A kiigazítás hiánya miatt a segélyek reálértéke nagyon lecsökkent az elmúlt két évtized alatt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Közel két évtizedes stagnálás után nőhet a szociális támogatások összegét meghatározó szociális referenciamutató értéke, miután érvénybe lépett a mutató évenkénti automatikus kiigazítását előíró törvény. Az éves infláció átlagának megfelelő kiigazításra jövő tavasszal kerül sor először.
2021. július 30., 15:542021. július 30., 15:54
2021. július 30., 21:172021. július 30., 21:17
Kihirdette Klaus Iohannis államfő a szociális referenciamutató évenkénti automatikus kiigazítására vonatkozó törvénymódosítást. A jogszabály értelmében
Első alkalommal ez 2022 március elsején történik majd meg. Ez a szociális segélyek értékére lesz majd hatással – növekedni fognak –, ugyanis azokat – elsősorban a munkanélküli segélyt, illetve a fűtéstámogatás összegét – a szociális referenciamutató alapján számítják ki. Ez utóbbi megalkotása óta nem változott, így
A legkisebb értékű munkanélküli segélyt, az 500 lejben meghatározott szociális referenciamutatónak az 50 százalékát, azaz havonta 250 lejt a tanulmányaikat frissen befejezett fiatalok kapják. Részben emiatt folyamatosan csökkent az elmúlt években a juttatást igénylők száma a tanulmányaikat befejező fiatalok körében, idén például a többezer végzős közül kevesebb mint háromszázan folyamodtak segélyért.
Amint azt Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző ügynökség osztályvezetője a téma kapcsán lapunknak elmondta: a szociális referenciamutatót szabályozó törvény 2002-ben jelent meg, és azóta nem változott a mutató értéke, így a segély reálértéke mára jelentősen lecsökkent.
A segély reálértékének a csökkenését jól érzékelteti a nettó átlagbér alakulása: a statisztikai hivatal adatai szerint az országos nettó átlagbér értéke 400 lej körül járt 2002-ben, átszámolva az erős lej (RON) értékére, 2021 tavaszán ez az összeg viszont már megközelítette a 3500 lejt – a minimálbér esetében még nagyobb a növekedés a 2002-es értékhez képest. A munkanélküli segély tehát majdnem tízszer kevesebbet ér, mint nagyjából húsz évvel ezelőtt.
Vasárnap 19 órakor a Szilágy megyei Hídalmás községhez tartozó Milványban (Miluani) a részvételi arány megközelítette a 350 százalékot, a megye további hat szavazókörzetében pedig meghaladta a 100 százalékot.
A székelyföldi megyék választási részvétele jelenleg jócskán az országos átlag alatt van, de remélhetően csak azért, mert az eddigi tapasztalatok alapján sokan szeretnek este az urnákhoz járulni.
A vasárnap reggeli urnanyitástól a délutáni órákig több mint kétszáz választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Egy kilyéni lakóháznál keletkezett tűzhöz riasztották a sepsiszentgyörgyi tűzoltókat vasárnap délután.
A székely megyék mezőnyében a legkisebb, Kovászna megye vezet a kampánycsendsértések tekintetében. Volt, ahol politikai szlogenek, és volt, ahol alkohol folyt.
Maros megye néhány településén áramszünet volt vasárnap, áramfejlesztőkkel azonban megoldották, hogy ne legyen fennakadás a szavazóhelyiségekben.
Amíg június kilencedikén öt szavazólappal kellett elvonulni a szavazófülkébe, addig most mindössze egyet kap a választópolgár. Az önkormányzati és európai parlamenti választáshoz képest az államelnöki voksolás egyszerű, mint az egyszeregy.
Sepsiszentgyörgyön a vasárnapi templomi eseményeket követően látszólag megnőtt a forgalom a szavazókörzetekben, például a Székely Nemzeti Múzeumban (15. számú körzet) kisebb sor is kialakult, így a csendőrség szabályozta a belépést.
Kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentéseket vizsgál ki a rendőrség. Az elkövetők a törvény szerint 1500 és 4500 lej közötti büntetésekre számíthatnak. Van, akit már meg is bírságoltak.
Rendbontás nélkül zajlik a szavazás Kézdivásárhelyen. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.
szóljon hozzá!