Tizenkét lakásból hármat megvásárolhattak. A többieknek költözniük kell
Fotó: Barabás Ákos
Költözniük kell, egyelőre ennyi bizonyos a székelyudvarhelyi Kossuth Lajos utca 22. szám alatt lakóknak: ez az épület is, akárcsak a Városháza tér 4. szám alatti, a városi vagyon részét képezi, a városvezetés pedig más funkciót szán az ingatlannak.
2019. július 02., 12:052019. július 02., 12:05
2019. július 02., 15:472019. július 02., 15:47
Panaszkodnak azok, akik már évtizedek óta benne laknak, hogy előnytelen ajánlattal traktálják őket, a városvezetés álláspontja szerint viszont közegészségügyi szempontból lakhatatlanok az ingatlanok.
Székelyudvarhely önkormányzati lakásvagyona mintegy 150 ingatlanból áll, ezek ügykezelését tavaly áprilisig az Urbana Rt. végezte. 2018 tavaszán azonban a városvezetés visszavette a vagyon kezelését,
Az ingatlanok egyenkénti felmérése, a jogviszonyok tisztázása már akkor elkezdődött: mint kiderült, visszaélések is történtek az elmúlt évtizedekben.
Tamucza Tünde és családja közel harminc éve él a Kossuth Lajos utca 22. szám alatti épületben, mintegy 150 négyzetméteres lakást bérelnek. Az ingatlanban összesen 12 lakrész van, a lakók zöme szintén bérlő.
– elevenítette fel a panaszos. A lakásba az évek során befektettek, a sima meszelésen túl ők vezették be a gázt is az ingatlanba. „Konkrét határidőt nem kaptunk, sőt az utóbbi hetekben semmilyen információt sem, holott a bérleti szerződésünk múlt vasárnap lejárt” – tudtuk meg. A bért egyébként (amelyet idéntől 280 lejre emeltek) rendesen fizették, sőt, amikor fény derült a városvezetés szándékára, kilátásba helyezték, hogy meg is vásárolnák az ingatlant. „A tizenkét bérlőből hárman megvehették a lakást. Ennek már több mint tíz éve. Nekünk pedig nem adják el” – fakadt ki Tamucza Tünde.
– válaszolta kérdésünkre a polgármesteri hivatal sajtóosztálya. A szóban forgó, azaz a Kossuth-udvar melletti épületben nincs csatornázás, „közegészségügyi szempontból lakhatatlan az épület”, fogalmaztak a kommünikében.
A házban nincsen kanalizálás, az ingatlan általános állapota is rossz
Fotó: Barabás Ákos
„Megengedhetetlen, hogy Székelyudvarhely központjában, a város egyik fő utcáján ilyen gócpont legyen. Egy tavalyi közegészségügyi ellenőrzésen kiderült, hogy 9 lakásban nincs mellékhelyiség, az ottani helyzet veszélyt jelent mind az ott lakók, mind pedig az ingatlan környezete számára. Az úgynevezett száraz WC-k nincsenek rácsatlakoztatva a városi szennyvízhálózatra, és víz sincs bennük” – vázolták a helyzetet.
Az érintett lakókkal tárgyalt a polgármester is, mint kiderült, a jelenleg bérelt ingatlanoknál jobb körülményeket biztosító lakásokat ajánlottak nekik a Kórház-negyedben és az úgynevezett cérnagyári garzonoknál. Valóban volt gyűlés tavasszal, ismeri el a panaszos is, és a lakáscseréről is volt szó, viszont
Ekkora lakásba kellene költözniük
Fotó: Barabás Ákos
„Már akkor jeleztem, hogy szűk lesz a családnak egy Kórház-negyedi lakás, ráadásul van egy német juhászkutyánk is, akit magunkkal vinnénk, hiszen ő is olyan, mint egy családtag. De azóta sem kaptunk jobb ajánlatot” – így Tamucza Tünde. A panaszos még hozzátette: jogi segítséget is kértek az ügyben.
Nem lakhatásra szánják
A városvezetőség tervei szerint azonban az érintett ingatlanok feljavítása után azokat nem adják ismét ki: a Városháza tér 4. szám alatti ingatlanba a polgármesteri hivatal néhány osztálya költözne át (mivel közvetlenül a városháza mellett van), míg a Kossuth Lajos utca 22. szám alatti épület esetében a Kossuth-udvarban még tavaly kialakított civil központ újabb irodáit alakítanák ki: a kis felületeket a városban tevékenykedő civilek használják, olyan szervezetek, amelyek önerőből nem tudnának székhelyet fenntartani. Az önkormányzati lakásokban elvégzett javítások, beruházások kapcsán megtudtuk, hogy amennyiben az érintettek be tudják mutatni a terveket, engedélyeket, szerződéseket, illetve a számlákat, a polgármesteri hivatal nem zárkózik el a kártérítés kifizetésétől. A városvezetők azonban felvetik: kérdéses, hogy az említett, nagyobb volumenű munkákat miként végezték el a bérlők a tulajdonos, azaz a városvezetés avagy az Urbana Rt. beleegyezése, tudomása nélkül.
Több vállalat és egy állami erdészeti hivatal is érintett abban a Maros megyei összehangolt illegális erdőkitermelésben, amely miatt hónapok óta nyomoz a rendőrség, szerdán pedig bizonyítékokat is találtak.
Két meghirdetett időszak után sem volt annyi jelentkező a csíkszeredai önkormányzat által az Octavian Goga sétányon építtetett kerékpártárolók bérlésére, hogy a helyek beteljenek. A tárolókat a célnak megfelelően használják, rongálás nem történt.
Átvehetik személyi igazolványaikat a székelyudvarhelyi személyi nyilvántartó irodában azok a személyek, akik november 1-jéig nyújtották be kérelmeiket az új okmány kiállítására.
Egy lámpa is megsérült a napokban amikor a tűzoltók kivágtak egy veszélyesnek ítélt fát a marosvásárhelyi Vársétányon. Az 1912-ben ültetett ostorfák állapotát az elkövetkező időszakban mérik fel.
Antal Lóránt, Hargita megye RMDSZ-es szenátora az elmúlt négy évben a szenátus energiaügyi bizottságának elnökeként dolgozott. Fontos szerepet tölt be a bizottság, hiszen megfelelő energiaellátás nélkül erős gazdaság sem létezhet.
Ismét van rá esély, hogy megvalósuljon a Homoród mentén elkezdett, majd félbe hagyott nagyszabású útfelújítással kapcsolatos projekt, aminek megvalósulásáért Hargita Megye Tanácsa pályázott. Újabb kivitelezőkkel szerződik az intézmény.
Neves történészek osztották meg kutatásaik eredményeit a Gyergyószentmiklóson kedden megrendezett történészkonferencián. A dualizmus kora, a nagy háború és az azt követő évek személyiségeiről és eseményeiről adtak új ismereteket a hallgatóknak.
Kovászna megyében véradási kampányok keretében gyűjtik a vért, amire növekvő kereslet van, Hargita megyében időnként bizonyos vércsoportú donorokat várnak.
Egyelőre a helyén marad a székely zászló Makfalván, annak ellenére, hogy a Maros Megyei Törvényszék, helyt adva Ciprian Dobre volt Maros megyei prefektus keresetének, elrendelte eltávolítását. Az alapfokú döntés ellen ugyanis fellebbezni fognak.
Hargita megye román többségű városában, Maroshévízen mindössze három képviselője van az RMDSZ-nek a 17 tagú képviselő-testületben, mégis sikerült alpolgármestert állítaniuk a tisztséget az elmúlt négy évben is betöltő Bodor Attila személyében.
1 hozzászólás