A Görgény-völgye éke lehet a Rákóczi–Bornemissza-kastély

Nyílt napot tartottak a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemissza-kastélyban azzal a céllal, hogy a látogatókat megismertessék a kastély, illetve a mellette található dendrológiai park történetével, valamint a Maros Megyei Múzeum görgényszentimrei osztályának tevékenységével. Az épületet sokan felkeresték, abból az alkalomból, hogy idén ünnepli fennállásának 120. évfordulóját a Görgényszentimrei Erdészeti Szakközépiskola, amely alapítása óta két évvel ezelőttig a kastélyban székelt. Megtudtuk, azóta a múzeum használja, és az Arhing tervezőiroda már el is kezdte a felújítási munkálatokat: 7 millió euróból kap új köntöst az épület, konferencia- és kiállítótermeket alakítanak ki, felújítják a parkot is, a kastélykertben pedig szálloda épül. „Az iskolának még vannak itt dolgai, ami miatt kissé akadoznak a munkálatok, de haladunk” – mondta a Maros Megyei Múzeum görgényszentimre részlegének vezetője, Pánczél Szilamér, akinek vezetésével zajlik a Római limes útvonal Maros megyében elnevezésű kulturális projekt.

Célja a Római Birodalom erődített védelmi vonalának, a limes útvonalnak a Maros megyei, majd a székelyföldi, végül a teljes romániai szakaszának feltárása. Ha tervük sikerül, akkor ez lenne az egyetlen UNESCO-világörökség, amely egész Székelyföldön áthalad, és történelmi jelentősége mellett lendületet adhatna a régió turizmusának is. A 2012-ben indult projekt keretében eddig három táborhelyet azonosítottak, és még egyről feltételezik, hogy az volt, továbbá négy őrtoronyról állapították meg, hogy biztosan a védővonal részét képezte. A terv szerint Libánfalván újjáépítenék a kilátót, ez pedig Romániában az első újjáépített római őrtorony lenne. Az előreláthatólag három évig tartó kutatás legfrissebb eredményei megtalálhatók a www.limesdacicus.ro honlapon.

A kastélyról

A görgényi uradalom az egyik legkiterjedtebb és legjelentősebb középkori erdélyi királyi birtok volt. A 14–17. században főképp az erdélyi vajda, a székely ispán vagy a fejedelmi család tulajdonát képezte. A kastély története I. Rákóczi György (1630–1648) idejére nyúlik vissza, ő építtette és innen szervezte görgényi vadászatait. 1717-től az uradalom a Bornemissza család tulajdonába került. 1726-ban az udvarház földszinti részét már felújították, és javítás alatt állt az emelet is. 1730-ban ezeknek a felújításoknak során épült meg az Erdélyben ritkaságnak számító ellipszis alaprajzú palotakápolna. Az uradalom 1780-as leltára már a jelenleg is álló kapuépületről is említést tesz, amely abban az időben a darabontok és az udvari lelkész lakhelyéül szolgált. 1807-ben, a kápolnától nyugatra egy monumentális, kétszintes gabonatároló épült. Egy hosszas pereskedés után a kastély és az uradalom visszakerült a kincstár tulajdonába, az 1880-as években Habsburg Rudolf trónörökös számára itt szervezték a híres görgényi vadászatokat. Halála után, 1893-ban alapították az erdészeti szakiskolát, amely az első ilyen jellegű képzést biztosító intézmény volt a régióban. Mivel az évek során az iskola diákjai és tanárai gondozták az arborétumot, Görgényszentimrén található az egyik legjobb állapotban fennmaradt erdélyi kastélypark.