
Lakat a szentegyházi strand kapujánál. Tilos a bejárás
Fotó: Lőrincz Csaba Facebook-oldala
Noha továbbra sincs jogerős bírósági ítélet a Szentegyháza Gyöngye termálfürdő koncessziós szerződésének felbontásával kapcsolatban, a helyi önkormányzat mégis őrző-védő céget kért fel a terület felügyeletére, ahová mától senki sem mehet be. A működtető azt állítja, hogy a saját területeit bérelte – ezzel kapcsolatban is folyamatban van egy jogorvoslati eljárás.
2023. október 04., 20:532023. október 04., 20:53
A szentegyházi önkormányzat 2004-ben versenytárgyalást követően adta koncesszióba egy cégcsoportnak 49 évre a Szentegyháza határában található termálfürdőt. A megkötött szerződés értelmében
Mindemellett létrejött egy újabb vállalat, amely – noha nem állt jogi kapcsolatban az önkormányzattal – átvette a működtetést az eredeti bérlőktől. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy törvényes megoldást keresve felbontja a korábbi koncessziós szerződést – tájékoztatta lapunkat korábban Lőrincz Csaba szentegyházi polgármester.

Nemcsak a hosszú távú bérleti jogot megszerző cégcsoport alakult át, de a szerződésben vállalt beruházások sem történtek meg a Szentegyháza Gyöngye fürdőnél. A város a pereskedés után saját kezébe venné a létesítményt.
Bár alapfokon és a táblabíróságon is a város javára döntöttek, jogerős ítélet nem született az ügyben, hiszen volt még lehetőség fellebbezésre. Ez utóbbi meg is történt, a tárgyalás folyamatban van.
A polgármester keddi Facebook-bejegyzésében azt közölte, hogy egy éve dolgoznak a termálfürdő jogi úton történő visszaszerzésén, egy nappal korábban pedig kilakoltatták a működtetőt. „A területet mobilkerítéssel vettük körbe, jelenleg őrző-védő cég biztosítja az ingatlant.
A munka java még hátra van” – olvasható a közleményben.
Gál Zakariás, a strand bérlője és üzemeltetője lapunknak azt nyilatkozta, hogy puszta erőfitogtatásnak tartja a polgármester bejegyzését, amelyben azt állítja, hogy kilakoltatták őket a helyszínről. Valójában arról van szó, hogy őrző-védő szolgálat fogja felügyelni a strandot és az ott lévő épületeket október 11-ig, amikor a legfelsőbb bíróságon jogerős döntés születhet a létesítmény használatával kapcsolatban.
Felhívta ugyanakkor a figyelmünket arra is, hogy egy másik jogorvoslati eljárás is folyamatban van, amellyel a helyszínen lévő területek tulajdonjogát szeretnék tisztázni. Gál rámutatott, ezen a telkek (ahol a strand is található) állami tulajdonba kerültek a rendszerváltozást követően, mert az eredeti tulajdonosaik nem igényelték vissza. Ő egyébként a földeket felvásárolta a tulajdonosoktól, még mielőtt 2004-ben – szerinte gyanús körülmények között – az önkormányzathoz telekkönyvezték volna be azokat. Ezek szerint
(több vállalattal közösen – szerk. megj.) ugyanabban az évben – állítja. A bérlő hangsúlyozta, azért fordultak bírósághoz, hogy a korábbi tulajdonosok kaphassák vissza a földjeiket. Ezt követően a vásárlás, illetve a terület használata nyomán megkaphatja azokat.
Lőrincz Csabát is sikerült elérnünk telefonon, aki lapunknak elmondta,
– erről pedig a végrehajtóval egyeztetve döntöttek, akivel a korábbi bírósági döntéseket követően vették fel a kapcsolatot. A cél az, hogy a folyamatban lévő tárgyalás végéig senki se léphessen be a területre, sem a strand működtetője, sem pedig a városvezetés tagjai.
Ennek megelőzése érdekében bíztak meg egy szakcéget az őrzéssel. A jelenlegi helyzeten a soron következő bírósági döntések függvényében változtatnak. „Nem személyes ügyről van szó, a korábbi ítéletek alapján cselekedtünk a későbbi viták elkerülése érdekében” – fogalmazott Lőrincz Csaba.
A területek tulajdonjogával kapcsolatban kijelentette, a telkek a 2001-ben megjelent törvények alapján lettek betelekkönyvezve az önkormányzatnak.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!