Lemaradás vagy többletórák – a kisebbségi oktatás egyik nagy dilemmája

A karaván ugyan nem érinti a székelyföldi megyék városait, Molnár Zoltántól, a szakszervezet Maros megyei vezetőjétől arról érdeklődtünk, a magyar tannyelvű középiskolai oktatásra vonatkozóan érkeztek-e vélemények, javaslatok az új kerettanterv-tervezetre.

– ismertette a problémát a szakszervezet Maros megyei vezetője, aki maga is pedagógus.

Kollégái úgy értelmezik, hogy a kerettanterv-tervezet szerint a választott tantárgyakra jóváhagyott óraszámból különítenék el a magyar nyelv oktatásához szükséges tanórákat. Akkor viszont

ugyanis előbbiek nem választhatnának annyi matematika, biológia és más tanórát, mint a román diákok. Ugyanakkor viszont az is elvárás, hogy a magyar tanulóknak se legyen több tanórája, mint a román ajkú diákoknak.

„De ez a kettő nem fér össze. Nem lehet a törzsanyagba valami helyett egy magyarórát betenni. Ha nem lesz egységes a tanórák száma bármilyen tantárgyból, az azt jelenti, hogy mi hátrányban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy

– magyarázta a szakszervezet képviselője.

és szerinte csak így lehet jó eredményeket elérni, ugyanis tapasztalata szerint az országos szintű megbeszéléseken, vitákon túl általánosak és szétszórtak a kérdések, kérdésfelvetések.

A közvitára bocsájtott új középiskolai kerettanterv kapcsán a pedagógusszövetség alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár nemrég nyilatkozott a Krónikának. Azt mondta, az új kerettantervek kidolgozása során szakítani kellene a merev óraszámokra épített követelményekkel, és ehhez pedagógiai mentalitásváltás is szükségeltetik.