Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:22

50 ezer euróig terjedő állami támogatást kaphatnak a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők

16:12

A multifokális kontaktlencse szabadsága

15:59

Rekordáron a gázolaj, tovább nőnek az árak az üzemanyagtöltő-állomásokon

15:55

Két csapatban is játszhatnak ugyanabban a szezonban az U21-es labdarúgók

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Egy ember meghalt a homoródfürdői balesetben, egy sérültet helikopterrel vittek kórházba

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Kiskorú lányt zaklatott egy buszsofőr Csíkszeredában

Baleset történt Sósrétnél, egy autó felborult a mezőn – videóval

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

Lemaradás vagy többletórák – a kisebbségi oktatás egyik nagy dilemmája

A tanóraszám-csökkentés kérdése állandó forró téma a közoktatásban, de a diákok, szülők körében is. A kisebbségi oktatában ráadásul kettős fontossággal bír.

Fotó: Veres Nándor

A tanórák száma csökkenjen, de emiatt ne kerüljenek hátrányba a magyar ajkú diákok. Valószínűleg ez lesz majd az egyik legnagyobb megoldandó dilemma a középiskolai kerettanterv konzultációja során a kisebbségi oktatásban. De megoldható ez egyáltalán?

Széchely István

2025. február 19., 21:002025. február 19., 21:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Konzultációs karavánt indított a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) az oktatási minisztérium által január végén közvitára bocsátott középiskolai kerettanterv-tervezettel kapcsolatban. A valamivel több mint kéthetes karaván során

az ország nagyvárosaiban kérik ki a pedagógusok és oktatási szakemberek véleményét a március 6-ig közvitán lévő középiskolai kerettantervről.

A karaván ugyan nem érinti a székelyföldi megyék városait, Molnár Zoltántól, a szakszervezet Maros megyei vezetőjétől arról érdeklődtünk, a magyar tannyelvű középiskolai oktatásra vonatkozóan érkeztek-e vélemények, javaslatok az új kerettanterv-tervezetre.

Fotó: Barabás Ákos

Noha az országos szakszervezeti konzultáció az általános kerettantervre fókuszál, ő kért javaslatokat a kisebbségi oktatásra vonatkozóan is – mondta el Molnár Zoltán. „A második nyelv oktatására vonatkozóan érkezett egy javaslat.

Ha ugyanis a választható tantárgyak óraszámából fogják elvenni az órakeretet a magyar nyelv oktatására, akkor kevés óra marad az idegen nyelvekre”

– ismertette a problémát a szakszervezet Maros megyei vezetője, aki maga is pedagógus.

Kollégái úgy értelmezik, hogy a kerettanterv-tervezet szerint a választott tantárgyakra jóváhagyott óraszámból különítenék el a magyar nyelv oktatásához szükséges tanórákat. Akkor viszont

a magyar ajkú, illetve a többi, kisebbségi nyelven tanuló diák is hátrányba kerülne román diáktársaihoz képest,

ugyanis előbbiek nem választhatnának annyi matematika, biológia és más tanórát, mint a román diákok. Ugyanakkor viszont az is elvárás, hogy a magyar tanulóknak se legyen több tanórája, mint a román ajkú diákoknak.

„De ez a kettő nem fér össze. Nem lehet a törzsanyagba valami helyett egy magyarórát betenni. Ha nem lesz egységes a tanórák száma bármilyen tantárgyból, az azt jelenti, hogy mi hátrányban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy

nincs más esély, el kell fogadjuk, hogy ahhoz, hogy magyar nyelven tanulhassunk, a mi gyerekeink három vagy négy órával többet vannak iskolában hetente”

– magyarázta a szakszervezet képviselője.

Fotó: Barabás Ákos

Noha ő a kisebbségi oktatásra vonatkozóan is kért javaslatokat és azokat továbbítani is fogja a szakszervezeti központba, úgy véli, a kisebbségi oktatást érintő problémákra majd a konzultáció második körében, a pedagógusszövetség (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége – RMPSZ), illetve az érdekképviselet (RMDSZ) által szervezett fórumokon születhetnek megfelelő javaslatok.

A három székelyföldi megyében tudomása szerint 16, szakokra bontott munkacsoportot indított e célból a pedagógusszövetség,

és szerinte csak így lehet jó eredményeket elérni, ugyanis tapasztalata szerint az országos szintű megbeszéléseken, vitákon túl általánosak és szétszórtak a kérdések, kérdésfelvetések.

A közvitára bocsájtott új középiskolai kerettanterv kapcsán a pedagógusszövetség alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár nemrég nyilatkozott a Krónikának. Azt mondta, az új kerettantervek kidolgozása során szakítani kellene a merev óraszámokra épített követelményekkel, és ehhez pedagógiai mentalitásváltás is szükségeltetik.

Fotó: Veres Nándor

A tanóraszám-csökkentés egyébként nem csak a magyar tannyelvű, hanem a többségi oktatásban is elvárás. Egy hete, az országos középiskolai kerettantervek első közvitáján Daniel David oktatási miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a gyerekeket nem szabad „tanórákkal és tantárgyakkal megrakott” hordárokká változtatni. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kerettantervek módosítását az új közoktatási törvény írja elő, de „erkölcsi, pszichológiai szempontból” is fontos a gyerekek terheltségének csökkentése.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék Oktatás