Hirdetés
Hirdetés

Kovács Hunor: én egészen esszenciálisnak érzem, hogy fejlesszem magam irodalomból és nyelvtanból

•  Fotó: Kovács Hunor személyes archívuma

Fotó: Kovács Hunor személyes archívuma

Már kiskorában elmerült a könyvek és az irodalom világában, egyre komolyabb műfajok és szerzők iránt kezdett érdeklődni, tudását pedig különböző iskolai vetélkedőkön csillogtatta. Áprilisban, a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán – amelynek Sepsiszentgyörgy adott otthont – tízes osztályzattal érdemelte ki az első díjat. Kiemelkedő eredményei mögött nagy fokú tudatosság és rengeteg munka rejtőzik, de a tanulás mellett az alkotásra is jut ideje: verseket ír, nagy álma pedig, hogy egyszer egy regényt is kiadhasson. Kovács Hunorral, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium tizedik osztályos diákjával beszélgettünk irodalomról, a verseny kihívásairól és jövőbeli terveiről.

Farkas Áron

2024. április 29., 18:442024. április 29., 18:44

– Mikor és minek a hatására kedvelted meg az irodalmat?

– Egészen kisgyerekkoromtól kezdve közel áll hozzám, hiszen édesanyám nagyon gyakran olvasott fel nekem. Mikor magam is megtanultam olvasni, a mesekönyvek után elég hamar egyre komolyabb hangvételű művekhez kezdtem fordulni, mindig mondták, hogy nem azt olvasom, amit a korosztályom szokott. Végül a Harry Potter-sorozat volt az, amely végleg megszerettette velem az irodalmat, ezt még tízéves is alig voltam, mikor végigolvastam.

Hirdetés

– Melyik irodalmi korszak vagy szerző a legkedvesebb számodra, és miért?

– A 20. századi irodalmat kedvelem a leginkább, főleg a húszas évek „elveszett nemzedékének” köteteit. Így közel áll hozzám F. Scott Fitzgerald, de főként Ernest Hemingway. Ezen szerzők művei azért tetszenek igazán, mert mondanivalójuk értelmezéséhez jelentős történelmi ismeretekre van szükség, én pedig nagyon szeretem a történelmet. Gyakorta nem is maguk az események a legfontosabbak ezekben a könyvekben, hanem a történelmi-társadalmi kontextus, így pedig nem kevés szellemi munkát igényel a megértésük – én viszont szeretem a kihívásokat.

– Van olyan irodalmi mű, amelyet különösen kedvelsz?

– A kedvencem Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése. Úgy gondolom, egészen megváltoztatta az életemet ez a mű. Sehol másutt nem találkoztam még az emberi lélek ilyen pontos és reális elemzésével. Ebben a kötetben is különösen tetszett a társadalomkritika, amelyet csupán a kortörténet ismeretével lehet megérteni. Megszenvedtem vele, mikor olvastam, hiszen elég hosszú és nehéz nyelvezetű regény, de úgy érzem, nagyon megérte.

– Napjainkban, amikor egyre kevesebb fiatal olvas szépirodalmat és fordít figyelmet a helyesírásra, miért tartod fontosnak, hogy fejleszd a tudásod ezen a téren?

– Nagyon sajnálom, hogy a korosztályom nagy része nem foglalkozik ezekkel a dolgokkal. Én egészen esszenciálisnak érzem, hogy fejlesszem magam irodalomból meg nyelvtanból. Előbbiből azért, mert az egyik legjobb szórakozási lehetőségnek tartom, amely ráadásul még tanító jelleggel is bír, hiszen – legalábbis a szépirodalom – utánozhatatlan tudást közvetít a világ különböző problémáiról. Utóbbiból pedig azért, mert büszke vagyok magyarságomra, így pedig úgy érzem, anyanyelvem ápolása a kötelességeim sorába tartozik. Ha helytelenül írok meg beszélek, az nem csak az érthetőségemet és így a mondandóm súlyát rontja és csökkenti, de a nyelv, a kommunikáció teljes értékét is elveszi – ennyi erővel beszélhetnék valami teljesen más nyelven is, ha már a sajátomon nem tudok rendesen. Szerintem örvendenünk kéne, hogy ajándékba kaptunk egy nyelvet, és ki kell hoznunk belőle a maximumot, nem pedig eltorzítanunk.

