
A héten már elkezdődött az iskola, január 10-én pedig a legkisebbek is visszatérnek az iskolapadokba. Jövő pénteken derül ki a tanügyi tiltakozás formája
Fotó: Erdély Bálint Előd
Decemberben jelentették be a tanügyi szakszervezetek, hogy tiltakozó akciókat terveznek, miután a kormány jelezte: a pedagógusok bére nem nő a törvényben foglaltaknak megfelelően. Az oktatási ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szervezete referendumot kezdeményezett, hogy kiderítsék, az alkalmazottak többsége hogyan folytatná a tiltakozást, általános sztrájkba fogna-e, ami azt jelentené, hogy nem tartják meg a tanórákat. Még nem tudta minden megye összesíteni a felmérés adatait, így kitolták a határidőt január 14-éig.
2022. január 05., 22:022022. január 05., 22:02
A karácsonyi és újévi ünnepek miatt a tanügyi alkalmazottak körében kezdeményezett felmérés nem valósult meg úgy, ahogy szerették volna a szakszervezeti vezetők, ezért a felmérés határidejét kitolták január 14-éig – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnökétől.
„Január 14-e után lesz egy határozat, amely eldönti, hogy milyen tiltakozási formákat indítson a szakszervezet, addig lesz egy találkozó a miniszterelnökkel csütörtökön, de nem nagy reményekkel, mert a költségvetés már el van fogadva.
– fogalmazott a Maros megyei szakszervezeti vezető.
A nagyobb szakszervezetek, ahol 8–9 ezer tag is van, még nem tudták megvalósítani a felmérést, a kisebbeknek könnyebben ment. Így a megyék fele sem juttatta el az eredményt, mert az a három nap kevés volt az eredmények feldolgozására, így még tart a felmérés.
A tanügyi ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szövetsége, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Oktatási Szakszervezetek Szövetsége és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös tiltakozásba fogott decemberben:
2017-ből a 153-as törvény ugyanis előírt egy bizonyos fizetésemelést a tanügyi alkalmazottaknak úgy, hogy minden évben osztanak egy negyedrészt, később az is bekerült, hogy 2020-ban kiadják az egészet, de 2020-tól nem adtak semmit. Tehát a tanügy irányába el vannak maradva ennek a növekedésnek a felével, ez 16 százalékot jelentene.
a pénzügyminisztérium pedig 2022-re be akarta fagyasztani a közalkalmazotti fizetéseket, majd mégis megszavazott számukra egy négyszázalékos emelést a 16 százalék helyett. Ezt gúnyolódásnak vélik a szakszervezetek képviselői, tiltakozásaiktól remélik a változást.
Molnár Zoltán kifejtette, egészen csütörtökig felfüggesztik a sztrájkőrséget, de csütörtöktől folytatják a törvényes keretek között. „Valószínű, hogy a sztrájkőrséget továbbra is alkalmazni fogja a szakszervezet Bukarestben a kormányépület előtt még nagyobb ritmikussággal.
ez három napot tartott, de nem a mi szakszervezetünk, hanem a másik szakszervezet kezdeményezte, amely kétszer akkora szervezet, mint a miénk. Ezt állandósítani akarják Bukarestben, amely zavarja a kormányt, mert a szavazatokra nézve fontos tényező lehet, ha állandóan zavargások vannak, főleg amikor az Európai Unió nagyon kitart a szakszervezetek léte mellett, amelyek fontos részei a demokráciának” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.
A parlament őszi ülésszakának kezdetétől, szeptember 7-étől a közmédia ismét közvetíti az Országgyűlés üléseit – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. az MTI-vel kedden.
Kevesebb gyermek születik, jelentősen nőtt a gyermeknevelési támogatást igénylő apák aránya, és sokkal többen kapják a támogatás maximális értékét, mint korábban. Hargita megyében több érdekes trendváltozás történt a gyes esetében az elmúlt öt évben.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt emeltek vádat egy férfi és élettársa ellen, akik kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket költöztettek magukhoz, ingyen dolgoztatták őket és elvették a nyugdíjukat a magyarországi Veszprém vármegyében.
Drónészlelés miatt függesztették fel kedden a iași-i repülőtér járatait, miután Ro-Alert riasztás figyelmeztetett a lezuhanó tárgyak veszélyére. Öt megye lakói kaptak riasztást, a légtér megfigyelésére két spanyol F-18-as is felszállt.
Augusztusban 37 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett adataiból.
Az úttesten, a földön feküdt az a férfi, akit hétfőn késő este elgázoltak Marosvásárhelyen a Bodoni utcában.
1 hozzászólás