Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:57

Ami Csíkszereda legtöbb pontján már nem rendeltetésszerűen működik, azt most vezetik be Marosvásárhelyen

21:52

Nem fizetnek azonnal, előbb tárgyalnak a Pfizerrel

21:03

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

20:32

Vendégsiker a bepótolt összecsapáson a Hargita megyei focibajnokságban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

Kétszintes, részben süllyesztett parkolóházat építenének Csíkszeredában

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Látogatóban az Urmánczy-kastélyban

Fotó: Baricz-Tamás Imola

„Ha bárki érkezett, akár gyalog, akár hintóval, itt, a torony alatti bejáraton jutott be az Urmánczy-kastélyba” – magyarázta Szabó Tekla Katalin művészettörténész, a maroshévízi kastély örököseinek egyike. Vasárnap délben a sisakvíztorony alól indult a kastélylátogatók egy csoportja az egykori földbirtokos Urmánczy Jeromos impozáns otthonát szemügyre venni.

Baricz-Tamás Imola

2018. május 28., 18:022018. május 28., 18:02

Urmánczy Jeromos (1871–1950) örmény származású földbirtokos maroshévízi kastélyának tervezője Giacomuzzi Virgilio (Vigilio) tiroli építész volt. Az 1903 és 1906 között emelt főépület szecessziós stílusa Erdély építészetében egyedülálló. A kastélyhoz tartozó óriási kert, amely Maroshévíz központjáig is lenyúlt, mára lecsökkent.

„Az állítólag oroszlánok őrizte kapun át a torony alatti bejárati ajtóig vezető úton lehetett bejutni a kastélyba, amely az akkori élet minden vívmányával fel volt szerelve” – mondta Szabó Tekla Katalin, miközben az előtérből az órási nagy hallba vezette a látogatókat. A kevés fennmaradt fénykép alapján ebben a teremben volt felravatalozva a tulajdonos testvére, Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő.

Fotó: Baricz-Tamás Imola

A kastély belső tereinek kialakítása a kordivatot tükrözi, földszinti szobái főként a reprezentációt szolgálták. Itt volt a tulajdonos dolgozószobája is. A kastély részletes berendezésére utaló fényképek, leírások alig maradtak meg, az örökösök az elbeszélések alapján próbálják összerakni az egykori kastély belsőit, lakóinak mindennapjait.

Sajnos nincs semmilyen írott forrás, nem maradt meg a levéltár sem, a tetőtérben szenes gerendák utalnak arra, hogy tűz is pusztított, a toronyszobában tarthatták az iratokat

– mondta Szabó Tekla Katalin.

A jelenleg magánkézben lévő, üresen álló kastély egykori vendégszobáinak falfestése árulkodik lakóinak ízléséről. A földszint alapos bemutatása után az emeleti szobákat is szemügyre vehették a látogatók, akik közül többet érzelmileg is érintett egy-egy terem látványa, ugyanis

az épületet 1963 után kórháznak alakították át, a szülőszoba a kastély emeletén kapott helyet.

Fotó: Baricz-Tamás Imola

Amúgy 1972-ben az épület tetejét a kerti oldalon megmagasították, megváltoztatva arányait is, az örökös-idegenvezető szerint teljesen indokolatlanul. Az egykori kastélyparkban tömbházakat és több középületet is felhúztak. Az új kórház építésekor, 1982-ben az akkor érvényben lévő városrendezésre vonatkozó előírásokat sem tartották be, a kastély és az új kórház közötti nagyon kis távolság pedig arra utal, hogy

a kastély lebontását tervezhették.

A kórház kiköltözése után pár évig üresen maradt épületet egy ideig kulturális céllal is hasznosították, ennek az időszaknak a nyomait őrzik a falra festett alkotások. A pincében pedig a kórház konyhája működött, az ott maradt óriási kályha is árulkodik erről.

A jelenleg üresen álló épületnek az örökösök több funkciót is szánnak, egyesületet hoztak létre, és pályáznak a felújításra, rendezvények szervezésére. Mint megtudtuk,

a földszinti termeket mindenképp a nagyközönség előtt nyitnák meg, rendezvénytermek, esetleg vendéglő is helyet kaphatna itt, de akár oktatóközpont is birtokába vehetné.

Fotó: Baricz-Tamás Imola

Az emeleti termekben igényesebb szobák kialakítására is lehetőség volna, ugyanis két lépcsőháza is van a kastélynak, a padlása is óriási, ahol esetleg szobákat, kilátót is ki lehetne alakítani. A toronyban lévő víztartály is kuriózumnak számít.

A mostani rendezvény szervezésébe félénken vágott bele a tulajdonosi kör, amely az Urmánczy-fürdőt is működteti, viszont a kastély kertjében szervezett családoknak, gyerekeknek szóló program nemcsak a hévízieket vonzotta, hanem több gyergyói család, érdeklődő is ott töltötte a vasárnapot. Gyermekprogramokkal, játékokkal indult az eseménysor, többnyire kézműves foglalkozásokon vettek részt a gyermekek, a családi batyus piknikre, illetve a délutáni kreatív műhelyekre, ügyességi játékokra egyaránt voltak bőven jelentkezők.