
A tanóraszám-csökkentés kérdése állandó forró téma a közoktatásban, de a diákok, szülők körében is. A kisebbségi oktatában ráadásul kettős fontossággal bír.
Fotó: Veres Nándor
A tanórák száma csökkenjen, de emiatt ne kerüljenek hátrányba a magyar ajkú diákok. Valószínűleg ez lesz majd az egyik legnagyobb megoldandó dilemma a középiskolai kerettanterv konzultációja során a kisebbségi oktatásban. De megoldható ez egyáltalán?
2025. február 19., 21:002025. február 19., 21:00
Konzultációs karavánt indított a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) az oktatási minisztérium által január végén közvitára bocsátott középiskolai kerettanterv-tervezettel kapcsolatban. A valamivel több mint kéthetes karaván során
A karaván ugyan nem érinti a székelyföldi megyék városait, Molnár Zoltántól, a szakszervezet Maros megyei vezetőjétől arról érdeklődtünk, a magyar tannyelvű középiskolai oktatásra vonatkozóan érkeztek-e vélemények, javaslatok az új kerettanterv-tervezetre.
Fotó: Barabás Ákos
Noha az országos szakszervezeti konzultáció az általános kerettantervre fókuszál, ő kért javaslatokat a kisebbségi oktatásra vonatkozóan is – mondta el Molnár Zoltán. „A második nyelv oktatására vonatkozóan érkezett egy javaslat.
– ismertette a problémát a szakszervezet Maros megyei vezetője, aki maga is pedagógus.
Kollégái úgy értelmezik, hogy a kerettanterv-tervezet szerint a választott tantárgyakra jóváhagyott óraszámból különítenék el a magyar nyelv oktatásához szükséges tanórákat. Akkor viszont
ugyanis előbbiek nem választhatnának annyi matematika, biológia és más tanórát, mint a román diákok. Ugyanakkor viszont az is elvárás, hogy a magyar tanulóknak se legyen több tanórája, mint a román ajkú diákoknak.
„De ez a kettő nem fér össze. Nem lehet a törzsanyagba valami helyett egy magyarórát betenni. Ha nem lesz egységes a tanórák száma bármilyen tantárgyból, az azt jelenti, hogy mi hátrányban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy
– magyarázta a szakszervezet képviselője.
Fotó: Barabás Ákos
Noha ő a kisebbségi oktatásra vonatkozóan is kért javaslatokat és azokat továbbítani is fogja a szakszervezeti központba, úgy véli, a kisebbségi oktatást érintő problémákra majd a konzultáció második körében, a pedagógusszövetség (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége – RMPSZ), illetve az érdekképviselet (RMDSZ) által szervezett fórumokon születhetnek megfelelő javaslatok.
és szerinte csak így lehet jó eredményeket elérni, ugyanis tapasztalata szerint az országos szintű megbeszéléseken, vitákon túl általánosak és szétszórtak a kérdések, kérdésfelvetések.
A közvitára bocsájtott új középiskolai kerettanterv kapcsán a pedagógusszövetség alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár nemrég nyilatkozott a Krónikának. Azt mondta, az új kerettantervek kidolgozása során szakítani kellene a merev óraszámokra épített követelményekkel, és ehhez pedagógiai mentalitásváltás is szükségeltetik.
Fotó: Veres Nándor
A tanóraszám-csökkentés egyébként nem csak a magyar tannyelvű, hanem a többségi oktatásban is elvárás. Egy hete, az országos középiskolai kerettantervek első közvitáján Daniel David oktatási miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a gyerekeket nem szabad „tanórákkal és tantárgyakkal megrakott” hordárokká változtatni. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kerettantervek módosítását az új közoktatási törvény írja elő, de „erkölcsi, pszichológiai szempontból” is fontos a gyerekek terheltségének csökkentése.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!