Hirdetés
Hirdetés

Krisztus- és Szent László-ábrázolásokat is feltártak az agyagfalvi református templomnál

Árpád-kori romok, külső és belső falfestmények (Szent László és Krisztus ábrázolások) – ez csak néhány kincs azon feltárások közül, amelyek az agyagfalvi református templom folyamatban lévő restaurálása során kerültek elő. Az egyházi épületnél végezett beruházásról pénteken számoltak be.

Fülöp-Székely Botond

2024. február 09., 17:262024. február 09., 17:26

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Árpád-kori romok, külső és belső falfestmények (Szent László és Krisztus ábrázolások) – ez csak néhány kincs azon feltárások közül, amelyek az agyagfalvi református templom folyamatban lévő restaurálása során kerültek elő. Az egyházi épületnél végezett beruházásról pénteken számoltak be.

Fülöp-Székely Botond

2024. február 09., 17:262024. február 09., 17:26

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Agyagfalva 700 lakójából 650-en reformátusok, ők használják a templomot, amelynek felújítása 2019-ben kezdődött el – fejtette ki a pénteki sajtóeseményen Kászoni Szilárd, helyi református lelkész. Visszaemlékezett, hogy tervezéssel és kutatással indult el a projekt, 2020 tavaszától kezdődően pedig már nem is tudtak ott istentiszteleteket tartani a zajló munkálatok miatt.

A templom megőrzésére a magyar kormány biztosított egy keretösszeget, amelyet két éve merítettek ki.
•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Újabb anyagi forrás

Kászoni Szilárd rámutatott, hogy a restaurációs folyamat folytatásában Ladányi László Zsolt parlamenti képviselőtől kaptak segítséget, aki jelentősen közbenjárt azért, hogy

Hirdetés
a munkálat bekerülhessenek az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium Hívogató Románia programjába (A Szent László út projekt részeként).
•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Isán István Csongor projektmenedzser kifejtette, hogy konkrétan az országos helyreállítási terv programban (PNRR) lett sikeresen leadva a pályázat a 9,1 millió lej értékű projekt kivitelezéséhez. Kászoni közölte, hogy

a beruházás a templom és a hozzá tartozó épületegyüttes felújítását és restaurálását, ugyanakkor egy állandó kiállítási tér kialakítását tartalmazza.

Utóbbi a templom építéstörténetét, illetve a település történetét fogja szemléltetni. A tárlat központi része az épület egykori csonttára (itt helyezték el a középkorban a felújítások során előkerült csontokat), illetve későbbi magtára (gabonát tárolt itt az egyházközösség, amelyből bárki kölcsönözhetett is, majd kamattal kellett visszaadni) lesz.

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Tavaly kezdődött el a projekt kivitelezése, és

bíznak benne, hogy noha a megkötött szerződések 2026-ról szólnak, már 2025-ben be is fejeződik a munka.

Ezt reméli a kivitelező is.

Az eseményen résztvevő Ladányi László Zsolt képviselő megjegyezte, hogy a felújítás finanszírozása az RMDSZ kormányban kifejtett munkájának is köszönhető. Hozzátette:

ez az egyetlen nyertes pályázat Hargita megyében, amire a Szent László útja programban kértek támogatást.

„Udvarhelyszék történelmének egy nagyon fontos helyszíne Agyagfalva, így megérdemli a közösség, hogy felújítsák a templomot” – szögezte le a képviselő. Kászoni Szilárd is hasonló véleményen volt, bízik benne, hogy a helyi értékek sok ember érdeklődését felkeltik majd, és kedvet kapnak, hogy ellátogassanak a helyszínre.

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Árpád-kori templomra utaló nyomok

A régészeti ásatások eredményeként sikerült megállapítani, hogy

egy Árpád-kori (12-13. századi) templom is létezhetett a jelenlegi egyházi épület helyszínen

– közölte a Fehér János művészettörténész. A feltárások során felszínre kerültek egy a 14. században már álló templom alapjai is. „Ennek alkotóelemi részletekben bele vannak foglalva a ma álló templom szerkezetébe is. A falkutatások ugyanakkor felszínre hozták azt is, hogy elég sok festett díszítménye volt az épületnek kívül és belül is” – magyarázta a szakember.

