A temesvári szikráról, amelyből forradalom lett

A temesvári forradalom kitöréséről szóló könyvet Marosvásárhelyen ugyancsak egy református lelkész, Henter György mutatta be. A több, különböző stílusú szövegrészből összeálló kötetnek igazából a tartalmát mutatta be Henter, azt, hogyan is lett egy temesvári szikrából rendszerváltás Romániában.

Csendes fiatalemberből forradalmár

Henter, aki a bemutató éjszakáján fejezte be a Színről színre című könyv olvasását, elmesélte, hogyan került a temesvári Mária téri református templomba segéd-, majd helyettes lelkészként Tőkés László. Ő volt az a pap, akit eleinte nem is hagytak szóhoz jutni a templomban, majd amikor a gyülekezet papja elhalálozott, Tőkés László vette át a helyét, s lelki és fizikai építésbe is kezdett a közösségen belül. Tőkés László három és fél évet töltött gyakorlatilag a temesvári Mária téri templomban, 1986 és 1989 között, ez idő alatt többször bírálata az egyházi állapotokat, a romániai falurombolást.

Prédikációi, vasárnapi buzdító szavai miatt pedig folyamatosan zaklatták a hatóság emberei. „Megfenyegették, megfenyítették őt és családját, de még a templom presbitereit is. A legnagyobb erénye azonban az volt, hogy nem ijedt meg, hanem vasárnapról vasárnapra felállt a szószékre, és elmondta a gyülekezetnek, hogy azon a héten, kit hallgattak ki, kit mivel fenyegettek meg” – mesélte a könyvbemutatón Henter György, képletesen leírva a hallgatóságnak, hogy milyen körülmények között élt akkor Tőkés László fiával és feleségével. Nem volt vize a családnak, nem volt fájuk fűteni, és sokáig bedeszkázott ablakokkal éltek, mert amúgy be-bedobták a parókia ablakát kővel. Ráadásul a pap nem hallgatott az itteni állapotokról, a diktatúrában tapasztaltakról sokszor beszámolt a Magyar Televízió Panoráma című műsorának is.

Olvastad-e már?

A diktatúraellenes református lelkész ellen 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak, meg akarták fosztani szószékétől és ki akarták költöztetni a parókiából december 15-én. Az erőszakos kilakoltatás ellen azonban fellázadtak a református magyar hívek, de még a hozzájuk csatlakozó temesvári románok is – s gyakorlatilag innen indult el a diktatúrát megdöntő forradalom. Számolt be az eseményekről részletekbe menően Henter. Hozzátette, aki ma pletykákból, politikai ármánykodásból véli „ismerni” Tőkés Lászlót, attól meg kellene kérdezni, olvasta-e ezt az egykori püspökről szóló könyvet, és tudja-e mit tett ő annak idején.

Reflexek, amelyek még nem múltak el

A könyv és a történelem ismertetése után a könyv szerzője, G. Mátyus Melinda felelevenítette a kötet születésének történetét is.

Elmondta, ő fiatal felnőttként értesült otthonában, Szovátán a temesvári történésekről, 1998-ban azonban maga is beköltözhetett a Mária téri parókiára. Elmondása szerint megdöbbentette, hogy még akkor is a régi reflexekkel találkozott, mintha azok nem múltak volna el, hanem még akkor is hatottak volna. Ekkor határozta el, hogy el kell készítenie a könyvet, az események hiteles krónikáját. A forradalom huszadik évfordulója tiszteletére tervezett megemlékezésekkor gyakorlatilag meg is született a mű több különböző stílusú szövegrészből, tartalmaz részleteket a Temesvár ostroma könyvből, vannak benne Kafka-idézetek. Legfontosabbak mind közül talán az eredeti dokumentumok, amelyek hiteles képet festenek az akkori temesvári gyülekezeti létről: lelkészi jelentések, jegyzőkönyvek, levelek sorakoznak a kötet lapjain, valamint interjútöredékekből, személyes vallomásokból rajzolódik a történet a hit erejéről és az elnyomó hatalommal szemben is felemelt fejű emberről.