
A balánbányai rézbányászat során régen nagyon sok súlyos szilikózisos megbetegedést okoztak a száraz fúrások. Ez a környező településeket is érintette
Fotó: Pinti Attila
Két évvel korábban kérhetik nyugdíjazásukat öt Hargita megyei település lakói a korábbi, környezetre káros bányászati tevékenységek miatt. A bányászattal összefüggő ártalmak között korábban a légúti betegségek – szilikózis, porallergia – voltak a leggyakoribbak, de az általunk megkérdezett háziorvosok szerint bezárásuk óta már nem jelentenek veszélyt ezek a bányák.
2022. április 29., 09:002022. április 29., 09:00
2022. április 29., 10:582022. április 29., 10:58
Balánbányán, Csíkszentdomokoson, Gyergyótölgyesen, a Gyergyóditró községhez tartozó Orotván és Gyergyóholló községben mehetnek nyugdíjba az általános korhatárnál két évvel korábban az ott élők, amennyiben legalább harminc évet az említett települések valamelyikén, vagy azok nyolc kilométeres körzetében éltek – erről fogadott el törvénymódosítást döntéshozó kamaraként a képviselőház szerdán, amiről mi is beszámoltunk. Az említett települések az RMDSZ javaslatára kerültek fel a listára. A törvénymódosítás a Hivatalos Közlönyben történő megjelenésekor lép érvénybe.
A bányászati tevékenységek egészségkárosító hatásai a csíkszentdomokosiakat kétszeresen is érintették, egyrészt azért, mert
– tudtuk meg a település egyik háziorvosától, Antal Erzsébettől. Mint elmondta, a kőbányában dolgozóknál porallergia fordult elő gyakrabban, de csak addig, amíg ott dolgoztak, tehát ez múló ártalom volt, nem vált krónikussá.
Még mindig van körülbelül tizenöt szilikózisos betegünk, akik régen ott dolgoztak, de egyikük állapota sem súlyos. Amikor a száraz fúrások voltak a bányában, akkor nagyon-nagyon sok súlyos szilikózisos beteg volt, sokan el is mentek ötvenegynéhány éves korukban, sajnos. Aztán miután bevezették a nedves fúrásokat, a betegségnek már csak az egyszerűbb formái jelentkeztek” – emlékezett vissza Antal Erzsébet, aki már negyven éve dolgozik háziorvosként a településen.
A lakosság azon része körében, akik nem dolgoztak valamelyik bányában, nem tapasztaltak a bányászattal összefüggésbe hozható megbetegedéseket – mondta el kérdésünkre a háziorvos.
Az elkövetkező két évben Balánbányán és Csíkszentdomokoson közel 450 személy kérheti korkedvezményes nyugdíjazását
Fotó: Pinti Attila
Gyergyótölgyes környékén uránérc-bányászat folyt régen, de már több mint húsz éve bezárták a bányákat.
– mondta el megkeresésünkre a település háziorvosa, Kovács-Krausz Zoltán, aki a kilencvenes évek eleje óta praktizál a településen. Megjegyezte viszont azt is, hogy
A témával kapcsolatban kerestük a megyei nyugdíjpénztárt is, de az intézmény gyakorlatilag elérhetetlen. Hajdú Gábor RMDSZ-es Hargita megyei parlamenti képviselő közleményéből azonban kiderül, hogy a statisztikai hivatal adatai alapján
Az RMDSZ-frakció együttműködése révén összesen öt Hargita megyei települést érint a törvénymódosítás: a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván a kilencvenes évek közepéig működött ritkafémbánya, Gyergyótölgyes mellett uránbánya működött, Gyergyóhollón radioaktív uránt termeltek ki.
Az intenzív bányászat nyomai ma is ott vannak ezeken a településeken, a termőföldeken, és ez jelenleg is veszélyforrást jelent az ott lakók egészségére” – idézi a közlemény a parlamenti képviselőt. Hajdú Gábor azt is hozzátette: „azt gondolom, hogy ezzel a törvénymódosítással egy régi társadalmi igazságtételt értünk el a balánbányai és a csíkszentdomokosi emberek számára.”
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!