
Fotó: Dezső László
A csíksomlyói kegytemplomban mindössze tizenhat fő részvételével mutatták be a pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmisét, amelyet Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nemrégiben beiktatott érseke, valamint Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Tamás József nyugalmazott püspök celebrált.
2020. május 30., 14:292020. május 30., 14:29
2020. május 30., 15:092020. május 30., 15:09
A szentmise elején Urbán Erik, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke köszöntötte a televízió, a rádió és a világháló segítségével a szentmisét követő híveket.
– fogalmazott Urbán Erik.
„Idén nem lehetett zarándokolni és együtt lenni a koronavírus miatti állami rendelkezések következtében, épp ez a két elem hiányzik idei ünneplésünkből” – vezette fel ünnepi szentbeszédében Kovács Gergely érsek, aki egy példabeszéddel fejezte ki, hogy
„Idén elmarad a megszokott ünneplés, elmaradnak a távolról jövő vendégek, elmarad a hazalátogató családtag. Nincs mellettem a zarándoklat alatt az idegen, akivel szóba elegyedek, aki megoszt velem egy gondolatot, egy élettapasztalatot, és kiderül, hogy testvérek vagyunk. Elmarad a letört és hazavitt nyírfaág, elmarad a búcsúfia” – reflektált a jelenlegi helyzetre a búcsú szónoka, kiemelve, nem tudhatjuk, hogy ez rossz.
Fotó: Dezső László
„A Jóisten soha nem akar rosszat népének. Ha Isten megenged valamit, amit én rosszként élek meg, rágódhatom rajta, emészthetem magam, kereshetek magyarázatokat, de a tényen nem tudok változtatni. Nem értem meg, lehet, hogy fáj, de akkor is tudnom kell, hogy Isten jó, és jót akar népének.
– elmélkedett a püspök.
A búcsús szentmise szónoka ezt követően Ferenc pápa egy évvel ezelőtti csíksomlyói szavait idézte, miszerint „nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit”.
Fotó: Dezső László
Emlékeztetett, a pápa arra is biztatott, hogy tudjunk a jövő érdekében cselekedni, „kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”.
„Különös, furcsa, szokatlan a mai ünneplésünk. De hadd szabadjon újra föltennem a kérdést: honnan tudjátok, hogy ez rossz?
Ezt megfogalmazhatjuk a történelem segítségül hívása által őseink fogadalmával, amely mélyen beivódott a vidék katolikusainak lelkébe a ferences rend szolgálata által.
De még inkább megfogalmazza a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú mibenlétét, lényegét, szent életű Márton Áron püspökünk, amikor 1949-ben azt mondja szentbeszédében: »összegyűltetek, hogy tanújelét adjátok hiteteknek és a Boldogságos Szűzanya által megerősödve továbbra is kitartsatok minden megpróbáltatásotok ellenére a Katolikus Anyaszentegyházba vetetett hitetekben«” – elmélkedett a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke.
Fotó: Dezső László
„Ti minden évben pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban” – idézte ismét Ferenc pápát az érsek.
Emlékeztetett, a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú történetében nem a mostani az első alkalom, amikor nem gyűlhetünk össze, de szerinte
„A mostani járvány és a vele járó karantén sok mindenre megtanított, megtaníthatott. Hiszem, hogy arra is, hogy tudjuk értékelni az ünnepet, a találkozást. Milyen rossz érzés volt, amikor valaki nagyon készült a csíksomlyói Szűzanyához, de betegség vagy más ok miatt végül nem tudott eljönni.
– fejtette ki.
Fotó: Dezső László
Kedves testvéreim, honnan tudjátok, hogy ez rossz? – tette fel ismét a kérdést Kovács Gergely. Hozzátette, ne feledjük, hogy
„Vállaljunk sorsközösséget és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a Napba öltözött Asszony megsegít. Nem zarándokolhattunk el ide, nem lehetünk fizikailag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat semmi és senki nem veheti el.” Imádkozzunk az aranyrózsás segítő csíksomlyói Szűzanyához, hiszen mindannyian a gyermekei vagyunk, nem vagyunk árvák, mert velünk van és vigyáz ránk.
– zárta az ünnepi szentbeszédet az érsek.
Fotó: Dezső László
Fotó: Dezső László
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.
A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
A Colectiv-ügyben elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut, aki négy évvel ezelőtt, az ítélet kihirdetése előtt elszökött Romániából, bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
Hantavírusgyanús esetet jelentettek Krassó-Szörény megyéből – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette, több súlyos sérült van – írja az MTI Magyar Péter miniszterelnök péntek délelőtti Facebook-bejelentésére hivatkozva.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
1 hozzászólás