– Korábban is vettél részt tantárgyversenyeken? Milyen sikereket értél el?

– A magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyeken az ötödik osztály óta részt veszek, ám a megyei szakaszon csak tavaly, kilencedikben jutottam tovább. Akkor is országos első lettem, a nemzetközin pedig harmadik díjat szereztem. Tavaly még a román nyelv és irodalom tantárgyverseny országszintű etapjára is eljutottam, és dicséretet kaptam – ez idén már nem jött össze, a megyein harmadik helyezett lettem, ami nem volt elegendő a továbbjutáshoz. A nyelveken kívül ritkán járok más versenyekre, hiszen úgy látom és érzem, ezekben vagyok a legjobb, ezekben tudok eredményt elérni. Kivételnek számít ez alól nyolcadikban a Teleki Pál-földrajzverseny, amelyen szintén országos első lettem. Talán a földrajz és a történelem szoros összefüggése volt az, amely ezen a versenyen motivált.

– Hogyan és mennyit készültél az országos tantárgyversenyre?

– A március 23-i megyei szakasz után menten készülni kezdtem az országosra, körülbelül három és fél hetem volt rá összesen. Elsőként a témaként megadott műveket olvastam el (Mikes Kelemen: Törökországi levelek; Kármán József: Fanni hagyományai; Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója; Csokonai Vitéz Mihály költeményei), majd az ezeket elemző különböző tanulmányokat, értekezéseket kezdtem átolvasni, kijegyzetelni. A felkészülésben nagy segítségemre volt magyartanárom, Rancz Teréz, aki a szakirodalmon túl több, előző évekbeli országos feladatsort is ideadott kidolgozásra. Ez a verseny különösen igényli a lexikális tudást, ezért is nagyon fontos a szakirodalom megfelelő ismerete – ebben szerencsére nem volt nálam hiány, rengeteg tanulmányt végigolvastam.

Kovács Hunor és felkészítőtanára, Rancz Teréz •  Fotó: Kovács Hunor személyes archívuma Galéria

Kovács Hunor és felkészítőtanára, Rancz Teréz

Fotó: Kovács Hunor személyes archívuma

– Melyik volt a legnehezebb része a versenynek, melyik feladat jelentette a legnagyobb kihívást?

– A verseny maga – legalábbis tizedik és tizenkettedik osztály között – két feladatból, tételből áll, egy értekezésből és egy kreatív szöveg megírásából. Az értekezés Csokonait vette témának, ezzel nem volt gondom, talán az ő életműve volt számomra a legérthetőbb, a legvilágosabb. Gondom az időbeosztással adódott inkább, a három órából kettőt csak az első tétellel foglalkoztam, így a másodikra (ez egy Mikes Kelemen nevében írt naplóbejegyzés volt) alig maradt időm, majdnem kifutottam. Végül sikerült befejeznem, de nem voltam vele elégedett, túlságosan nyersnek, csapongónak gondoltam, ezért is csodálkoztam, hogy végül a javítók nem vontak le pontot emiatt. Ennek a feladatnak a témája sem tetszett különösebben, nem gondoltam volna, hogy a megyei szakasz után ismét Mikest adnak, inkább számítottam a Fannira vagy a Fogságom naplójára. Egyébként úgy érzem, az utóbbi két évben mindig inkább a tudományos szöveg, az első tétel megírása volt a könnyebb számomra, a kreativitásom stresszhelyzetben valamiért nem akar kibontakozni.

– Milyen tanácsot adnál más diákoknak, akik hasonló versenyeken szeretnének részt venni a jövőben?

– Mindenképpen arra kell számítani, hogy egy néhány hétig az időd jelentős részét csak ez fogja kitölteni, már ha eredményt akarsz elérni, persze. Csupán a témának feladott művek ismerete sosem elég, mindig azt értékelik a javítók, ha látják, hogy nagy háttértudással rendelkezel. Érdemes ezért rengeteg tanulmányt, elemzést végigböngészni, majd a dolgozatban ezekre hivatkozni. Ugyanakkor nagy segítség, ha a versenyen kívül is gyakorta olvasol, hiszen ez meglátszik a kreatív szövegnél a szókincs, fantázia szempontjából. A dolgozatírásnál nagyon fontos az időt jól beosztani – nem úgy, mint én –, és számomra még a megírandó szövegről való jegyzet készítése is segíteni szokott, ezért jó, hogy adnak piszkozatot. Továbbá az is megjegyzendő, hogy az olimpia a versenyzésen túl egy hihetetlenül befogadó és zavarba ejtően intelligens közösséget, valamint általában egy igen izgalmas programrepertoárt is jelent – én most már minden tanévben ezt a négy napot várom a leginkább.

– Mi a következő célod, terved az irodalom terén egy ilyen kimagasló teljesítmény után?

– Most a verseny következő, Apáczai Csere János nevét viselő nemzetközi szakaszára fogok készülni, ha hajlandók lesznek végre nyilvánossá tenni a tematikát. Ha ezen túl leszek, a következő nagy célom a publikálás; vannak verseim, melyeket szeretnék megjelentetni, de a legfőbb tervem a regényírás. Rengeteg jegyzetem, ötletem van ehhez, csak arra várok, hogy a töredékek összeálljanak egy egésszé. Emellett pedig remélem, a lírai művek folyamatos alkotására is lesz ihletem. Mindezt az iskolával nehéz összeegyeztetni, de többek között ezért is várom a nyári szünidőt.

– Gondolkodtál már a továbbtanuláson? Az irodalom irányába indulnál, vagy inkább más terület vonz?

– Most már gyakorta eszembe jut, hogy mindjárt végzős leszek, és így el kell kezdenem az egyetemen is gondolkodni. Természetesen vonz az irodalom, és így a bölcsészet, ám mégis inkább a jogi pályát tartom a valószínűbbnek. Nemcsak a pénz motivál ebben, hanem az is, hogy sehogy sem tudom levetkőzni a sztereotípiát, miszerint az irodalom nem valódi, hagyományos szakma, nem lehet belőle megélni. Ha valaha jogász is leszek, akkor sem hagyom soha hátra az irodalmat, ha hobbiként is, de mindenképpen olvasnám és művelném továbbra is. Ha pedig mégis úgy döntök, hogy csak és kizárólag az irodalomra összpontosítok, kijelenthetném, hogy tényleg azt csinálom, amit a leginkább szeretek, és amiben a legjobb vagyok.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései

Szent-Györgyi Albert pontosan 40 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Kevésbé köztudott, hogy az első Nobel-díjas magyar tudós székely felmenőkkel is büszkélkedett, sőt egy hónapot Székelyföldön töltött.

Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései
Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései
2026. október 22., csütörtök

Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései

Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr

Egy 50 éves Botoșani megyei férfit meglőttek csütörtökön egy engedélyezett vadászat során – közölte a Botoșani megyei rendőrség.

Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr
Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr
2026. október 22., csütörtök

Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr

2026. október 22., csütörtök

Máris részt vett Románia új miniszterelnöke a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén

Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.

Máris részt vett Románia új miniszterelnöke a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén
2026. október 22., csütörtök

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre

Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre
Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre
2026. október 22., csütörtök

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre

Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Tarr Zoltán az 1956-os forradalom 70. évfordulóján: van mit tanulnunk a bizalomról

Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.

Tarr Zoltán az 1956-os forradalom 70. évfordulóján: van mit tanulnunk a bizalomról
2026. október 22., csütörtök

Két iskolai incidens egy héten belül: határozott fellépést sürget az államfő

Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.

Két iskolai incidens egy héten belül: határozott fellépést sürget az államfő
2026. október 22., csütörtök

Az EJEB szerint nem sértette a bírák és ügyészek jogait a bérhátralékok részletekben történő kifizetése

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.

Az EJEB szerint nem sértette a bírák és ügyészek jogait a bérhátralékok részletekben történő kifizetése
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Alkotmánybíróság: az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét a SAFE-programért hozott sürgősségi rendelettel

Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.

Alkotmánybíróság: az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét a SAFE-programért hozott sürgősségi rendelettel
2026. október 22., csütörtök

Őrizetbe vették az iskolatársára bozótvágó késsel támadó fiút

Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.

Őrizetbe vették az iskolatársára bozótvágó késsel támadó fiút
2026. október 22., csütörtök

Tömbházfelújításokról is döntöttek a gyergyószentmiklósi tanácsülésen, ismét téma volt a Monturist is

Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.

Tömbházfelújításokról is döntöttek a gyergyószentmiklósi tanácsülésen, ismét téma volt a Monturist is
Hirdetés