
A héten már elkezdődött az iskola, január 10-én pedig a legkisebbek is visszatérnek az iskolapadokba. Jövő pénteken derül ki a tanügyi tiltakozás formája
Fotó: Erdély Bálint Előd
Decemberben jelentették be a tanügyi szakszervezetek, hogy tiltakozó akciókat terveznek, miután a kormány jelezte: a pedagógusok bére nem nő a törvényben foglaltaknak megfelelően. Az oktatási ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szervezete referendumot kezdeményezett, hogy kiderítsék, az alkalmazottak többsége hogyan folytatná a tiltakozást, általános sztrájkba fogna-e, ami azt jelentené, hogy nem tartják meg a tanórákat. Még nem tudta minden megye összesíteni a felmérés adatait, így kitolták a határidőt január 14-éig.
2022. január 05., 22:022022. január 05., 22:02
A karácsonyi és újévi ünnepek miatt a tanügyi alkalmazottak körében kezdeményezett felmérés nem valósult meg úgy, ahogy szerették volna a szakszervezeti vezetők, ezért a felmérés határidejét kitolták január 14-éig – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnökétől.
„Január 14-e után lesz egy határozat, amely eldönti, hogy milyen tiltakozási formákat indítson a szakszervezet, addig lesz egy találkozó a miniszterelnökkel csütörtökön, de nem nagy reményekkel, mert a költségvetés már el van fogadva.
– fogalmazott a Maros megyei szakszervezeti vezető.
A nagyobb szakszervezetek, ahol 8–9 ezer tag is van, még nem tudták megvalósítani a felmérést, a kisebbeknek könnyebben ment. Így a megyék fele sem juttatta el az eredményt, mert az a három nap kevés volt az eredmények feldolgozására, így még tart a felmérés.
A tanügyi ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szövetsége, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Oktatási Szakszervezetek Szövetsége és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös tiltakozásba fogott decemberben:
2017-ből a 153-as törvény ugyanis előírt egy bizonyos fizetésemelést a tanügyi alkalmazottaknak úgy, hogy minden évben osztanak egy negyedrészt, később az is bekerült, hogy 2020-ban kiadják az egészet, de 2020-tól nem adtak semmit. Tehát a tanügy irányába el vannak maradva ennek a növekedésnek a felével, ez 16 százalékot jelentene.
a pénzügyminisztérium pedig 2022-re be akarta fagyasztani a közalkalmazotti fizetéseket, majd mégis megszavazott számukra egy négyszázalékos emelést a 16 százalék helyett. Ezt gúnyolódásnak vélik a szakszervezetek képviselői, tiltakozásaiktól remélik a változást.
Molnár Zoltán kifejtette, egészen csütörtökig felfüggesztik a sztrájkőrséget, de csütörtöktől folytatják a törvényes keretek között. „Valószínű, hogy a sztrájkőrséget továbbra is alkalmazni fogja a szakszervezet Bukarestben a kormányépület előtt még nagyobb ritmikussággal.
ez három napot tartott, de nem a mi szakszervezetünk, hanem a másik szakszervezet kezdeményezte, amely kétszer akkora szervezet, mint a miénk. Ezt állandósítani akarják Bukarestben, amely zavarja a kormányt, mert a szavazatokra nézve fontos tényező lehet, ha állandóan zavargások vannak, főleg amikor az Európai Unió nagyon kitart a szakszervezetek léte mellett, amelyek fontos részei a demokráciának” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
1 hozzászólás