
Nem javul a helyzet szemétügyben. Gyakori a hasonló látvány a települések határában. Archív
Fotó: Pál Árpád
Környezetvédelmi szempontból az illegális szemétlerakás és a háztartási szennyvíz nem megfelelő kezelése jelenti a legnagyobb gondot. Ha az önkormányzatok nem vállalják fel a kötelezettségek rájuk vonatkozó részét, a problémát nem fogják tudni felszámolni, véli a környezetőrség Hargita megyei vezetője.
2019. május 05., 20:532019. május 05., 20:53
2019. május 05., 20:542019. május 05., 20:54
Az illegálisan lerakott szeméthalmokat ugyan rendszerint elszállíttatják, de a tettesek kézrekerítésében nem vállal megfelelő szerepet az önkormányzatok többsége, noha ez törvényes kötelezettségük lenne. Ha ez nem változik meg, a környezetőrség egyedüli hatóságként nem fogja tudni visszaszorítani a jelenséget – véli az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője. Balla Izabella főfelügyelő úgy fogalmazott,
Mint mondta, az önkormányzatok ugyan próbálják elszállíttatni a szemétkupacokat, de ez nem elég, helyi szinten jobban be kellene avatkozniuk a megye leggyakoribb környezetvédelmi problémájának felszámolásába.
Példaként egy múlt évi esetet említett, amikor a környezetőrségnek legalább két hónapjába telt kideríteni, hogy kik hordják a szemetet egy Csíkszereda közelében található illegális lerakóhelyre. Igaz ugyan, hogy a polgármesteri hivatal elszállíttatta a hulladékot, de a tettesek kézrekerítése is az ő feladatuk lett volna – jegyezte meg a környezetőrség vezetője, hozzáfűzve, hogy a törvény értelmében ilyen esetben
Településenként van legalább egy hivatali alkalmazott, akinek a hatáskörébe tartoznak a környezetvédelmi problémák, ez megyeszinten 67 embert jelent. „Ha környezetvédelmi szempontból egy irányba gondolkodnánk, több problémát tudnánk megoldani” – fogalmazott a szakember.
A hatóság minap elkészült 2018-as évi tevékenységi jelentése szerint hatról ötre csökkent a Hargita megyei környezetőrségnél az ellenőrzéseket végző alkalmazottak száma. Ekkora személyzettel az előírt tevékenységeket el tudják ugyan végezni, de ahhoz nagyon kevesen vannak, hogy a hatáskörükbe tartozó területeket ellenőrzés alatt tudják tartani, és a környezetvédelmi problémákat maradéktalanul fel tudják számolni – mondta el Balla Izabella.
A háztartási szennyvíz nem megfelelő kezelése szintén a legfajsúlyosabb problémák közé tartozik Hargita megyében. A tisztítatlan szennyvizek természetbe történő kiengedése főként azokon a településeken jelent gondot, ahol nincs kiépítve a szennyvízelvezető rendszer. Ahol van ilyen, ott kötelesek rácsatlakoztatni háztartási szennyvízhálózatukat mindazok a lakók, akiknek nincs megfelelő szennyvíztisztító rendszerük – ezek általában zárt ülepítőgödrök, amelyeket rendszeresen ki kell szivattyúzni.
Balla Izabella reméli, e tekintetben rövidesen változni fog a helyzet, ugyanis idei ellenőrzéseik során kötelezték az önkormányzatokat, hogy küldjenek felszólítást az érintetteknek, mivel a környezetőrség csak a felszólítás be nem tartása esetén bírságolhat. „Azokat a helyzeteket, amelyek tudomásunkra jutnak, tudjuk orvosolni. De rengeteg van, amiről nem is tudunk, illetve amelyek a törvény értelmében az önkormányzatoknak is a hatáskörükbe tartoznak.”
A hatóság múlt évi tevékenységéről frissen elkészült jelentés szerint egyébként
leggyakrabban, negyvennél is több alkalommal valamilyen szennyezésért. Illegális szeméthalmok miatt öt esetben indítottak hivatalból eljárást: három természetes és öt jogi személyt bírságoltak meg összesen 163 ezer lejre.
A legnagyobb összértékben (175 ezer lej) engedélyeztetési hiányosságok miatt büntettek az elmúlt évben. Két alkalommal büntetőjogi eljárást is kezdeményezett a környezetőrség Natura2000-es védett területek felégetése miatt.
A hatósághoz érkező bejelentések, panaszok száma valamelyest csökkent az elmúlt években, tavaly összesen 53 alkalommal keresték meg különböző környezetvédelmi problémákról szóló jelzésekkel a Hargita Megyei Környezetőrséget. Ezek közül kettő a cekendi hulladéktározóból szivárgó csurgalékra vonatkozott, a bejelentők többsége pedig zajszinttúllépésre, illegális szeméthalmokra panaszkodott – tudtuk meg Balla Izabellától.
A hatóság tavaly mintegy 450 ellenőrzést végzett, ezek között meglehetősen sok volt az előre be nem tervezett ankét. A nagyszámú ellenőrzés részben a főhatóság által országosan elrendelt kötelezettséggel magyarázható, amelynek értelmében a megyei környezetőrségek hetente, havonta kellett ellenőrizzék az összes működő, illetve már bezárt hulladéktározót – írják a jelentésben.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
1 hozzászólás