
Külföldi munkavállalás után a szülőföldön élvezni a nyugdíjas éveket? Lehetséges, ha igazolni tudjuk, hogy hol és mit dolgoztunk
Fotó: Pál Árpád
Hazajönnek a nyugdíjas éveikre a kilencvenes évek óta külföldön dolgozók, ám sokan csak most döbbennek rá, hogy a határon túl nem fizették utánuk az illetékeket, így nem jogosultak a teljes értékű nyugdíjra.
2017. március 22., 19:402017. március 22., 19:40
Kelemen Tibor a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója arról számolt be, hogy a külföldön munkát vállalók közül egyre többen érdeklődnek, kérik az igazolásokat, gyűjtik a dokumentumokat, hogy nyugdíjba vonulhassanak itthon.
Kovászna megyében a legtöbben Bodzafordulóról és környékéről dolgoznak külföldön, sokan a mezőgazdaságban, vagy az otthoni idős- és beteggondozásban.
– részletezte az igazgató. Gyakran előfordul, hogy semmilyen dokumentummal nem tudják igazolni, hogy hivatalosan dolgoztak, befizették a társadalombiztosítási illetéket, olyankor kezdődik a levelezés a munkaadóval, ám nem mindig kapnak választ, vagy
Kovászna megyében már több ezren kapnak külföldről is nyugdíjat, a folyamat bonyolult, de megoldják – mondta el megkeresésünkre Köllő Piroska a Kovászna megyei nyugdíjpénztár szóvivője. Rámutatott a szolgálati idők közötti európai uniós összehangolás működik, a háromszéki nyugdíjasok egy része Magyarországról, Németországból, Ausztriából is kap nyugdíjat. Ezekben az országokban általában szigorúan betartották az alkalmazási előírásokat, nem dolgoztattak feketén.
Ha valaki teljesíti a korhatáros feltételt, akkor a helyi nyugdíjpénztárnál benyújthatja a kérelmét,
továbbküldik az igénylést az adott ország nyugdíjakkal foglalkozó hivatalának.
Köllő Piroska hangsúlyozta, a kérést egy helyen kell benyújtani, a Kovászna megyei hivatal a fordításokat is intézi, viszont nem tudnak segíteni, ha valaki nem tudja igazolni a külföldi szolgálati időt, vagy ha feketén dolgoztatták.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!