
A héten már elkezdődött az iskola, január 10-én pedig a legkisebbek is visszatérnek az iskolapadokba. Jövő pénteken derül ki a tanügyi tiltakozás formája
Fotó: Erdély Bálint Előd
Decemberben jelentették be a tanügyi szakszervezetek, hogy tiltakozó akciókat terveznek, miután a kormány jelezte: a pedagógusok bére nem nő a törvényben foglaltaknak megfelelően. Az oktatási ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szervezete referendumot kezdeményezett, hogy kiderítsék, az alkalmazottak többsége hogyan folytatná a tiltakozást, általános sztrájkba fogna-e, ami azt jelentené, hogy nem tartják meg a tanórákat. Még nem tudta minden megye összesíteni a felmérés adatait, így kitolták a határidőt január 14-éig.
2022. január 05., 22:022022. január 05., 22:02
A karácsonyi és újévi ünnepek miatt a tanügyi alkalmazottak körében kezdeményezett felmérés nem valósult meg úgy, ahogy szerették volna a szakszervezeti vezetők, ezért a felmérés határidejét kitolták január 14-éig – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnökétől.
„Január 14-e után lesz egy határozat, amely eldönti, hogy milyen tiltakozási formákat indítson a szakszervezet, addig lesz egy találkozó a miniszterelnökkel csütörtökön, de nem nagy reményekkel, mert a költségvetés már el van fogadva.
– fogalmazott a Maros megyei szakszervezeti vezető.
A nagyobb szakszervezetek, ahol 8–9 ezer tag is van, még nem tudták megvalósítani a felmérést, a kisebbeknek könnyebben ment. Így a megyék fele sem juttatta el az eredményt, mert az a három nap kevés volt az eredmények feldolgozására, így még tart a felmérés.
A tanügyi ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szövetsége, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Oktatási Szakszervezetek Szövetsége és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös tiltakozásba fogott decemberben:
2017-ből a 153-as törvény ugyanis előírt egy bizonyos fizetésemelést a tanügyi alkalmazottaknak úgy, hogy minden évben osztanak egy negyedrészt, később az is bekerült, hogy 2020-ban kiadják az egészet, de 2020-tól nem adtak semmit. Tehát a tanügy irányába el vannak maradva ennek a növekedésnek a felével, ez 16 százalékot jelentene.
a pénzügyminisztérium pedig 2022-re be akarta fagyasztani a közalkalmazotti fizetéseket, majd mégis megszavazott számukra egy négyszázalékos emelést a 16 százalék helyett. Ezt gúnyolódásnak vélik a szakszervezetek képviselői, tiltakozásaiktól remélik a változást.
Molnár Zoltán kifejtette, egészen csütörtökig felfüggesztik a sztrájkőrséget, de csütörtöktől folytatják a törvényes keretek között. „Valószínű, hogy a sztrájkőrséget továbbra is alkalmazni fogja a szakszervezet Bukarestben a kormányépület előtt még nagyobb ritmikussággal.
ez három napot tartott, de nem a mi szakszervezetünk, hanem a másik szakszervezet kezdeményezte, amely kétszer akkora szervezet, mint a miénk. Ezt állandósítani akarják Bukarestben, amely zavarja a kormányt, mert a szavazatokra nézve fontos tényező lehet, ha állandóan zavargások vannak, főleg amikor az Európai Unió nagyon kitart a szakszervezetek léte mellett, amelyek fontos részei a demokráciának” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
1 hozzászólás