HIRDETÉS

Maros megyét elkerülte a sertéspestis, és tesznek arról, hogy ez így is maradjon

Simon Virág 2018. szeptember 12., 12:32 utolsó módosítás: 2018. szeptember 13., 10:46
HIRDETÉS

Útszélén megdöglött vaddisznót és patakba, folyóba dobott disznó húsát is vizsgálták a szakemberek az elmúlt időszakban, de egyik sem volt fertőzött. Maros megyét mindeddig elkerülte az országszerte gyorsan terjedő sertéspestis. Kincses Sándor, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság vezetője szerint ha az emberek felelősségteljesen viselkednek, akkor elkerülhető a pusztulást okozó kór terjedése. Számos eset bizonyítja ugyanakkor, hogy nem így cselekednek.

 

Az országos óvintézkedés részeként Maros megyében 1500 vaddisznót kell kilőjenek november végéig a vadásztársaságok. Képünk illusztráció Fotó: Pixabay.com

Országszerte immár 300 ezer sertést pusztítottak el az állategészségügyi szakemberek, hogy megakadályozzák a kór terjedését. A sertéspestis, amely emberre nem veszélyes érintkezéssel terjed, így a járvány által érintett helyen megforduló, fertőzött húst fogyasztó ember könnyen megfertőzheti a gazdaságában levő állatokat.

Veszélyben a kicsapott állatok

Kincses Sándort, a Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, Romániában már tavaly nyáron azonosítottak sertéspestisben elpusztult állatokat Szatmár megyében, de a környező országokban is felütötte fejét a kór. A gond akkor kezdődött, amikor idén, viszonylag rövid időn belül hatszáz új gócpontot azonosítottak, vagyis gyorsan terjedni kezdett a járvány. Kincses Sándor szerint ez részben azért történhetett meg, mert

nálunk még sok helyen szabadon engedve is tenyésztenek disznókat, vannak olyan déli vidékek, ahol kicsapják az állatokat a mezőre, s napokig nem foglalkoznak velük.

A szabadon kóborló állatok könnyebben összeszedik a betegséget, mint a megfelelő körülmények között, zárva tartott társaik.

Voltak olyan megyék, ahova az emberek vitték be a fertőzést. Az történt ugyanis, hogy a piaci ár alatt, nagyon olcsón vásároltak disznóhúst nem hivatalos helyekről, hanem magánszemélyektől. A hús ellenőrizetlen volt, beteg állattól származott, s így az emberek hazavitték a kórt, s megfertőzték a saját gazdaságukban levő állatokat.

A vízbe dobott állattetemek úgyszintén hozzájárultak a kór gyors terjedéséhez.

HIRDETÉS

Felelőtlen emberek

Az emberi felelőtlenség Maros megyében is jelen van. Kincses Sándortól megtudtuk, hogy

az elmúlt időszakban a Küküllőben találtak egy disznótetemet és Szászrégen mellől is jelentették, hogy egy patakba dobta valaki az elpusztult sertését.

Az igazgató elmondta, mindkét esetben mintát vettek az állat húsából és ellenőriztették. Hasonlóképp jártak el egy, az út szélén megtalált vaddisznó húsával is. Egyik esetben sem mutatták ki a sertéspestist.

„A vaddisznót, szerintem egy autó ütötte el, persze a sofőr ezt nem jelentette, mi is úgy szereztünk tudomást róla, hogy valaki meglátta, amikor már bomlásnak indult, és kiposztolta az állattetemről készített fényképet a Facebookra. Holott gyorsan értesítenie kellett volna a rendőrt, az állatorvost vagy a polgármestert, hogy a szakemberek helyszíni terepszemlét tartsanak, s szükséges óvintézkedéseket hozzanak” – részletezte.

Az országos óvintézkedés részeként Maros megyében 1500 vaddisznót kell kilőjenek november végéig a vadásztársaságok.

A kilőtt állatok húsából mintát küldenek az állategészségügyi igazgatósághoz, amely hetente továbbítja ezt a szaklaboratóriumba, ahonnan két napon belül küldik vissza az eredményt. Mint Kincses Sándor elmondta, nagyon jó az együttműködésük a vadásztársaságokkal,

zökkenőmentesen küldik a húsmintákat, amelyek eddig mind tiszták voltak.

Az ellenőrzött vaddisznók húsát a vadászok használják el.

Tájékoztatás és ellenőrzés

A fertőzés terjedése érdekében Maros megyében is számos óvintézkedést hoztak. Tájékoztatták az állatorvosokat, polgármesteri hivatalokat, vadásztársaságokat a betegség tüneteiről, elmondták az illetékeseknek, hogy mit kell tenniük, ha a körzetükben jelentik, hogy disznók pusztultak el. Betiltották az állatvásárokat és szúrópróbaszerűen ellenőrzik az állatrakományokat.

Az esztenáknál is jártak a szakemberek, s felhívták a juhászok figyelmét, hogy ne engedjék szabadon a disznókat,  a csordához tartozó állatokat küldjék haza a tulajdonosoknak.

Több alkalommal ellenőrizték a farmokat, nagyobb gazdaságokat, vizsgálva, hogy védett helyen tartják-e az állatokat. A szakember szerint a gazdák nagy többsége megértette, hogy a saját maga és családja érdeke az állatok egészsége, s ehhez elég, ha megtesz pár óvintézkedést. Az igazgató szerint többször kihangsúlyozták, hogy

csak azok a gazdák kapnak kártérítést az állatok után, akiknek fülszámmal ellátott, nyilvántartott állata van.

Ezt sokan megértették, és az elmúlt időszakban megnőtt Maros megyében a nyilvántartott sertések száma.

Drágább lesz a sertéshús?

Kincses Sándortól megtudtuk, hogy Maros megyében 35 ezer sertés van a farmokon, nagy gazdaságokban, s hozzávetőlegesen 60 ezer magángazdaságokban, vagyis megközelíti a 100 ezret a nyilvántartott állatok száma.  Megkérdeztük, hogy az országos sertéspestis nyomán elpusztult állatok magas száma befolyásolhatja-e idén a disznóhús árát?

Kincses Sándor elképzelhetőnek tartotta az áremelkedést, hiszen – mint említette – országos szinten 300 ezernél is több állat esett a fertőzés áldozatául, s ez az országos disznóállomány mintegy tíz százalékát teszi ki. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS