
Külföldi munkavállalás után a szülőföldön élvezni a nyugdíjas éveket? Lehetséges, ha igazolni tudjuk, hogy hol és mit dolgoztunk
Fotó: Pál Árpád
Hazajönnek a nyugdíjas éveikre a kilencvenes évek óta külföldön dolgozók, ám sokan csak most döbbennek rá, hogy a határon túl nem fizették utánuk az illetékeket, így nem jogosultak a teljes értékű nyugdíjra.
2017. március 22., 19:402017. március 22., 19:40
Kelemen Tibor a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója arról számolt be, hogy a külföldön munkát vállalók közül egyre többen érdeklődnek, kérik az igazolásokat, gyűjtik a dokumentumokat, hogy nyugdíjba vonulhassanak itthon.
Kovászna megyében a legtöbben Bodzafordulóról és környékéről dolgoznak külföldön, sokan a mezőgazdaságban, vagy az otthoni idős- és beteggondozásban.
– részletezte az igazgató. Gyakran előfordul, hogy semmilyen dokumentummal nem tudják igazolni, hogy hivatalosan dolgoztak, befizették a társadalombiztosítási illetéket, olyankor kezdődik a levelezés a munkaadóval, ám nem mindig kapnak választ, vagy
Kovászna megyében már több ezren kapnak külföldről is nyugdíjat, a folyamat bonyolult, de megoldják – mondta el megkeresésünkre Köllő Piroska a Kovászna megyei nyugdíjpénztár szóvivője. Rámutatott a szolgálati idők közötti európai uniós összehangolás működik, a háromszéki nyugdíjasok egy része Magyarországról, Németországból, Ausztriából is kap nyugdíjat. Ezekben az országokban általában szigorúan betartották az alkalmazási előírásokat, nem dolgoztattak feketén.
Ha valaki teljesíti a korhatáros feltételt, akkor a helyi nyugdíjpénztárnál benyújthatja a kérelmét,
továbbküldik az igénylést az adott ország nyugdíjakkal foglalkozó hivatalának.
Köllő Piroska hangsúlyozta, a kérést egy helyen kell benyújtani, a Kovászna megyei hivatal a fordításokat is intézi, viszont nem tudnak segíteni, ha valaki nem tudja igazolni a külföldi szolgálati időt, vagy ha feketén dolgoztatták.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
szóljon hozzá!