
Fotó: Veres Nándor
Maros megyében három sólelőhelyet terjesztettek fel védettségre a megyei múzeum munkatársai és partnereik a Samaris-projekt következtetéseként. Felmérték ugyanis a térség sóhoz kapcsolódó örökségét.
2014. november 06., 13:082014. november 06., 13:08
2014. november 06., 13:422014. november 06., 13:42
Maros megyéből a görgénysóaknai (Jabeniţa) sós tavat és környékét, a görgényorsovai (Orşova) sódomb és sósforrások térségét, valamint a sóváradi sóházat nyilváníttatnák védetté a szakemberek az itt található megyei és helyi jelentőségű sólelőhelyek örökségéért – többek között erre a következtetésre jutottak, miután felméréseket, kutatásokat, kimutatásokat végeztek, végül pedig vaskos dossziét állítottak össze minden helyszínről a Maros Megyei Múzeum által az Országos Kulturális Alapnál (AFCN) nyert Samaris-pályázat során.
Az idén áprilistól novemberig tartó projektet a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében ismertették csütörtökön. Megtudtuk, a helyszíni kutatásokat június 20-án kezdték, a cél pedig az volt, hogy feltárják és a nagyközönséggel, de főként a helyi közösséggel megismertessék a sólelőhelyeket és ezek értékeit, valamint hogy a törvényes hiányosságot pótolják, azaz védetté nyilvánítsák ezeket a helyszíneket. Daniel Cioată projektvezető elmondta, a kutatások több szakterületet felöleltek: régészeti, történelmi, néprajzi és környezeti szempontok alapján végeztek feltárásokat Görgényorsován, Sóváradon, Görgénysóaknán, Homoródkeményfalván és Korondon.
„Annak ellenére, hogy európai szinten ezek a sólelőhelyek nagyon jelentősnek, sóban gazdagnak számítanak, nem védi őket törvény Romániában, nincsenek védetté nyilvánítva, az idők során pedig emberi és természeti hatásokra sérülnek, rongálódnak. Mi légi felvételeket készítettünk, talajmintát vettünk, beazonosítottuk és felmértük, leltárba vettük a helyszíneket és az építményeket, a dossziécsomókat pedig a Maros és a Hargita megyei kulturális igazgatóságokhoz nyújtjuk be, amelyek a tudományos dokumentáció mellett az értékmentésre tett javaslatokat is tartalmazzák” – ismertette a projektvezető, akitől a sóváradi sóházról megtudtuk, a 17. századi épület értékét növeli, hogy egy római kori castrum közepén található, a görgénysóaknai sósfürdőt pedig az 1800-as évek elején hozták létre, Szovátával nagyjából egyszerre.
A sepsiszentgyörgyi partnermúzeum munkatársa, Andrea Chiricescu két Hargita megyei sóskutat figyelt meg: a korondi a 13A jelzésű országút mellett található, községi tulajdonban van és folyamatosan zárva található, az épület több mint 100 éves, de viszonylag jó állapotban fennmaradt, hagyományos, kulcs nélküli zárszerkezet, valamint sószilánkok teszik érdekessé. „A homoródkeményfalvi sóház elhagyatott, a falutól viszonylag távol esik, de a megrongálódott épületet meg lehet menteni, a vizet meg lehet tisztítani, és sok hagyomány is kötődik hozzá. Különlegessége, hogy a kútmedert kővel rakták ki, míg máshol fagerendákat használtak. A népi kultúrában a sót rituálékhoz, étkezéshez egyaránt használták, és több eszköz, mint például a sózófa kötődik hozzá” – mondta a szakember.
Mihaela Sămărghiţan a helyszínek, az állat- és növényvilág, illetve az épített örökség védelmét emelte ki, amelynek alapja a 2007. évi 57-es számú sürgősségi kormányrendelet. „Ebben részletesen megtalálható a fontossági sorrend és jegyzék. Mi a megyei vagy helyi érdekeltségű, fontosságú örökség kategóriába javasoljuk a sólelőhelyeket” – mondta, és ismertette a Salicornia nevű növényfélét, amely ezeken a sóban igen gazdag területeken különlegességként megtalálható.
A projekt kezdeményezője, Valerii Kavruk az erdélyi sólelőhelyek európai fontosságát hangsúlyozta: elmondta, a Maros folyó eljuttatta a sót a Tisza-völgybe, ahonnan a Dunán keresztül Nyugat-Európába került, de feljegyzésekből tudják, hogy a sóban szegény Balkánt is innen látták el, ugyanis Belgrád mellett sóházat (vámot) találtak. „Erdély egy 13 millió évvel ezelőtt kiszáradt tenger helyén fekszik, így nagyon gazdag sóban, az Európában kitermelhető só 70 százaléka itt található, mert hajózható folyók mentén fekszenek a sólelőhelyek” – avatott bele a részletekbe.
Tűz ütött ki csütörtökön egy mésszel megrakott teherautó motorterében Segesváron, az E60-as úton. A helyszínre a tűzoltók vonultak ki, hogy megakadályozzák a lángok továbbterjedését.
A marosludasi tűzoltó-egység katonai tűzoltóit egy kigyulladt kisteherautóhoz riasztották az A3-as autópályára szerda délután. A tűzeset a sztráda Marosvásárhely–Kolozsvár menetirányában történt.
Néhány nap múlva megnyitja kapuit Erdély egyik legnagyobb könnyűzenei fesztiválja, a VIBE. A július 2–5. között zajló rendezvény idén is nemzetközi sztárokkal, hazai kedvencekkel, új helyszínekkel és több kényelmi fejlesztéssel várja a látogatókat.
A csütörtökön kezdődő VIBE Fesztivál ideje alatt megerősített rendőri és csendőri jelenlétre kell számítani Marosvásárhelyen és a fesztivál helyszínén. A hatóságok célja, hogy a négynapos rendezvény rendben és biztonságban teljen.
Több mint egy tucat helyszínen avatkoztak be a Maros megyei tűzoltók a keddi vihar után. A kidőlt fák autókat, tömbházakat és egy étterem teraszát is megrongálták, több településen pedig pincéket és alagsorokat öntött el a víz.
Megtalálták a tűzoltók annak a személynek a holttestét, akit kedd délután kezdtek el keresni a Maros folyóban Lekencénél.
Egy, a Maros folyóban eltűnt, feltehetően vízbe fulladt személy felkutatásához riasztották kedden a dicsőszentmártoni tűzoltóegység és a marosludasi munkapont hivatásos tűzoltóit Maroslekence térségébe.
Egy sávon halad a forgalom a marosvásárhelyi Szabadi úton, ahol két autó ütközött össze hétfőn délután.
Több mint 104 millió lejes beruházással épülhet modern aquapark és szabadidős központ Szovátán. A Maros Megyei Tanács és Szováta önkormányzata közösen nyújt be pályázatot a projekt megvalósítására, amely egész évben várná a látogatókat.
A 15-ös országúton, a Marosvécshez tartozó Disznajón bekövetkezett balesethez riasztották hétfőn reggel a dédai tűzoltóság munkatársait: egy mikrobusz és egy személyautó karambolozott.
szóljon hozzá!