
A Székely házaspár. Progamokkal, házias ételekkel és szeretettel várják a vendégeket
Fotó: Gecse Noémi
Több ezer szálláshely várja pünkösdre a zarándokokat, akik a világ minden részéről érkeznek a csíksomlyói búcsúra. Pünkösd hetében a csíksomlyói Székely Szállás fogadóba látogattunk megnézni, hogyan készülnek a vendégek fogadására, és mit keresnek leginkább a hozzájuk betérők.
2017. június 02., 17:592017. június 02., 17:59
Tíz éve kínál szálláshelyet a Székely család zarándokok számára a pünkösdi és a nyári időszakban. Noha házukat nem panzióként építették, az évek során úgy döntöttek, vendégfogadásra alkalmas szobákat is kialakítanak, így jelenleg 12 személyt tudnak kényelmesen elszállásolni.
– magyarázza a háziasszony, Székely Ibolya. Férje, Csaba hozzátette, az évből csak négy hónapot tudnak nyitva tartani, a többi nyolc hónap nem számít szezonnak. „Annyira fel van telve szálláshellyel a vidék, hogy nehéz lépést tartani. Önmagában a szállás már nem elég. Programot kell biztosítani a vendégeknek.”
„Bükkhegyes, Szörcse puszta, felmegyünk a Kolos-tetőn, hátraviszem őket a Szellőre, ott ebédelünk. Majd átmegyünk a Gyimesek felé, Pogány-havas, Széphavasra, ott még piknikezünk egyet. Ezek a helyek többnyire csak terepjáróval közelíthetők meg, de esős, sáros időben még a terepjáró is elakad. Van egy lovaskocsink is, kérek kölcsön lovat hozzá ilyenkor, azt is nagyon szeretik a vendégek. Mivel én kapufaragó is vagyok, egyik-másik vendég a faragást is szívesen kipróbálja” – mesélte Székely Csaba.
Mint mondták, noha hallották, hogy vannak helyek, ahol felviszik a szálláshely árát a pünkösdi időszakra, ők nem szokták. Nem ebből élnek, de mégis segítség, az ilyenkor kapott összegből fát tud venni. Ugyanakkor azért sem emelik az árakat, mert a visszajáró vendégek már barátként érkeznek.
A háziasszony elmondta, a panzió megnyitásának első éveiben nagyon igyekezett, hogy minden tökéletes legyen.
Fotó: Gecse Noémi
„Bejelentkezett egy ügyvéd, aki az élettársával jött. Szépen megterítettem, feltálaltam a kétfogásos ebédet, de láttam, hogy olyan furcsán néz, kérdeztem, hogy mi a probléma. Mondta, hogy engedjem meg, hogy bejöjjön a konyhába, és ő merítse ki a fazékból a levest, és ott a konyhában velünk együtt ebédeljen. A férjem is vette a lapot, elővette a finom szilvapálinkáját, kezdtünk beszélgetni, és egy szép barátság alakult ki közöttünk. Mondta, hogy nem azért jött, hogy őt kiszolgálják, hanem hogy otthon érezze magát. Azóta is tartjuk a kapcsolatot. De ugyanígy sok barátság alakult ki a tíz év során. Általában vendégként jönnek és barátként térnek vissza” – fogalmazott Ibolya.
A vendégeik Magyarországról, Amerikából, Svédországból, Dániából érkeznek, de román vendégeik is vannak Bukarestből, Temesvárról, Besztercéről. Akik pünkösdkor jönnek, általában nagyon vallásosak, részt vesznek a miséken, a virrasztáson, a napköszöntőn a nyeregben.
– osztotta meg velünk a háziasszony. Mint mondta, amióta vendégeket fogadnak, sajnos nem tud kimenni a búcsúcs szentmisére, csak a tévében nézi ebédfőzés közben. A férje a pünkösdi rendezői testületben tevékenykedik negyedik éve, ilyenkor reggel nyolc órától már fent van a nyeregben, ezúttal péntek estétől szombat reggelig teljesít szolgálatot a kegytemplom előtt.
Kérdésünkre, hogy milyen ételekkel készülnek ilyenkor, elmondták,
„Nem kell nekik narancsos vagy ananászos hókuszpók. Szerdán megtöltöm a káposztát, csütörtökön azzal fogadjuk az érkezőket. Sütök tésztát és kürtös kalácsot. Csütörtökön frissen készül a zöldség- vagy húsgombócleves, esetleg parasztcsorba. Másnapra házi kakasból készült levest és sültet készítek. Minden napra megvan a menü, reggelire hagyományos túrós puliszka, tojásrántotta, házi kenyér, srégen vágott kolbász. Bebizonyosodott, hogy hiába tálaljuk fel nekik az üzletben vásárolt szalámit, sonkát, otthagyják. Inkább a házi ételeket kedvelik. Szeretik a juhsajtot, Csaba kimegy az esztenára, onnan hozza, abból gyúrok túrót, töltök paprikát vele. Nagyon szeretik a teát is, kérik is, hogy az általunk gyűjtött gyógyfüvekből készítsem nekik. Kedvelik a házilag készült lekvárt, a kokojzát, hecserlit. De el szokták mondani, hogy leginkább azért jönnek, mert itt olyan közvetlen beszélgetésekben van részük, ami máshol már nagyon nem jellemző” – foglalta össze a háziasszony.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!