Aki a baleset után időt nyer, életet nyerhet

A Román Autóklub (ACR) azért kezdeményezett egy projektet Mentési lapot a gépkocsikba! jelmondattal, hogy azt az időintervallumot, ami alatt a mentőalakulatok tagjai megtalálják a gyenge pontokat, a lehető legrövidebbre szűkítsék. Erre a legalkalmasabbnak tűnt egy mentési lap elhelyezése a jármű belterében, amelyen megjelölik, hogy hol van a vezetőfülke erősítése, az üzemanyagtartály, az akkumulátor, hol találhatók a légzsákok, gázmeghajtású autók esetén a gáztartály, azok a gépkocsirészek, amelyek mentén mentés közben könnyen szét lehet vágni a jármű karosszériáját.

Ezzel a témával tartottak tájékoztatót az autóklub vezetőségi tagjai a Maros megyei prefektúrán, amelyen részt vett a kormánymegbízott, a vészhelyzeti felügyelőség parancsnoka és a megyei rendőr-főkapitányság vezetősége.

Az ACR megyei fiókjának igazgatója, Tiberiu Sebastian Lung elmondta, törvénytervezetet készítettek elő, amely kötelezővé tenné minden gépkocsi számára a mentési lap elhelyezését az autóban. A szélvédőre – a vezetőt nem zavaró helyen – egy öntapadós matricát helyeznének el, amely arról tájékoztatja a mentőket, hogy a járműben van ilyen mentési lap. Addig is, amíg a tervezetet elfogadják, bárki letöltheti a klub honlapjáról azt a mentési lapot, amely az ő kocsijára vonatkozik – csak a márkát, típust, gyártási évet kell beütni, s a rendszer kiadja a lapot ,– s azt elhelyezheti a bal oldali napellenző hátlapján, ugyanis itt keresik a mentőcsoport tagjai. „Ha otthon nem tudja ezt a keresést megejteni az autó tulajdonosa, a klub Színház téri székhelyén segítünk neki, letöltjük, s még öntapadós matricát is adunk, amit kiragaszthat a szélvédőre. Mindezért egyetlen banit sem kell fizetnie” – mondta a klubigazgató.

A mentési lap egy A4-es (ún. kérvénypapír) formátumú, színes, négy oldalas összehajtható papír.
Ilie Gabra, az ACR vezérigazgatója elmondta, a projekt bemutatásának helyszíne nem véletlenül esett Marosvásárhelyre, hiszen pontosan 25 évvel ezelőtt itt lépett akcióba először, itt mentett életet az első rohammentős (SMURD) csoport, két évvel ezelőtt pedig ugyanitt tartották meg az első országos feszítővágós mentési versenyt.

A megyei vészhelyzeti felügyelőség főfelügyelője, dr. Dorin Oltean mérnök-ezredes kifejtette, nincs olyan hét, amikor ne kellene használni a feszítővágót a megyében. Egy ilyen mentési lap pedig akár 30 százalékkal is lecsökkentheti a mentési időt, ami óriási esély a sérült számára. Az a szabály ugyanis már közismert, hogy a mentésnek legalább egy óra alatt meg kell történnie. Húsz perc, amíg a mentőcsoport a helyszínre érkezik, húsz, amíg a sérültet kiemelik a roncsok közül, újabb húsz pedig, hogy a legszükségesebb elsősegély-nyújtási műveleteket elvégezzék. A 30 százalékos időintervallum-csökkenés pedig épp ennek fényében bír óriási jelentőséggel. Olyan eset is van, amikor három személy is beszorult a roncsokba, elképzelhető tehát, hogy mennyire lerövidíthet a mentési idő a lapon levő információk birtokában – mondotta a főfelügyelő.

A gyakorlatban tapasztaltak alapján bebizonyosodott, hogy a mentési idő annál hosszabb, minél újabb kiadású egy gépkocsi. Az 1990–1992 közötti évjáratúaknál az esetek 40 százalékában 50 percet vett igénybe a mentés. A 2005–2007-es évjáratoknál csak az esetek 20 százalékában sikerült 50 percnél rövidebb idő alatt menteni. Európában már használják ezt a lapot, különösen a németeknél.

A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka, Dumitru Mihai Bîltag elmondta a találkozón: az idén az előző év azonos időszakához viszonyítva több volt a súlyos közúti baleset a megyében. Hogy a halottak száma kevesebb volt, az csak a szerencsés körülményeknek tudható be. Tény, hogy több balesetben több emberéletet kell menteni – jelen helyzetben pedig ez a fontos.