A bejárat felett látszott például egy szenvedő Krisztus ábrázolás, de templom hajó-részének egyik ablaka alatt is van festmény, amelyen a vízen járó Krisztus vehető ki töredékeiben.

A kinti festmények kevésbé jó állapota egyébként az időjárási viszonyokra vezethető vissza.

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

A templomot vélhetően a tizenötödik században egy új szentéllyel látták el: a most látható csúcsíves ablakok a késői gótika időszakából (15. század vége, 16. század eleje) származnak.

A 18. században kezdett eldőlni a templom déli fala, amit az 1720-as években igyekeztek megakadályozni, több próbálkozás után végül vaskos pillérekkel támogatva meg azt.

Ekkor alakult ki az épület mai formája.

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Fehér János arról is beszélt, hogy régészeti szempontból fontosak a szemöldökgyámos, kőből készült ajtókeretek (déli és nyugati bejárat), amelyek ugyancsak a késő gótika idején voltak elterjedtek. Az agyagfalvi templom esetében már reneszánsz jegyek is megjelennek ezeken. Felfedezhetőek az ugyanebben az időszakban megépített boltozatok is, amelyek téglabordák hálózatából lettek kialakítva.

A tizenhatodik század elején már létezett a sokszögű kőkerítés, amely a templom körüli temetőkertet védte.

Ennek korábbi bejáratát befalazták, hiszen 1628-ban épült egy kaputorony. A pontos dátumot egy feliratos kő jelzi. A későbbiekben egyébként kétszer is megnagyobbították a kaputornyot (1756, 1805), amire elnyerte mostani magasságát.

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Kálvária jelenetek, Szent László falfestmény

A felújítás alatt álló templomba belépve, először a hajótól egy diadalívvel elválasztott szentély részről beszélt Fehér János. Mint mondta:

az egyik leglényegesebb feltárás egy kálvária jelenetsor, amely az északi falon található.

A falfestményeken az utolsó vacsorát, Krisztust az olajfák hegyén, valamint Krisztus siratását ábrázolják. Az egyik festmény felett az 1498-as évszám látható.

A pontos évszám ritkaságnak számít, hiszen kevés, ebből az időszakból származó hasonló leletet tártak fel Székelyföldön

– jegyezte meg a szakember. A falfestményeknél az egykori boltozatok lenyomatai is kivehetők.

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

A templom hajórészét 1725-ben fedték be kazettás mennyezettel, míg a szentélynél 1739-ben végeztek hasonló munkát.

A munka során megtalálták a középkori templomokra vonatkozó „kötelező” elemeket is: ilyen például a szentségtartó fülke, a sekrestyeajtó kőkerete, egy ülőfülke.

A templomhajó a 14., 15. század óta van meg:

itt is felfedtek egy falfestményt, ám az annyira töredezett állapotban van, hogy csak sejtik, hogy egy egyházatyát vagy egy evangélistát ábrázolhat.

Mindemellett mellékoltár fülkékre utaló nyomokat is találtak.

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Noha már szinte nem is várták, hogy előkerül, de végül

felfedeztek egy Szent László legendarészletet is a karzat felett, amely a birkózást és lefejezést ábrázolja.

Ennek elkészítése szintén a 14. századra vezethető vissza.

A mostani faszerkezetű karzat 1895-ben készült, de ezt megelőzően egy kőkarzat is volt ott. Utóbbi kőpillérei jelenleg a bejáratnál láthatók. A templomhajó az 1500-as évek legelején bővítve volt nyugati irányba, gyakorlatilag a hátsó karzatrész épült meg akkor. Azt is megtudtuk, hogy egykoron díszes padok díszítették az egyházi épületet.

