Brassai: az ésszerűség fölülírta a politikai ambíciókat

A szövetség Maros megyei elnöke úgy érzi, 2008-tól errefelé szükség volt a hét szűk esztendőre ahhoz, hogy beérjen az összefogás gondolata, és az erdélyi magyar politikai alakulatok megtervezhessék és elkezdhessék a hét bő esztendőt.

– Nehéz volt meggyőzni az RMDSZ-ben ön körül, illetve ön fölött állókat arról, hogy Marosvásárhelyen célszerű közös előválasztásokat szervezni a másik két magyar párttal együtt?

– Ésszerű döntést hoztunk, hisz Marosvásárhelyen nem lehet kockáztatni. A politikai pluralizmus olyan megosztottsághoz vezet, amelynek csak kudarc lehet az eredménye. Mindannyian beláttuk, hogy itt egy egészséges politikai összefogásra van szükség. A kollégáim nem kifogásolták az elvet, a Területi Képviselők Tanácsa elfogadta, az állandó tanács pedig egyöntetűen megszavazta.

– Miért nem működött ez az ésszerűség 2012-ben vagy már azelőtt, 2008-ban?

– Azt gondolom, hogy a jó néhány évvel ezelőtt meghirdetett pluralizmust is ki kellett próbálni. Most jött el az ideje annak, hogy mindannyian – az RMDSZ és a két versenypárt – beláttuk, hogy egy olyan közigazgatási egység esetében, mint Marosvásárhely, ahol a népességi arányok nem kedveznek a magyarságnak, óriási kockázatot jelentene a pluralizmus jegyében tovább erőltetni a megosztottságot.

– Mindegyre a pluralizmust hirdető kis pártok eredményezte megosztottságról beszél, de már 2008-ban – az akkor létező egyetlen ellenzéki párt – megfogalmazta az összefogás igényét, sőt Bölöni László személyében polgármesterjelöltet is ajánlott; ezt pedig éppen az RMDSZ utasította el.

– Most meg éppen az RMDSZ mondja azt, hogy igenis közös polgármesterjelöltet kell állítanunk a jövő évi helyhatósági választásokra. Változnak az idők. Az akkori RMDSZ-vezetés valószínűleg úgy látta, a pluralizmus nem veszélyezteti a magyar érdekeket. De erről inkább nem nyilatkoznék, hisz nem én vezettem a szervezetet. Azóta viszont eltelt hét év, és ennyi idő alatt beérett az összefogás gondolata. Úgy is mondhatnám, hogy szükség volt erre a hét szűk esztendőre ahhoz, hogy megtervezhessük és elkezdhessük a hét bő esztendőt. Ma már tudomásul vesszük, hogy a politikai palettán vannak alternatívák, és tudomásul vesszük, hogy az a mintegy tíz százalék, amit a polgári meg a néppárt képes lecsípni az összmagyar szavazatokból, elegendő ahhoz, hogy ismét elveszítsük a választásokat.

– Mi a garancia arra, hogy mindenki elfogadja az előválasztások eredményét, főként abban az esetben, ha nem az RMDSZ jelöltje nyer, vagy nem az a jelöltje, akit a felső vezetés szeretne? Merthogy erre is volt precedens, nem is egyszer.

– Azt hiszem, hogy a politikai pártok erkölcsi magatartása ma már sokkal hangsúlyosabb kérdés, mint bármikor volt, hiszen a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a politikum ázsiója drámaian csökkent. Ez mind a magyar, mind a román politikumra érvényes. Nem tehetjük meg, hogy nem vesszük tudomásul a bizalomválságot. Nem egy politikai előválasztást tűztünk ki célul, hanem egy összmagyar kísérletet, amelynek segítségével meg szeretnénk találni azt a marosvásárhelyi magyar személyiséget, aki 2016-ban a közösség élére tud állni. A város magyar közösségétől várjuk el, hogy egyértelmű és világos üzenetet fogalmazzon meg. Azt hiszem, hogy ez a tekintély, mint a marosvásárhelyi magyar entitás tekintélye minden más önös, hiúsági, pártpolitikai ambíciót felülír és alázatra késztet. A garanciát abban a bizalomban látom, amely ennek az előválasztási folyamatnak a kulcsszava.

– Számíthatunk összefogásra a megyei tanács elnöke, illetve az önkormányzati képviselők megválasztása esetében is?

– A racionalitás ezt kívánná. Ez az együttműködés, amit most az előválasztások során beüzemelünk, alapja lehet a majdani politikai egyeztetéseknek. Bízom abban, hogy az ésszerűség domináns, sőt döntő elem lesz ebben a folyamatban. Hosszú éveken keresztül vitáztunk, egymásnak feszültünk. Tudom, a román politikában megszokott jelenség, hogy egyik-másik párt vagy politikus szapulták egymást, majd kiegyeztek, és egymás nyakába borulva vonultak a választásokon. A magyar ember sokkal érzékenyebb az efféle pálfordulásokra, nem értené, és nem tekintené természetesnek. Az együttműködést is meg kell szokni – nekünk, politikusoknak, de a közösségnek is. Azért volt fontos most lépni, hogy maradjon egy teljes esztendő az összehangolásra.

Az interjú teljes változata a Vásárhelyi Hírlap április 16-ai, csütörtöki számában olvasható el.