Fotó: Veres Nándor
A romániai piacokon szilvalekvár megnevezéssel csak olyan terméket lehet forgalmazni, amelynek legkevesebb 55 százaléka szárazanyag, vagyis szilva. Erről miniszteri rendeletet adtak ki nemrég.
2014. június 18., 16:002014. június 18., 16:00
2014. június 18., 16:022014. június 18., 16:02
A rendelet azt is megszabja, miként készülhet a hagyományos szilvalekvár, amit ilyen néven lehet a kereskedelmi hálózatban, vagy az élelmiszerpiacokon forgalmazni. A jogszabály meghatározza, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie ennek a terméknek: „vastag, pasztás állagú, homogén massza, amit friss szilva főzésével érnek el, miután eltávolították az ehetetlen részeit.” De az is benne van, hogy a lekvárhoz nem szabad cukrot vagy mono-, illetve trizaharidokat tartalmazó élelmiszer-készítményeket hozzáadni, s azt is szigorúan megszabják, hogy legkevesebb 55 százalék kell legyen az oldható szárazanyag-tartalma.
Cifrázni lehet
A szilvalekvárhoz különböző régiókban diót, mogyorót, egyéb hasonló olajos magvakat adnak hozzá, de vannak helyek, ahol rummal teszik ízesebbé. A minisztériumi dokumentum a rumra nem, de a magvakra kitér. Felsorolja a diót, napraforgómagot, tökmagot, szezámmagot, erdei fenyő magját, erdei mogyorót, kasudiót, pisztáciát, mandulát, mi több, még a szelídgesztenyét is, mint engedélyezett szilvalekvár-ízesítőt. Elméletileg tehát a házi szilvalekvárt olyan magvakkal tehetjük csábítóbbá (piacosabbá?), amilyennel csak akarjuk, illetve amit felsorol a rendelet.
Szigorú ellenőrzések kilátásban
A jogszabály előírásai igencsak szigorúak, még az Európai Bizottságénál is drákóibbak. Amikor a Topoloveni községi szilvalekvárt bejegyezték eredeti hagyományos termékként, még nem volt 55 százalékos szárazanyag-kötelezettség, s a szilva frissességét sem követelték meg. Jelenleg a kereskedelemben egy egész sor termék vásárolható szilvalekvár megnevezéssel, amelyek közül alig van olyan, amelyiknek esetében betartották volna a rendelet előírásait. Várható, hogy a jogszabály megjelenésével a fogyasztóvédők és az élelmiszer-biztonsági ellenőrök elkezdjék „vadászni” a hamisítványokat.
Marosjára esélyei
Tavaly szeptemberben első ízben szerveztek szilvalekvárfőző-fesztivált Marosjárában. A szilvatermesztéséről hagyományosan híres faluban csak ki kellett találni a fesztivál ötletét, s már működött is. Szabó Mihály helybéli lakos portálunknak elárulta azt, amit a szilvalekvárfőző asszonyok hétpecsétes titokként őriztek. „Kétféleképpen lehet főzni – vagy előbb kimagolják a szilvát, vagy nem. A vagy-vagy szilvát odateszik az üstbe, olyan huszonnégy órát főzik, közben folyton kevergetik. Aztán ha elkészült, a magolatlan szilvából főttet átpasszírozzák, úgy, ahogy a magoltat is. Sokan cserépbögrébe, fazékba, befőttes üvegbe teszik, lekötik ronggyal vagy papírral, s így eláll két-három évig. A titkok-titka pedig: nem szabad cukrot tenni a szilvába. Mert ha igen, akkor a lekvár nem áll el, hanem megromlik. Ha nem tesznek cukrot, „bebőrödzik”, s az tartósítja hosszú időre” – osztotta meg a receptet Szabó Mihály.
Egy kis lekvarológia
A lekvár és a dzsem íztestvérek, de nem ikrek. A lekvár olyan sűrű pép, amely a gyümölcs cukor nélkül történő főzése által jön létre. Főleg szilvából és sárgabarackból készítik a hagyományos házi lekvárt, amely tipikusan kelet-közép-európai étel.
A nyugat- és észak-európai eredetű dzsem abban különbözik a lekvártól, hogy gyümölcsdarabokat tartalmaz, és nem olyan homogén, mint a lekvár. A dzsemet főzés nélkül is lehet készíteni. A lekvár 100 százaléka gyümölcs, míg a dzsem nem feltétlenül.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
Forgalomkorlátozások lesznek Marosvásárhely főterén, két esemény megfelelő lebonyolítása érdekében, a hétvége folyamán.
Az év eleji ellenőrzések okozta nehézségekből tanulva, a Maros megyei civil szervezetek összefognak, hogy szakemberek tanácsai és egymás tapasztalatai alapján fejlődjenek tovább.
Meglepetéseket okozott az idei nyár Szovátán, és nem feltétlenül kellemeseket, főleg a szállodaiparban érdekelteknek. Borúlátásra nincs ok, a polgármester szerint egész évben szezon van Szovátán, és ősszel is fesztiválokkal várják a turistákat.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották kedden a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végzett pusztítást a tűz.
szóljon hozzá!