
A héten már elkezdődött az iskola, január 10-én pedig a legkisebbek is visszatérnek az iskolapadokba. Jövő pénteken derül ki a tanügyi tiltakozás formája
Fotó: Erdély Bálint Előd
Decemberben jelentették be a tanügyi szakszervezetek, hogy tiltakozó akciókat terveznek, miután a kormány jelezte: a pedagógusok bére nem nő a törvényben foglaltaknak megfelelően. Az oktatási ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szervezete referendumot kezdeményezett, hogy kiderítsék, az alkalmazottak többsége hogyan folytatná a tiltakozást, általános sztrájkba fogna-e, ami azt jelentené, hogy nem tartják meg a tanórákat. Még nem tudta minden megye összesíteni a felmérés adatait, így kitolták a határidőt január 14-éig.
2022. január 05., 22:022022. január 05., 22:02
A karácsonyi és újévi ünnepek miatt a tanügyi alkalmazottak körében kezdeményezett felmérés nem valósult meg úgy, ahogy szerették volna a szakszervezeti vezetők, ezért a felmérés határidejét kitolták január 14-éig – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnökétől.
„Január 14-e után lesz egy határozat, amely eldönti, hogy milyen tiltakozási formákat indítson a szakszervezet, addig lesz egy találkozó a miniszterelnökkel csütörtökön, de nem nagy reményekkel, mert a költségvetés már el van fogadva.
– fogalmazott a Maros megyei szakszervezeti vezető.
A nagyobb szakszervezetek, ahol 8–9 ezer tag is van, még nem tudták megvalósítani a felmérést, a kisebbeknek könnyebben ment. Így a megyék fele sem juttatta el az eredményt, mert az a három nap kevés volt az eredmények feldolgozására, így még tart a felmérés.
A tanügyi ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szövetsége, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Oktatási Szakszervezetek Szövetsége és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös tiltakozásba fogott decemberben:
2017-ből a 153-as törvény ugyanis előírt egy bizonyos fizetésemelést a tanügyi alkalmazottaknak úgy, hogy minden évben osztanak egy negyedrészt, később az is bekerült, hogy 2020-ban kiadják az egészet, de 2020-tól nem adtak semmit. Tehát a tanügy irányába el vannak maradva ennek a növekedésnek a felével, ez 16 százalékot jelentene.
a pénzügyminisztérium pedig 2022-re be akarta fagyasztani a közalkalmazotti fizetéseket, majd mégis megszavazott számukra egy négyszázalékos emelést a 16 százalék helyett. Ezt gúnyolódásnak vélik a szakszervezetek képviselői, tiltakozásaiktól remélik a változást.
Molnár Zoltán kifejtette, egészen csütörtökig felfüggesztik a sztrájkőrséget, de csütörtöktől folytatják a törvényes keretek között. „Valószínű, hogy a sztrájkőrséget továbbra is alkalmazni fogja a szakszervezet Bukarestben a kormányépület előtt még nagyobb ritmikussággal.
ez három napot tartott, de nem a mi szakszervezetünk, hanem a másik szakszervezet kezdeményezte, amely kétszer akkora szervezet, mint a miénk. Ezt állandósítani akarják Bukarestben, amely zavarja a kormányt, mert a szavazatokra nézve fontos tényező lehet, ha állandóan zavargások vannak, főleg amikor az Európai Unió nagyon kitart a szakszervezetek léte mellett, amelyek fontos részei a demokráciának” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
1 hozzászólás