.

Mindez nem újdonság még a városi ember számára sem, aki lépten-nyomon tapasztalja, hogy a parkok, zöldövezetek növényzete elsatnyult, megsárgult, rosszabb esetben kiszáradt a kánikula miatt.