Arra kötelezi az egyetemeket az új tanügyi törvény, hogy a tanulmányok elvégzése után is kövessék végzőseik sorsát. A tanügyminisztérium leginkább arra kíváncsi, hogy egyes felsőoktatási intézmények volt diákjainak sikerült-e szakmájukban elhelyezkedniük, vagy csak ún. „diplomagyártás” zajlik az adott egyetemen.
2011. október 12., 13:362011. október 12., 13:36
2011. október 12., 16:112011. október 12., 16:11
Az egyetem elvégzése után is fontosak maradnak a diákok. Pénzforrások
„Az egyetem volt humán szakos hallgatóinak épp ezen a hétvégén, a közgazdász végzettségűeknek pedig november végén szervezzük meg az idei Alumni találkozót. A másik kar, a Műszaki és Társadalomtudományok Kara tudomásom szerint jövő március végére tervezi a szociológiát végzettek találkozóját” – vág a dolgok közepébe Makó Zoltán, a Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja.
Évek óta alkalmazott módszer
Nem érte felkészületlenül a Sapientiát az új tanügyi törvény egyik kötelező érvényű rendelkezése, miszerint minden egyetemnek követnie kell végzős diákjainak sorsát. A Sapientia Egyetem első végzőseinek 2005-ös ballagása óta működteti a magyarországi egyetemektől átvett Alumni rendszert, amelynek célja, hogy a végzett hallgatókkal folyamatosan kapcsolatban legyen az intézmény, hasznosítva ezáltal az egyetemhez való tartozás mindkét fél számára fontos érzelmi és értelmi értékeit. Az alumni szó egyébként véndiákot, öregdiákot jelent.
Visszajelzés az egykori diákoktól
„A végzőseinktől mindig kérünk telefonszámot és e-mail címet, a kapott adatbázist pedig arra használjuk, hogy az egyetemi eseményekre, illetve az évi rendszerességgel megszervezett találkozókra meghívjuk az öregdiákokat” – magyarázza a rendszer működését a dékán. Szerinte ezeknek a találkozóknak az egyetem számára a legfontosabb hozadéka, hogy értesülnek arról, a diákok az átadott tudást a gyakorlatban fel tudták-e használni. „Képet kaphatunk arról is, hogy milyen irányba kellene fejlesztenünk a képzést” – teszi hozzá Makó.
Csalóka statisztika
A Bolognai oktatási forma – amelynek lényege, hogy a hároméves alapképzés után következhet a mesteri, majd a doktori képzés – bevezetéséig az Alumni rendszernek köszönhetően pontosan tudni lehetett, hogy az egyetemen végzett gazdasági szakosok legalább nyolcvan százaléka saját szakterületén helyezkedett el. „A Bolognai rendszer bevezetése után már csalókább az alumnis statisztikánk, ugyanis a Sapientián megszerzett alapképzés után sokan más egyetemen folytatják a mesteri tanulmányaikat, így a mesteri diploma megszerzése után ők már egy másik egyetem végzettjeinek is számítanak. Egyszerre tehát két statisztikában is szerepelhetnek” – magyarázza a kar vezetője.
Az intézkedés lényege
Az oktatási tárca számára azért fontos, hogy minden egyetem – legyen az akár állami, magán- vagy még nem akkreditált – figyelemmel kövesse saját végzőseinek elhelyezkedését, mert az ilyen szempontból rosszul teljesítő felsőoktatási intézmények finanszírozását megvonják, legalábbis minap ezt nyilatkozta Daniel Funeriu. A tanügyminiszter szerint a módszer idővel oda vezethet, hogy az állami pénzforrások a jó minőségű, gyakorlati alkalmazhatósággal bíró oktatásban fognak összpontosulni.
Meleg időre, hőségre és zivatarokra figyelmeztető előrejelzést adtak ki szombaton a meteorológusok Románia nagy részére.
Csak felvételről megmosolyogtató, élesben azért ennél durvább volt a helyzet, amikor egy fiatalember egy krosszmotorral menekült a rendőrök elől Ilfov megyében.
Kereken három Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában, ez volt az országos minimum augusztus 29-én a lakott települések sorában.
Mekkora sereggel indult Szapolyai János erdélyi vajda a török ellen, hány székely tartott vele, szándékosan maradtak-e távol a csatából? Íme, néhány azon kérdések közül, amelyekre ötszáz évvel a mohácsi tragédia után sem találunk egybehangzó választ.
Másfél tonna 6 kilogramm és több mint 20 kilogramm közötti méretű ponty, amur és más ragadozó hal pusztult el a napokban az egyik homoródszentpáli horgásztónál. A jelentős kárt gázmérgezés okozta, a haltetemeket már elszállították.
Nyolcvankilenc éves korában meghalt V. Harald norvég király, Európa legidősebb uralkodója. A király péntek reggel, az oslói Rikshospitalet kórházban hunyt el – jelentette be a norvég királyi palota.
Közleményében az államelnök leszögezte, a parlament által elfogadott alakban hirdette ki a törvényt, de továbbra is fenntartja a korábban benyújtott alkotmányellenességi beadványban felsorolt érveit.
Kovászna Megye Tanácsa pénteken jóváhagyta a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházhoz tartozó pszichiátria 170 éves épületének felújítását, illetve az ahhoz tartozó dokumentáció egy részét.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
szóljon hozzá!