
Vissza kell térni a normalitáshoz, mert jelenleg nem azt éljük, az agráriumban sem, vélekedik a magyar agrárminiszter
Fotó: Tuchiluș Alex
Csak magunknak vagyunk mi fontosak – fogalmazott Magyarország agrárminisztere egy keddi maksai gazdatalálkozón. Nagy István szerint az EU nem sok jót tartogat a magyar gazdáknak, de most történelmi esély nyílik egy másabb agrárpolitika kialakítására.
2024. május 28., 19:182024. május 28., 19:18
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő a beszélgetés háttereként szolgáló molinóra írt szlogen – Bizalom, biztonság, Székelyföld – kapcsán értékelte azt a biztonságot, amelyet a háromszéki gazdatársadalom azért élvezhet, mert az állami és magán intézmények a gazdák érdekében dolgoznak össze, illetve mert a magyar államot is háta mögött tudhatja.
Tegyenek túl szkepticizmusukon, és ne gondolják, hogy a több mint 700 tagú Európai Parlamentben nem oszt, nem szoroz az a néhány magyar, aki nem akar háborút, genderlobbit, migránskvótát, illetve az ellen is tiltakozna, hogy a nyugat-európai nagygazdák nyomására eltöröljék a területalapú támogatást, ami igen fontos az itteni gazdáknak – mondta felvezetőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
„Sorsközösség vagyunk. Ugyanúgy a megmaradásért küzdünk, mindenki a maga helyén. Elemi érdeke minden magyarnak a siker, az önök sikere (…), hogy az uniós forrásokból minél többet le tudjanak hívni, legyen információjuk a lehetőségekről. A támogatások száma sok, de állandó vitatéma, hogy jó-e így az a rendszer. Magunknak csak mi vagyunk fontosak, más nem érdekelt a mi sikereinkben” – buzdított az EP-választásokon való részvételre a vendég.
így lesz egy fél éve arra, hogy lerakja egy olyan, hét évre szóló agrárstratégia alapjait, amely a magyar gazdák érdekeit szolgálja, amelyet ők fogalmaztak meg. Nézetében ugyanis jelenleg szélsőséges nézeteket erőltettek a rendszerre: a környezetvédelmi szempontok, a Green Deal (a klímasemlegességet célzó európai megállapodás) túlzott alkalmazása ellehetetleníti a mezőgazdaságot, különösen a kis és közepes méretű gazdaságokat.
– sorolta a saját maga által vezetett minisztériumban is tapasztaltakat Nagy István, azt példázván, milyen (hatástanulmány híján érvényesített) megközelítések eredményezik az európai mezőgazdaság versenyképtelenségét.
A maksai Benke-kúriában legalább kétszázan voltak kíváncsiak a vendégek mondandójára
Fotó: Tuchiluș Alex
„Az egész zöld ideológia szemfényvesztés és képmutatás” – állította. Ennek alátámasztására azzal érvelt, hogy amíg az európai gazdáknak rendkívül szigorú követelményeknek kell megfelelni, addig az Európai Unióba importált ukrán élelmiszer esetében egyáltalán nem érvényesítik a növényegészségügyi szempontokat, az állatjólét sem számít akkor, mikor ukrajnai ketreces tojástermelő farmok létesítésére adnak uniós támogatást. Szerinte a Magyarország által
A helyi gazdáknak a jövőre nézve iránymutató lehet a miniszter azon meglátása, hogy amennyiben a következőn nemzedékre is átörökíthetőnek kell lennie egy gazdaságnak, ott fejleszteni kell, hogy nőjön a hozzáadott érték, a feldolgozás mértéke, az alapanyag ugyanis mindig a legolcsóbb. De ez egyéni szinten nem fog menni, föltétlenül szükséges az összefogás a gazdák között – húzta alá Nagy István.
– hangsúlyozta.
Az esemény további részében a jelenlevők is felvethették az őket foglalkoztató problémákat, ám a miniszter nem mindegyik esetében tudott biztató üzenetet megfogalmazni. Nem sikerült ez a fiatal gazdáknak nyújtandó kedvezményes hitelek esetében vagy az állattartók számára megállapított 2018-as referenciaévet illetően, de a medve kiemelt státusának megváltoztatását illetően sem. A műtej, műhús, olcsó importméz forgalmazása is olyan problémák, amelyek megoldásához föltétlenül szükséges az erős érdekérvényesítés: a méhészeknek például a jövőben nem a mézre kell támogatást kérniük, hanem a felbecsülhetetlen értékű beporzó szolgáltatásra, vélekedett Nagy István, aki maga is méhészkedik.
Zárásképpen rávilágított, mindenképpen fejleszteni kell, mert a jövőben az alapanyag, az élelmiszer ára felmegy, és egyre kevesebben akarják megtermelni, elkészíteni, akkor pedig majd aranyára lesz az élelmiszernek.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!