
Csép Andrea: fontos, hogy kétévente ne citálják a bizottság elé a fogyatékkal élőket
Fotó: Haáz Vince
Elfogadták azt a rendeletet, amely kimondja, hogy a súlyos fogyatékkal élő gyermekek esetében ha két, egymás utáni ellenőrzésen a egészségi állapotuk nem változott, akkor 18 éves korig kaphatják meg a fogyatékosságot igazoló iratot. Erről és hasonló döntésekről, illetve tervekről számolt be Csép Andrea, az RMDSZ család- és szociális ügyi szakpolitikusa.
2021. július 22., 17:142021. július 22., 17:14
A képviselőház munka- és szociális ügyekért felelős szakbizottság alelnökeként Csép Andrea csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy munkája során tapasztalta:
Kihangsúlyozta: a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóságok, de a polgármesteri hivatalok szociális munkásai is pontosan tudják, hogy az állam milyen módon próbálja támogatni a fogyatékkal élőket, segíteni családjaikat, ezek az információk azonban nem mindig jutnak el az érintettekhez, ezen a téren még fejlődésre van szükség.
A szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy elfogadták azt a rendeletet, amely kimondja, hogy a súlyos fogyatékkal élő gyermekek esetében,
Eddig ugyanis két évente a bizottság elé kellett vonuljanak, hogy megnézzék, javult-e esetleg az állapotuk. Ez a rendelet július 5-én lépett életbe és szeptember 3-ig kell megjelentetni az alkalmazási előírásait, és csak azután alkalmazható.
Csép arról is beszélt, hogy szeretnék, ha a fogyatékkal élő felnőttek esetében is egy hasonló rendeletet fogadnának el, hiszen például az, akinek mindkét lába le van vágva, az nincs miért kétévenként izgalommal és félelemmel a bizottság elé vonuljon, hogy meghosszabbítsák a fogyatékossági besorolását, hiszen nyilvánvaló, hogy állapota nem fog, nem tud javulni. De arról is beszélt, hogy
A Maros megyei parlamenti képviselőtől azt is megtudtuk, hogy azok az állami és magán szociális otthonok alkalmazottai, akik tavaly, a szükségállapot idején be kellett költözzenek két hetes időszakokra az intézményekbe, veszélyességi pótlékra jogosultak. Ezt a rendeletet korábban elfogadták, de eddig nem vagy nem mindenhol ültették gyakorlatba. Most azonban van egy határidő is:
A munkáltatók a megyei kifizetési és szociális ügynökségekhez (AJPIS) kell benyújtsák a pótlékra jogosultak névsorát, azon személyekét, akik két hétre beköltöztek az otthonokba, hogy vigyázhassanak a gondozottakra.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Már nem csak a véglegesítés előtt álló bértörvény-tervezet miatt nő az elégedetlenség az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, hanem a személyzethiány miatt fokozódó leterheltség miatt is. Általános sztrájkra készül az érdekvédelem.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
szóljon hozzá!