
A teljes kiőrlésű lisztből készült keksz száraz és ízetlen
Fotó: Haáz Vince
Penészes kifliket, rothadt almákat, ehetetlen kekszet kaptak a pénteken záruló iskolai évben a diákok. Maros és Hargita megyében is számos gondot, elégedetlenséget jeleztek idén a tej-kifli program lebonyolításával kapcsolatban. A rossz hír az, hogy a legtöbb helyen még a következő tanévben is ugyanazok a cégek, szolgáltatók fogják biztosítani a termékeket, amelyek most szállítanak, így semmi garancia nincs arra, hogy a problémák megoldódnak.
2019. június 14., 11:292019. június 14., 11:29
2019. június 14., 11:302019. június 14., 11:30
A tej-kifli program azzal a nemes céllal indult, hogy azoknak az óvodás és iskolás korú gyermekeknek is jusson tízórai, akik nehéz körülmények között élnek. Segítséget jelenthetett volna ez minden szülőnek, hiszen ha ízletes a kifli vagy a keksz és a tej, illetve joghurt, akkor helyettesíthette volna az otthonról hozott tízórait. Az elmúlt években azonban kiderült:
Mint a Székelyhon kérdésére Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, a programra vonatkozó, 2018 júniusában megjelent törvény alapján a gyerekeknek hetente ötször kell péktermékeket, kétszer gyümölcsöt, kétszer tejet és egyszer tejterméket biztosítani. Az Európai Unió által finanszírozott program kedvezményezettjei az óvodások és az 1–8. osztályos tanulók.
Hargita Megye Tanácsa a péktermékeket és a tejet egy 2016-os, közbeszerzési eljárás nyomán megkötött szerződés alapján biztosíttatja 2020-ig. Ennek értelmében
A megyei tanácselnök kiemelte: a 2018–2019-es tanévben rengeteg panaszt kaptak a péktermékek minőségére, szavatosságára és szállítására vonatkozóan. Ezek többnyire a Kolozs megyei, tordai székhelyű Logistic Media Pop Art Kft. termékei voltak.
„A hivatalos vizsgáló szervek (a fogyasztóvédelmi hatóság és az élelmiszer-biztonsági igazgatóság) is alátámasztották az iskolák és a szülők által bejelentett minőségi és szavatossági problémákat. Ezek orvoslása érdekében azokon a területeken, ahonnan a panaszok érkeztek, többszöri figyelmeztetés után felbontottuk a szerződést az illető céggel. A szerződésbontásokat próbáltuk úgy ütemezni, hogy ne a gyerekek lássák ennek a kárát. A licitet újra meghirdettük a hivatalos közbeszerzési oldalon, ami által helyi cégekkel kötöttünk szerződést, így megoldódtak a fent említett panaszok” – összegzett Borboly.
Maros megyében egy idén kötött szerződés értelmében egyebek mellett teljes kiőrlésű lisztből készült kiflit és kekszet kaptak a gyermekek. A termékek kiosztását követő első napokban a szülők, diákok, tanárok jelezték, hogy
A Maros megyei önkormányzathoz is számos panasz érkezett, amelyeket továbbítottak az élelmiszer-biztonsági igazgatósághoz és a fogyasztóvédőkhöz, illetve a népegészségügyi igazgatósághoz. Lukács Katalin, a megyei tanács sajtószóvivője érdeklődésünkre elmondta,
ott ideiglenesen helyettesítették azt más cég termékével, majd a kivizsgálás után, amikor már újra megfelelő minőségűek voltak a kiflik, ismét azokból kaptak a gyermekek.
Mivel a kekszet és kiflit gyártó cég Kolozs megyei, a Maros megyei élelmiszer-biztonsági szakemberek nem tudják megvizsgálni a gyártási körülményeket, csak a címkén feltüntetett adatok alapján ellenőrzik a termékeket. Elismerték, elképzelhető, hogy a feltüntetett alapanyagokból készült termék nem felel meg a gyermekek ízlésének, elvárásának, de valószínűsítik, hogy a cég csak így fér bele a 0,57 banis egységárba – ennyit fizetnek ugyanis egy kifliért vagy egy csomag kekszért.

Az iskolások és óvodások számára elkezdődik pénteken a tizenkét héten át tartó nyári vakáció. A 2019–2020-as tanév szeptember 9-én kezdődik, és harmincöt hetes lesz – írja az Agerpres hírügynökség.
Az alma minőségére vonatkozóan is kaptak reklamációkat, és helyszíni ellenőrzéseken vizsgálták meg a szállítmányokat. Ennek nyomán nem osztották ki a diákoknak azokat az almákat, amelyek nem voltak épek, tiszták.
Maros megyében Nyárádszereda az egyedüli település, ahol az óvodások és iskolások helyi pékség termékeit kapták minden hétköznapon. Itt az idei tanévben sokszor még langyos kiflit fogyaszthattak tízóraira a diákok.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás