Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:38

A DVTK és a BJAHC is pályaelőnyt szerzett

21:46

Díjak és pályázati lehetőségek a Hargita megyei Lovasgálán

20:58

Erdőt is fenyeget a tarlótűz Maroshévízen

20:39

Ha tizenkét embert összezárnak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szokatlan helyzet állt elő a székelyföldi benzinkutaknál csütörtök reggel

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Éles fordulat várható az időjárásban március második felében

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Bukarestbe érkezett Volodimir Zelenszkij, elsőként az államfő fogadta – videóval

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij

Közel 450-en kérhetik első körben az előrehozott nyugdíjazást Balánbányán és Csíkszentdomokoson

A balánbányai rézbányászat során régen nagyon sok súlyos szilikózisos megbetegedést okoztak a száraz fúrások. Ez a környező településeket is érintette

Fotó: Pinti Attila

Két évvel korábban kérhetik nyugdíjazásukat öt Hargita megyei település lakói a korábbi, környezetre káros bányászati tevékenységek miatt. A bányászattal összefüggő ártalmak között korábban a légúti betegségek – szilikózis, porallergia – voltak a leggyakoribbak, de az általunk megkérdezett háziorvosok szerint bezárásuk óta már nem jelentenek veszélyt ezek a bányák.

Széchely István

2022. április 29., 09:002022. április 29., 09:00

2022. április 29., 10:582022. április 29., 10:58

Balánbányán, Csíkszentdomokoson, Gyergyótölgyesen, a Gyergyóditró községhez tartozó Orotván és Gyergyóholló községben mehetnek nyugdíjba az általános korhatárnál két évvel korábban az ott élők, amennyiben legalább harminc évet az említett települések valamelyikén, vagy azok nyolc kilométeres körzetében éltek – erről fogadott el törvénymódosítást döntéshozó kamaraként a képviselőház szerdán, amiről mi is beszámoltunk. Az említett települések az RMDSZ javaslatára kerültek fel a listára. A törvénymódosítás a Hivatalos Közlönyben történő megjelenésekor lép érvénybe.

Az öt Hargita megyei településen összesen mintegy 16 ezren élnek, közülük a 30-63 éves kor közti korosztályt érinti az új jogszabály, amelynek értelmében az ott élő nők 61, a férfiak pedig 63 éves korukban kérhetik nyugdíjazásukat.

Sokan meghaltak szilikózisban

A bányászati tevékenységek egészségkárosító hatásai a csíkszentdomokosiakat kétszeresen is érintették, egyrészt azért, mert

a településen korábban kőbánya működött, másrészt azért, mert a férfilakosság nagy része a balánbányai rézbányában dolgozott annak bezárásáig

– tudtuk meg a település egyik háziorvosától, Antal Erzsébettől. Mint elmondta, a kőbányában dolgozóknál porallergia fordult elő gyakrabban, de csak addig, amíg ott dolgoztak, tehát ez múló ártalom volt, nem vált krónikussá.

A nagyobb veszélyt a baláni bánya jelentette. Ott rézbányászat folyt és a szilícium-dioxid volt az, ami sokaknál szilikózist okozott.

Még mindig van körülbelül tizenöt szilikózisos betegünk, akik régen ott dolgoztak, de egyikük állapota sem súlyos. Amikor a száraz fúrások voltak a bányában, akkor nagyon-nagyon sok súlyos szilikózisos beteg volt, sokan el is mentek ötvenegynéhány éves korukban, sajnos. Aztán miután bevezették a nedves fúrásokat, a betegségnek már csak az egyszerűbb formái jelentkeztek” – emlékezett vissza Antal Erzsébet, aki már negyven éve dolgozik háziorvosként a településen.

A korábbi bányászokat nem érinti a most elfogadott korkedvezményes nyugdíjazási törvény, hiszen ők a nehéz és veszélyes munkakörülmények miatt már a negyvenes éveikben kérhetik nyugdíjazásukat.

A lakosság azon része körében, akik nem dolgoztak valamelyik bányában, nem tapasztaltak a bányászattal összefüggésbe hozható megbetegedéseket – mondta el kérdésünkre a háziorvos.

Az elkövetkező két évben Balánbányán és Csíkszentdomokoson közel 450 személy kérheti korkedvezményes nyugdíjazását

Fotó: Pinti Attila

Nem gyakoribbak

Gyergyótölgyes környékén uránérc-bányászat folyt régen, de már több mint húsz éve bezárták a bányákat.

A rákos megbetegedések előfordulása azonban még a bánya aktív időszakában sem volt az átlagosnál gyakoribb – még a bányászok körében sem –, és a község szintjén ez azóta sem változott

– mondta el megkeresésünkre a település háziorvosa, Kovács-Krausz Zoltán, aki a kilencvenes évek eleje óta praktizál a településen. Megjegyezte viszont azt is, hogy

statisztikailag néhány elszigetelt helyen, egyes völgyekben magasabb lehet az átlagosnál a daganatos megbetegedések gyakorisága, ami esetleg a talajban található uránnal hozható összefüggésbe, ugyanis azokon a helyeken nem zajlott bányászat korábban.

Hirdetés

Nem volt fontos

A témával kapcsolatban kerestük a megyei nyugdíjpénztárt is, de az intézmény gyakorlatilag elérhetetlen. Hajdú Gábor RMDSZ-es Hargita megyei parlamenti képviselő közleményéből azonban kiderül, hogy a statisztikai hivatal adatai alapján

az elkövetkező két évben közel 450 személy kérheti nyugdíjazását Balánbányán és Csíkszentdomokoson a nyugdíjtörvény szerdán elfogadott módosításának köszönhetően, hosszú távon azonban közel 4500 személy élhet ezzel a törvényes lehetőséggel.

Az RMDSZ-frakció együttműködése révén összesen öt Hargita megyei települést érint a törvénymódosítás: a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván a kilencvenes évek közepéig működött ritkafémbánya, Gyergyótölgyes mellett uránbánya működött, Gyergyóhollón radioaktív uránt termeltek ki.

Balánbányán és Csíkszentdomokoson immár négyszáz éve folyik bányászati tevékenység, a kommunizmus alatt viszont intenzív kitermelés folyt, és ez idő alatt egyetlen lépést sem tettek az ott lakók, ott dolgozók egészsége megőrzéséért, valamint a környezeti szennyezés megakadályozása sem volt a szocialista ipar fő szempontja.

Az intenzív bányászat nyomai ma is ott vannak ezeken a településeken, a termőföldeken, és ez jelenleg is veszélyforrást jelent az ott lakók egészségére” – idézi a közlemény a parlamenti képviselőt. Hajdú Gábor azt is hozzátette: „azt gondolom, hogy ezzel a törvénymódosítással egy régi társadalmi igazságtételt értünk el a balánbányai és a csíkszentdomokosi emberek számára.”