Küzdeni a szemetelők ellen

Mint mondta, az önkormányzatok ugyan próbálják elszállíttatni a szemétkupacokat, de ez nem elég, helyi szinten jobban be kellene avatkozniuk a megye leggyakoribb környezetvédelmi problémájának felszámolásába.

Példaként egy múlt évi esetet említett, amikor a környezetőrségnek legalább két hónapjába telt kideríteni, hogy kik hordják a szemetet egy Csíkszereda közelében található illegális lerakóhelyre. Igaz ugyan, hogy a polgármesteri hivatal elszállíttatta a hulladékot, de a tettesek kézrekerítése is az ő feladatuk lett volna – jegyezte meg a környezetőrség vezetője, hozzáfűzve, hogy a törvény értelmében ilyen esetben

Településenként van legalább egy hivatali alkalmazott, akinek a hatáskörébe tartoznak a környezetvédelmi problémák, ez megyeszinten 67 embert jelent. „Ha környezetvédelmi szempontból egy irányba gondolkodnánk, több problémát tudnánk megoldani” – fogalmazott a szakember.

A hatóság minap elkészült 2018-as évi tevékenységi jelentése szerint hatról ötre csökkent a Hargita megyei környezetőrségnél az ellenőrzéseket végző alkalmazottak száma. Ekkora személyzettel az előírt tevékenységeket el tudják ugyan végezni, de ahhoz nagyon kevesen vannak, hogy a hatáskörükbe tartozó területeket ellenőrzés alatt tudják tartani, és a környezetvédelmi problémákat maradéktalanul fel tudják számolni – mondta el Balla Izabella.

Tisztulást remélnek szennyvízügyben

A háztartási szennyvíz nem megfelelő kezelése szintén a legfajsúlyosabb problémák közé tartozik Hargita megyében. A tisztítatlan szennyvizek természetbe történő kiengedése főként azokon a településeken jelent gondot, ahol nincs kiépítve a szennyvízelvezető rendszer. Ahol van ilyen, ott kötelesek rácsatlakoztatni háztartási szennyvízhálózatukat mindazok a lakók, akiknek nincs megfelelő szennyvíztisztító rendszerük – ezek általában zárt ülepítőgödrök, amelyeket rendszeresen ki kell szivattyúzni.

Balla Izabella reméli, e tekintetben rövidesen változni fog a helyzet, ugyanis idei ellenőrzéseik során kötelezték az önkormányzatokat, hogy küldjenek felszólítást az érintetteknek, mivel a környezetőrség csak a felszólítás be nem tartása esetén bírságolhat. „Azokat a helyzeteket, amelyek tudomásunkra jutnak, tudjuk orvosolni. De rengeteg van, amiről nem is tudunk, illetve amelyek a törvény értelmében az önkormányzatoknak is a hatáskörükbe tartoznak.”

Csökken a bejelentések száma

A hatóság múlt évi tevékenységéről frissen elkészült jelentés szerint egyébként

leggyakrabban, negyvennél is több alkalommal valamilyen szennyezésért. Illegális szeméthalmok miatt öt esetben indítottak hivatalból eljárást: három természetes és öt jogi személyt bírságoltak meg összesen 163 ezer lejre.

A legnagyobb összértékben (175 ezer lej) engedélyeztetési hiányosságok miatt büntettek az elmúlt évben. Két alkalommal büntetőjogi eljárást is kezdeményezett a környezetőrség Natura2000-es védett területek felégetése miatt.

A hatósághoz érkező bejelentések, panaszok száma valamelyest csökkent az elmúlt években, tavaly összesen 53 alkalommal keresték meg különböző környezetvédelmi problémákról szóló jelzésekkel a Hargita Megyei Környezetőrséget. Ezek közül kettő a cekendi hulladéktározóból szivárgó csurgalékra vonatkozott, a bejelentők többsége pedig zajszinttúllépésre, illegális szeméthalmokra panaszkodott – tudtuk meg Balla Izabellától.

A hatóság tavaly mintegy 450 ellenőrzést végzett, ezek között meglehetősen sok volt az előre be nem tervezett ankét. A nagyszámú ellenőrzés részben a főhatóság által országosan elrendelt kötelezettséggel magyarázható, amelynek értelmében a megyei környezetőrségek hetente, havonta kellett ellenőrizzék az összes működő, illetve már bezárt hulladéktározót – írják a jelentésben.