
Külföldi munkavállalás után a szülőföldön élvezni a nyugdíjas éveket? Lehetséges, ha igazolni tudjuk, hogy hol és mit dolgoztunk
Fotó: Pál Árpád
Hazajönnek a nyugdíjas éveikre a kilencvenes évek óta külföldön dolgozók, ám sokan csak most döbbennek rá, hogy a határon túl nem fizették utánuk az illetékeket, így nem jogosultak a teljes értékű nyugdíjra.
2017. március 22., 19:402017. március 22., 19:40
Kelemen Tibor a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója arról számolt be, hogy a külföldön munkát vállalók közül egyre többen érdeklődnek, kérik az igazolásokat, gyűjtik a dokumentumokat, hogy nyugdíjba vonulhassanak itthon.
Kovászna megyében a legtöbben Bodzafordulóról és környékéről dolgoznak külföldön, sokan a mezőgazdaságban, vagy az otthoni idős- és beteggondozásban.
– részletezte az igazgató. Gyakran előfordul, hogy semmilyen dokumentummal nem tudják igazolni, hogy hivatalosan dolgoztak, befizették a társadalombiztosítási illetéket, olyankor kezdődik a levelezés a munkaadóval, ám nem mindig kapnak választ, vagy
Kovászna megyében már több ezren kapnak külföldről is nyugdíjat, a folyamat bonyolult, de megoldják – mondta el megkeresésünkre Köllő Piroska a Kovászna megyei nyugdíjpénztár szóvivője. Rámutatott a szolgálati idők közötti európai uniós összehangolás működik, a háromszéki nyugdíjasok egy része Magyarországról, Németországból, Ausztriából is kap nyugdíjat. Ezekben az országokban általában szigorúan betartották az alkalmazási előírásokat, nem dolgoztattak feketén.
Ha valaki teljesíti a korhatáros feltételt, akkor a helyi nyugdíjpénztárnál benyújthatja a kérelmét,
továbbküldik az igénylést az adott ország nyugdíjakkal foglalkozó hivatalának.
Köllő Piroska hangsúlyozta, a kérést egy helyen kell benyújtani, a Kovászna megyei hivatal a fordításokat is intézi, viszont nem tudnak segíteni, ha valaki nem tudja igazolni a külföldi szolgálati időt, vagy ha feketén dolgoztatták.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!