
Fotó: Veres Nándor
Maros megyében három sólelőhelyet terjesztettek fel védettségre a megyei múzeum munkatársai és partnereik a Samaris-projekt következtetéseként. Felmérték ugyanis a térség sóhoz kapcsolódó örökségét.
2014. november 06., 13:082014. november 06., 13:08
2014. november 06., 13:422014. november 06., 13:42
Maros megyéből a görgénysóaknai (Jabeniţa) sós tavat és környékét, a görgényorsovai (Orşova) sódomb és sósforrások térségét, valamint a sóváradi sóházat nyilváníttatnák védetté a szakemberek az itt található megyei és helyi jelentőségű sólelőhelyek örökségéért – többek között erre a következtetésre jutottak, miután felméréseket, kutatásokat, kimutatásokat végeztek, végül pedig vaskos dossziét állítottak össze minden helyszínről a Maros Megyei Múzeum által az Országos Kulturális Alapnál (AFCN) nyert Samaris-pályázat során.
Az idén áprilistól novemberig tartó projektet a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében ismertették csütörtökön. Megtudtuk, a helyszíni kutatásokat június 20-án kezdték, a cél pedig az volt, hogy feltárják és a nagyközönséggel, de főként a helyi közösséggel megismertessék a sólelőhelyeket és ezek értékeit, valamint hogy a törvényes hiányosságot pótolják, azaz védetté nyilvánítsák ezeket a helyszíneket. Daniel Cioată projektvezető elmondta, a kutatások több szakterületet felöleltek: régészeti, történelmi, néprajzi és környezeti szempontok alapján végeztek feltárásokat Görgényorsován, Sóváradon, Görgénysóaknán, Homoródkeményfalván és Korondon.
„Annak ellenére, hogy európai szinten ezek a sólelőhelyek nagyon jelentősnek, sóban gazdagnak számítanak, nem védi őket törvény Romániában, nincsenek védetté nyilvánítva, az idők során pedig emberi és természeti hatásokra sérülnek, rongálódnak. Mi légi felvételeket készítettünk, talajmintát vettünk, beazonosítottuk és felmértük, leltárba vettük a helyszíneket és az építményeket, a dossziécsomókat pedig a Maros és a Hargita megyei kulturális igazgatóságokhoz nyújtjuk be, amelyek a tudományos dokumentáció mellett az értékmentésre tett javaslatokat is tartalmazzák” – ismertette a projektvezető, akitől a sóváradi sóházról megtudtuk, a 17. századi épület értékét növeli, hogy egy római kori castrum közepén található, a görgénysóaknai sósfürdőt pedig az 1800-as évek elején hozták létre, Szovátával nagyjából egyszerre.
A sepsiszentgyörgyi partnermúzeum munkatársa, Andrea Chiricescu két Hargita megyei sóskutat figyelt meg: a korondi a 13A jelzésű országút mellett található, községi tulajdonban van és folyamatosan zárva található, az épület több mint 100 éves, de viszonylag jó állapotban fennmaradt, hagyományos, kulcs nélküli zárszerkezet, valamint sószilánkok teszik érdekessé. „A homoródkeményfalvi sóház elhagyatott, a falutól viszonylag távol esik, de a megrongálódott épületet meg lehet menteni, a vizet meg lehet tisztítani, és sok hagyomány is kötődik hozzá. Különlegessége, hogy a kútmedert kővel rakták ki, míg máshol fagerendákat használtak. A népi kultúrában a sót rituálékhoz, étkezéshez egyaránt használták, és több eszköz, mint például a sózófa kötődik hozzá” – mondta a szakember.
Mihaela Sămărghiţan a helyszínek, az állat- és növényvilág, illetve az épített örökség védelmét emelte ki, amelynek alapja a 2007. évi 57-es számú sürgősségi kormányrendelet. „Ebben részletesen megtalálható a fontossági sorrend és jegyzék. Mi a megyei vagy helyi érdekeltségű, fontosságú örökség kategóriába javasoljuk a sólelőhelyeket” – mondta, és ismertette a Salicornia nevű növényfélét, amely ezeken a sóban igen gazdag területeken különlegességként megtalálható.
A projekt kezdeményezője, Valerii Kavruk az erdélyi sólelőhelyek európai fontosságát hangsúlyozta: elmondta, a Maros folyó eljuttatta a sót a Tisza-völgybe, ahonnan a Dunán keresztül Nyugat-Európába került, de feljegyzésekből tudják, hogy a sóban szegény Balkánt is innen látták el, ugyanis Belgrád mellett sóházat (vámot) találtak. „Erdély egy 13 millió évvel ezelőtt kiszáradt tenger helyén fekszik, így nagyon gazdag sóban, az Európában kitermelhető só 70 százaléka itt található, mert hajózható folyók mentén fekszenek a sólelőhelyek” – avatott bele a részletekbe.
Átszervezési terv miatt mulasztással és nemtörődömséggel vádolják a mikházi Felnőtt Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ vezetőségét az alkalmazottak. Szerintük nem néhány beteget helyeztek volna át, hanem teljesen ki akarták üríteni az intézményt.
Látványetetésekkel, sportvetélkedőkkel és rendhagyó divatbemutatóval ünnepli 62. születésnapját a marosvásárhelyi állatkert.
Őrizetbe vették a rendőrök azt az 54 éves, szászrégeni férfit, akit egy kilencéves kislánnyal szembeni molesztálással gyanúsítanak.
Mintegy 400 négyzetméteren pusztított a tűz péntekre virradó éjszaka Balavásáron: egy ipari csarnok és a közelében álló lakóház is lángra kapott. A tűzoltók több egységgel, órákon át küzdöttek a lángokkal.
Az alapítvány szerint a marosvásárhelyi reptéren nem jelennek meg magyar nyelven is a közérdekű információt tartalmazó feliratok, ezért annak vezetője bírósághoz fordult. A reptér igazgatója szerint a panasz nem valós, el is magyarázta, miért.
Újabb részleteket közölt a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság a csütörtök délutáni marosvásárhelyi ejtőernyős incidensről.
Tizenharmadik alkalommal is elrajtolt Marosvásárhely magyar közösségének legnagyobb rendezvénye, a Vásárhelyi Forgatag csütörtök este. Összesen 370 programmal várja a látogatókat a következő napokban a város több helyszínén, de főként a Várudvarban.
Marad a kilométerenkénti 41 banis támogatás azoknak a Maros megyei diákoknak, akik ősztől nem tudnak tömegközlekedéssel iskolába ingázni. A megyei önkormányzat a szeptember 7-én kezdődő tanévre is változatlan összegű átalánydíjat hagyott jóvá.
Két katona megsérült csütörtök délután egy ejtőernyős gyakorlat során Marosvásárhelyen – közölte a különleges műveleti erők parancsnoksága.
Tiltakoznak a mikházi neuropszichiátriai intézet alkalmazottai a megkezdett átszervezés ellen, mert a gondozottak áthelyezésével együtt őket is más településekre küldenék dolgozni. Az igazgatóság szerint ideiglenes intézkedésről van szó.
szóljon hozzá!