
Vissza kell térni a normalitáshoz, mert jelenleg nem azt éljük, az agráriumban sem, vélekedik a magyar agrárminiszter
Fotó: Tuchiluș Alex
Csak magunknak vagyunk mi fontosak – fogalmazott Magyarország agrárminisztere egy keddi maksai gazdatalálkozón. Nagy István szerint az EU nem sok jót tartogat a magyar gazdáknak, de most történelmi esély nyílik egy másabb agrárpolitika kialakítására.
2024. május 28., 19:182024. május 28., 19:18
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő a beszélgetés háttereként szolgáló molinóra írt szlogen – Bizalom, biztonság, Székelyföld – kapcsán értékelte azt a biztonságot, amelyet a háromszéki gazdatársadalom azért élvezhet, mert az állami és magán intézmények a gazdák érdekében dolgoznak össze, illetve mert a magyar államot is háta mögött tudhatja.
Tegyenek túl szkepticizmusukon, és ne gondolják, hogy a több mint 700 tagú Európai Parlamentben nem oszt, nem szoroz az a néhány magyar, aki nem akar háborút, genderlobbit, migránskvótát, illetve az ellen is tiltakozna, hogy a nyugat-európai nagygazdák nyomására eltöröljék a területalapú támogatást, ami igen fontos az itteni gazdáknak – mondta felvezetőjében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
„Sorsközösség vagyunk. Ugyanúgy a megmaradásért küzdünk, mindenki a maga helyén. Elemi érdeke minden magyarnak a siker, az önök sikere (…), hogy az uniós forrásokból minél többet le tudjanak hívni, legyen információjuk a lehetőségekről. A támogatások száma sok, de állandó vitatéma, hogy jó-e így az a rendszer. Magunknak csak mi vagyunk fontosak, más nem érdekelt a mi sikereinkben” – buzdított az EP-választásokon való részvételre a vendég.
így lesz egy fél éve arra, hogy lerakja egy olyan, hét évre szóló agrárstratégia alapjait, amely a magyar gazdák érdekeit szolgálja, amelyet ők fogalmaztak meg. Nézetében ugyanis jelenleg szélsőséges nézeteket erőltettek a rendszerre: a környezetvédelmi szempontok, a Green Deal (a klímasemlegességet célzó európai megállapodás) túlzott alkalmazása ellehetetleníti a mezőgazdaságot, különösen a kis és közepes méretű gazdaságokat.
– sorolta a saját maga által vezetett minisztériumban is tapasztaltakat Nagy István, azt példázván, milyen (hatástanulmány híján érvényesített) megközelítések eredményezik az európai mezőgazdaság versenyképtelenségét.
A maksai Benke-kúriában legalább kétszázan voltak kíváncsiak a vendégek mondandójára
Fotó: Tuchiluș Alex
„Az egész zöld ideológia szemfényvesztés és képmutatás” – állította. Ennek alátámasztására azzal érvelt, hogy amíg az európai gazdáknak rendkívül szigorú követelményeknek kell megfelelni, addig az Európai Unióba importált ukrán élelmiszer esetében egyáltalán nem érvényesítik a növényegészségügyi szempontokat, az állatjólét sem számít akkor, mikor ukrajnai ketreces tojástermelő farmok létesítésére adnak uniós támogatást. Szerinte a Magyarország által
A helyi gazdáknak a jövőre nézve iránymutató lehet a miniszter azon meglátása, hogy amennyiben a következőn nemzedékre is átörökíthetőnek kell lennie egy gazdaságnak, ott fejleszteni kell, hogy nőjön a hozzáadott érték, a feldolgozás mértéke, az alapanyag ugyanis mindig a legolcsóbb. De ez egyéni szinten nem fog menni, föltétlenül szükséges az összefogás a gazdák között – húzta alá Nagy István.
– hangsúlyozta.
Az esemény további részében a jelenlevők is felvethették az őket foglalkoztató problémákat, ám a miniszter nem mindegyik esetében tudott biztató üzenetet megfogalmazni. Nem sikerült ez a fiatal gazdáknak nyújtandó kedvezményes hitelek esetében vagy az állattartók számára megállapított 2018-as referenciaévet illetően, de a medve kiemelt státusának megváltoztatását illetően sem. A műtej, műhús, olcsó importméz forgalmazása is olyan problémák, amelyek megoldásához föltétlenül szükséges az erős érdekérvényesítés: a méhészeknek például a jövőben nem a mézre kell támogatást kérniük, hanem a felbecsülhetetlen értékű beporzó szolgáltatásra, vélekedett Nagy István, aki maga is méhészkedik.
Zárásképpen rávilágított, mindenképpen fejleszteni kell, mert a jövőben az alapanyag, az élelmiszer ára felmegy, és egyre kevesebben akarják megtermelni, elkészíteni, akkor pedig majd aranyára lesz az élelmiszernek.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!