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Módosított törvény
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke emlékeztetett, tavaly év végén sikerült módosítani az egyháztámogatásokról szóló törvénykezést, olyan módon, hogy már temetőkertek rendbetételére, parókiák, egyházi ingatlanok felújítására és tervezésekre is adhatnak pénzt az egyházközösségeknek (pályázatok révén) a helyi önkormányzatok. Ehhez igazodva készítik elő Hargita Megye Tanácsának pályázati lehetőségeit is. Fontosnak tartotta kérni a jogszabály módosítását az RMDSZ, hiszen például Udvarhelyszéken is számos kistelepülés van, ahol szükség lenne az említett munkálatokra, hogy méltó módon szolgálhassák közösségüket a papok. Bíznak benne, hogy módosítás hozadékaként több kis településen is lesznek majd lelkipásztorok, olyanokon, ahol jelenleg nincsenek. Hozzátette, hogy Székelyudvarhely számára is fontos változtatásról van szó, hiszen most már van törvényes lehetőségük arra, hogy a pályázatok révén átutalják a kormánytól kapott 1,2 millió lejt a tavaly év végén tragikus körülmények között beomlott bentlakás rendbetétele érdekében.

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió

Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió
Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

Majdnem 12 ezren kaptak különnyugdíjat júliusban

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.

Majdnem 12 ezren kaptak különnyugdíjat júliusban
2026. augusztus 23., vasárnap

A GDP közel 31 százalékát tette ki a külföldi államadósság tavasz végén

A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).

A GDP közel 31 százalékát tette ki a külföldi államadósság tavasz végén
2026. augusztus 23., vasárnap

Megújult az Isten háza Agyagfalván: a templom ünneplést érdemel, ugyanakkor imádságot követel

Isten jelenléte és a gyülekezet imái a legfontosabbak, hiszen így lesz élettel teli a felújított agyagfalvi református templom, ahol vasárnap tartottak ünnepi istentiszteletet. Közösségi összefogás eredménye volt a felújítás.

Megújult az Isten háza Agyagfalván: a templom ünneplést érdemel, ugyanakkor imádságot követel
Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

Közvélemény-kutatást indított az egyik egészségügyi szakszervezet az új bértörvény elfogadásáról

A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.

Közvélemény-kutatást indított az egyik egészségügyi szakszervezet az új bértörvény elfogadásáról
2026. augusztus 23., vasárnap

Tarlótűz pusztított, öt autó teljesen kiégett

Tarlótűz pusztított vasárnap délután a Segesvárhoz tartozó Róra faluban, ebben pedig öt jármű is kiégett egy kertben – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Tarlótűz pusztított, öt autó teljesen kiégett
2026. augusztus 23., vasárnap

Szikláról zuhant le egy turista, koponyasérüléssel, valamint kéz- és lábtöréssel szállították kórházba

Egy Kolozs megyei turista lezuhant szombaton egy szikláról a Csalhó-hegységben; SMURD-mentőhelikopterrel szállították a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba.

Szikláról zuhant le egy turista, koponyasérüléssel, valamint kéz- és lábtöréssel szállították kórházba
Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

A lovas ünnep idén sem engedett a színvonalból, látványból

Több mint 120 programmal várta a közönséget csütörtöktől vasárnapig a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep. Négy napig ismét a lovak, a lovas sportágak, hagyományőrzés és életmód volt fókuszban a a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán.

A lovas ünnep idén sem engedett a színvonalból, látványból
2026. augusztus 23., vasárnap

Már csak a déli megyékben van elviselhetetlenül meleg – nálunk viharosra fordulhat az időjárás

Hétfőn az ország nyolc megyéjében és Bukarestben lesz még kánikula, a hegyvidéken és a deli régiókban viharok várhatók.

Már csak a déli megyékben van elviselhetetlenül meleg – nálunk viharosra fordulhat az időjárás
2026. augusztus 23., vasárnap

Nőni fog a Duna vízhozama Romániában, de így is elmarad az augusztusi átlagtól

A Duna vízhozama az országba való belépési pontnál (a baziási szakaszon) a jövő hét vége felé 1550 m³/s-ra emelkedik, ám továbbra is jóval az augusztusi sokéves átlag – 3900 m³/s – alatt marad az INHGA előrejelzése szerint.

Nőni fog a Duna vízhozama Romániában, de így is elmarad az augusztusi átlagtól
Hirdetés