Hirdetés
Hirdetés

Lesz-e általános sztrájk a tanügyben vagy sem?

A héten már elkezdődött az iskola, január 10-én pedig a legkisebbek is visszatérnek az iskolapadokba. Jövő pénteken derül ki a tanügyi tiltakozás formája •  Fotó: Erdély Bálint Előd

A héten már elkezdődött az iskola, január 10-én pedig a legkisebbek is visszatérnek az iskolapadokba. Jövő pénteken derül ki a tanügyi tiltakozás formája

Fotó: Erdély Bálint Előd

Decemberben jelentették be a tanügyi szakszervezetek, hogy tiltakozó akciókat terveznek, miután a kormány jelezte: a pedagógusok bére nem nő a törvényben foglaltaknak megfelelően. Az oktatási ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szervezete referendumot kezdeményezett, hogy kiderítsék, az alkalmazottak többsége hogyan folytatná a tiltakozást, általános sztrájkba fogna-e, ami azt jelentené, hogy nem tartják meg a tanórákat. Még nem tudta minden megye összesíteni a felmérés adatait, így kitolták a határidőt január 14-éig.

Hajnal Csilla

2022. január 05., 22:022022. január 05., 22:02

A karácsonyi és újévi ünnepek miatt a tanügyi alkalmazottak körében kezdeményezett felmérés nem valósult meg úgy, ahogy szerették volna a szakszervezeti vezetők, ezért a felmérés határidejét kitolták január 14-éig – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnökétől.

„Január 14-e után lesz egy határozat, amely eldönti, hogy milyen tiltakozási formákat indítson a szakszervezet, addig lesz egy találkozó a miniszterelnökkel csütörtökön, de nem nagy reményekkel, mert a költségvetés már el van fogadva.

Idézet
Legfeljebb ígéretek lehetnek, de nem tudom, meddig lehet ezeknek hinni, mert az elmúlt két évben vicc volt minden ígéretük”

– fogalmazott a Maros megyei szakszervezeti vezető.

Hirdetés

A nagyobb szakszervezetek, ahol 8–9 ezer tag is van, még nem tudták megvalósítani a felmérést, a kisebbeknek könnyebben ment. Így a megyék fele sem juttatta el az eredményt, mert az a három nap kevés volt az eredmények feldolgozására, így még tart a felmérés.

Tiltakozásaiktól remélik a változást

A tanügyi ágazat három legnagyobb érdekvédelmi szövetsége, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Oktatási Szakszervezetek Szövetsége és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös tiltakozásba fogott decemberben:

a kormány székhelye előtt szerveztek többször is demonstrációkat a fizetésemelésük megtagadása miatt.

2017-ből a 153-as törvény ugyanis előírt egy bizonyos fizetésemelést a tanügyi alkalmazottaknak úgy, hogy minden évben osztanak egy negyedrészt, később az is bekerült, hogy 2020-ban kiadják az egészet, de 2020-tól nem adtak semmit. Tehát a tanügy irányába el vannak maradva ennek a növekedésnek a felével, ez 16 százalékot jelentene.

2021-ben szintén nem kaptak béremelést,

a pénzügyminisztérium pedig 2022-re be akarta fagyasztani a közalkalmazotti fizetéseket, majd mégis megszavazott számukra egy négyszázalékos emelést a 16 százalék helyett. Ezt gúnyolódásnak vélik a szakszervezetek képviselői, tiltakozásaiktól remélik a változást.

A szakszervezetek – a demokrácia fontos részei

Molnár Zoltán kifejtette, egészen csütörtökig felfüggesztik a sztrájkőrséget, de csütörtöktől folytatják a törvényes keretek között. „Valószínű, hogy a sztrájkőrséget továbbra is alkalmazni fogja a szakszervezet Bukarestben a kormányépület előtt még nagyobb ritmikussággal.

Idézet
Marosvásárhelyen is szerveztek sztrájkőrséget,

ez három napot tartott, de nem a mi szakszervezetünk, hanem a másik szakszervezet kezdeményezte, amely kétszer akkora szervezet, mint a miénk. Ezt állandósítani akarják Bukarestben, amely zavarja a kormányt, mert a szavazatokra nézve fontos tényező lehet, ha állandóan zavargások vannak, főleg amikor az Európai Unió nagyon kitart a szakszervezetek léte mellett, amelyek fontos részei a demokráciának” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés