
A csíkszentsimoni énekkar az idei Alcsíki Egyházi Kórustalálkozón
Fotó: Jánó Elemér
Harmincöten énekelnek jelenleg a csíkszentsimoni Szent László Egyházi Kórusban, amely tagjainak „hozzáállása szentlászlói”: lelkes, bátor, vallásos, a munkától, nehézségektől nem riad vissza, kitartó – vallja a karvezető.
2018. október 14., 10:572018. október 14., 10:57
A csíkszentsimoni egyházi kórusnak hosszú időn keresztül nem volt neve, a kétezres évek derekán vette fel a Szent László elnevezést a falu és a templom védőszentje után ‒ avatott be Dénes Ernő. A csíkszentsimoni kántor továbbá a kórus történetét is ismertette röviden: „Szentsimon új temploma 1835-ben épült, de csak 1959-ben lett önálló plébánia. A kórus létezéséről csak
Amit biztosan tudunk, hogy a plébánia önállósulása után Gergely József kántortanító vezetésével már működő férfi, leány és gyerekkórus létezett, passiót énekeltek, ünnepeken felléptek”. Azt is megjegyezte a karvezető, hogy azóta a kórus folyamatosan fejlődik, ami az odaadó elődeinek az érdeme ‒ Ilyés Istvánnak, Czikó Lőrincnek, Darvas Lászlónak, Pap Leventének.
Azt is megtudtuk, hogy a simoni kórust sokan úgy emlegetik, hogy „a népes kórus, a vidám kórus”. Pár hullámvölgy kivételével a kórus valóban mindig népes volt: volt rá példa, hogy a kórustagok száma elérte a 60-70-et.
többségben a harmincas-negyvenes korosztály van, de vannak ennél idősebbek és tizenévesek is. Utóbbiak esetében az jelent gondot, hogy nyolcadik osztály, valamint az érettségi után a középiskola, egyetem végett a fiatalok elhagyják a falut. S mivel hét közben bentlakók, ezért csak hétvégente, nehézségek árán tudnak, vagy egyáltalán nem tudnak a próbákon részt venni. Az új házasok, „férjhezmentek” korosztálya pedig teljesen hiányzik a karból ‒ avatott be Dénes Ernő.
Kóruspróbákat október és július között heti két alkalommal tartanak, kivéve a karácsonyi, húsvéti ünnepkört és a templombúcsú előtti időszakot, amikor több időt fordítanak a gyakorlásra.
Többszólamú kórusműveket nagyobb ünnepeken ‒ karácsonykor, nagyhéten, húsvétkor, pünkösdkor, a templombúcsún ‒ énekelnek. Emellett az Alcsíki Egyházi Kórusok Találkozóján is minden évben részt vesznek ‒ sorolta a kántor. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy
A munka mellett megünneplik a névnapokat, a kórus-év végén közös kirándulást szerveznek és Szent Cecília-napi bált is tartanak, ahova a kórustagok élettársai, gyermekei is hivatalosak.
Bár csupán pár hónapja lett az egyházközség kántora Dénes Ernő, kérdésünkre leszögezte, hogy pozitív hozzáállásból Simonban nincs hiány.
A szakember elmondása szerint a közös együttlét, a pozitív visszajelzések motiválják leginkább a kóristákat, hiszen a kórusterem az a hely, ahova a mindennapi munka után fáradtan, elcsigázottan a kórustag szívesen megy felüdülni, énekelni Isten dicsőségére, s a maguk örömére. Szerepléseik után mindig van, aki megdicséri és értékesnek tartja a kórus munkáját. Ahogy a plébános is mindig megköszöni együttműködést, s nem marad el utána annak meghálálása sem.
Munkájukat sokan támogatják és támogatták korábban is: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása után
Az ingatlan korábban elhanyagolt állapotban volt, a közbirtokosság, plébánia és a hívek áldozatos adományából hozták helyre ‒ részletezte a kántor. „Elődöm, s az akkori kórustagok sok százórás önzetlen munkája van benne, s így elmondható, hogy a kórusnak nem terme, hanem háza van.” A bútorzat, fénymásoló beszerzését a közbirtokosság, míg a székeket, kórusruhát a helyi tanács állta. Mint Dénes Ernő fogalmazott,
‒ ennek megoldására egyébként már kaptak ígéretet a helyi önkormányzattól. A nagyobb munkálatok közül a fűtés korszerűbb megoldása, valamint a vezetékes víz bevezetése van hátra az épületbe.
A kórusvezető meghatározó élménynek nevezte az évenkénti kórustalálkozót, a passióra való felkészülést és éneklést. Továbbá gyakran emlegetik a kóristák a római zarándoklatot, a közös kirándulásokat, szerepléseket, fellépéseket a főegyházmegyénkben és külföldön. Ezeket az utakat a kórustagok maguk állják.
Az énekkar tagjai
Ambrus Barbara, Bene Edith, Czikó Boglárka, Czikó Teréz, Szép Duka Csilla, Rodé Elvira, Téglás Hilda, Márton Judith, Péter Judith, Sánta Kinga, Szép Olga, Sánta Rita, Péter Ágnes, Sánta Anna, Csató Hajnal, Czikó Hajnal, Sándor Klára, Csató Melinda, Márton Tamara, Kópi Attila, Borbély Ignácz, Miklós Imre, Tódor Imre, Szép Károly, Sándor Péter, Geréd Sándor, Péter Ákos, Darvas Antal, Szép Csanád, ifj. Bene Imre, Marton József, Virágh Lajos, Szőke Mátyás, Jánossy Zoltán, ifj. Veress Béla.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!