
Vissza kell térni a normalitáshoz, mert jelenleg nem azt éljük, az agráriumban sem, vélekedik a magyar agrárminiszter
Fotó: Tuchiluș Alex
Csak magunknak vagyunk mi fontosak – fogalmazott Magyarország agrárminisztere egy keddi maksai gazdatalálkozón. Nagy István szerint az EU nem sok jót tartogat a magyar gazdáknak, de most történelmi esély nyílik egy másabb agrárpolitika kialakítására.
2024. május 28., 19:182024. május 28., 19:18
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő a beszélgetés háttereként szolgáló molinóra írt szlogen – Bizalom, biztonság, Székelyföld – kapcsán értékelte azt a biztonságot, amelyet a háromszéki gazdatársadalom azért élvezhet, mert az állami és magán intézmények a gazdák érdekében dolgoznak össze, illetve mert a magyar államot is háta mögött tudhatja.
Tegyenek túl szkepticizmusukon, és ne gondolják, hogy a több mint 700 tagú Európai Parlamentben nem oszt, nem szoroz az a néhány magyar, aki nem akar háborút, genderlobbit, migránskvótát, illetve az ellen is tiltakozna, hogy a nyugat-európai nagygazdák nyomására eltöröljék a területalapú támogatást, ami igen fontos az itteni gazdáknak – mondta felvezetőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
„Sorsközösség vagyunk. Ugyanúgy a megmaradásért küzdünk, mindenki a maga helyén. Elemi érdeke minden magyarnak a siker, az önök sikere (…), hogy az uniós forrásokból minél többet le tudjanak hívni, legyen információjuk a lehetőségekről. A támogatások száma sok, de állandó vitatéma, hogy jó-e így az a rendszer. Magunknak csak mi vagyunk fontosak, más nem érdekelt a mi sikereinkben” – buzdított az EP-választásokon való részvételre a vendég.
így lesz egy fél éve arra, hogy lerakja egy olyan, hét évre szóló agrárstratégia alapjait, amely a magyar gazdák érdekeit szolgálja, amelyet ők fogalmaztak meg. Nézetében ugyanis jelenleg szélsőséges nézeteket erőltettek a rendszerre: a környezetvédelmi szempontok, a Green Deal (a klímasemlegességet célzó európai megállapodás) túlzott alkalmazása ellehetetleníti a mezőgazdaságot, különösen a kis és közepes méretű gazdaságokat.
– sorolta a saját maga által vezetett minisztériumban is tapasztaltakat Nagy István, azt példázván, milyen (hatástanulmány híján érvényesített) megközelítések eredményezik az európai mezőgazdaság versenyképtelenségét.
A maksai Benke-kúriában legalább kétszázan voltak kíváncsiak a vendégek mondandójára
Fotó: Tuchiluș Alex
„Az egész zöld ideológia szemfényvesztés és képmutatás” – állította. Ennek alátámasztására azzal érvelt, hogy amíg az európai gazdáknak rendkívül szigorú követelményeknek kell megfelelni, addig az Európai Unióba importált ukrán élelmiszer esetében egyáltalán nem érvényesítik a növényegészségügyi szempontokat, az állatjólét sem számít akkor, mikor ukrajnai ketreces tojástermelő farmok létesítésére adnak uniós támogatást. Szerinte a Magyarország által
A helyi gazdáknak a jövőre nézve iránymutató lehet a miniszter azon meglátása, hogy amennyiben a következőn nemzedékre is átörökíthetőnek kell lennie egy gazdaságnak, ott fejleszteni kell, hogy nőjön a hozzáadott érték, a feldolgozás mértéke, az alapanyag ugyanis mindig a legolcsóbb. De ez egyéni szinten nem fog menni, föltétlenül szükséges az összefogás a gazdák között – húzta alá Nagy István.
– hangsúlyozta.
Az esemény további részében a jelenlevők is felvethették az őket foglalkoztató problémákat, ám a miniszter nem mindegyik esetében tudott biztató üzenetet megfogalmazni. Nem sikerült ez a fiatal gazdáknak nyújtandó kedvezményes hitelek esetében vagy az állattartók számára megállapított 2018-as referenciaévet illetően, de a medve kiemelt státusának megváltoztatását illetően sem. A műtej, műhús, olcsó importméz forgalmazása is olyan problémák, amelyek megoldásához föltétlenül szükséges az erős érdekérvényesítés: a méhészeknek például a jövőben nem a mézre kell támogatást kérniük, hanem a felbecsülhetetlen értékű beporzó szolgáltatásra, vélekedett Nagy István, aki maga is méhészkedik.
Zárásképpen rávilágított, mindenképpen fejleszteni kell, mert a jövőben az alapanyag, az élelmiszer ára felmegy, és egyre kevesebben akarják megtermelni, elkészíteni, akkor pedig majd aranyára lesz az élelmiszernek.
A 2025-2026-os tanév rendje szerint a pénteki tanórák után kezdődik és április 14-ig a tavaszi szünidő az iskolákban.
Huszonkét be nem töltött állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán egy kormányrendelet nyomán. Ugyanakkor módosítják a polgármesteri és alpolgármesteri kabinetben betölthető állások számát.
Összehangolt ellenőrzést tartottak a Hargita megyei rendőrök és csendőrök a székelykeresztúri tanintézményekben és környékükön. Az iskolákban megelőző jellegű foglalkozásokat tartottak, a szabálysértő járművezetőket pedig megbírságolták.
Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2026. január elsején 21,646 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Húsvétvasárnap, reggel nyolc órától tartják a Kárpát-medence legnagyobbjaként nyilvántartott ételszentelését Csíkszereda központjában.
Csütörtök reggeltől szombat estig a szél erősödése és jelentősebb mennyiségű csapadék várható az ország minden régiójában, a magasabb hegyvidéken havazásra és hótakaró kialakulására is számítani lehet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A Kolozs megyei törvényszék szerdán elrendelte a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított vezetője, Cristian Anton harmincnapos előzetes letartóztatását.
Súlyosan megsérült egy négyéves gyermek Bákó megyében, miután az édesanyja mellől az úttestre szaladt, ahol egy autó – amelynek a sofőrje már nem tudta elkerülni az ütközést – elütötte.
A Brassó megyei magyar közösségek kultúráját, népszokásait eleveníti fel a Néprajzi Múzeum legújabb tárlata. A farsangi alakoskodást és a húsvéti ünnepkört is bemutató kiállítás április elsején nyílt meg.
szóljon hozzá!