
Tizenkét lakásból hármat megvásárolhattak. A többieknek költözniük kell
Fotó: Barabás Ákos
Költözniük kell, egyelőre ennyi bizonyos a székelyudvarhelyi Kossuth Lajos utca 22. szám alatt lakóknak: ez az épület is, akárcsak a Városháza tér 4. szám alatti, a városi vagyon részét képezi, a városvezetés pedig más funkciót szán az ingatlannak.
2019. július 02., 12:052019. július 02., 12:05
2019. július 02., 15:472019. július 02., 15:47
Panaszkodnak azok, akik már évtizedek óta benne laknak, hogy előnytelen ajánlattal traktálják őket, a városvezetés álláspontja szerint viszont közegészségügyi szempontból lakhatatlanok az ingatlanok.
Székelyudvarhely önkormányzati lakásvagyona mintegy 150 ingatlanból áll, ezek ügykezelését tavaly áprilisig az Urbana Rt. végezte. 2018 tavaszán azonban a városvezetés visszavette a vagyon kezelését,
Az ingatlanok egyenkénti felmérése, a jogviszonyok tisztázása már akkor elkezdődött: mint kiderült, visszaélések is történtek az elmúlt évtizedekben.
Tamucza Tünde és családja közel harminc éve él a Kossuth Lajos utca 22. szám alatti épületben, mintegy 150 négyzetméteres lakást bérelnek. Az ingatlanban összesen 12 lakrész van, a lakók zöme szintén bérlő.
– elevenítette fel a panaszos. A lakásba az évek során befektettek, a sima meszelésen túl ők vezették be a gázt is az ingatlanba. „Konkrét határidőt nem kaptunk, sőt az utóbbi hetekben semmilyen információt sem, holott a bérleti szerződésünk múlt vasárnap lejárt” – tudtuk meg. A bért egyébként (amelyet idéntől 280 lejre emeltek) rendesen fizették, sőt, amikor fény derült a városvezetés szándékára, kilátásba helyezték, hogy meg is vásárolnák az ingatlant. „A tizenkét bérlőből hárman megvehették a lakást. Ennek már több mint tíz éve. Nekünk pedig nem adják el” – fakadt ki Tamucza Tünde.
– válaszolta kérdésünkre a polgármesteri hivatal sajtóosztálya. A szóban forgó, azaz a Kossuth-udvar melletti épületben nincs csatornázás, „közegészségügyi szempontból lakhatatlan az épület”, fogalmaztak a kommünikében.
A házban nincsen kanalizálás, az ingatlan általános állapota is rossz
Fotó: Barabás Ákos
„Megengedhetetlen, hogy Székelyudvarhely központjában, a város egyik fő utcáján ilyen gócpont legyen. Egy tavalyi közegészségügyi ellenőrzésen kiderült, hogy 9 lakásban nincs mellékhelyiség, az ottani helyzet veszélyt jelent mind az ott lakók, mind pedig az ingatlan környezete számára. Az úgynevezett száraz WC-k nincsenek rácsatlakoztatva a városi szennyvízhálózatra, és víz sincs bennük” – vázolták a helyzetet.
Az érintett lakókkal tárgyalt a polgármester is, mint kiderült, a jelenleg bérelt ingatlanoknál jobb körülményeket biztosító lakásokat ajánlottak nekik a Kórház-negyedben és az úgynevezett cérnagyári garzonoknál. Valóban volt gyűlés tavasszal, ismeri el a panaszos is, és a lakáscseréről is volt szó, viszont
Ekkora lakásba kellene költözniük
Fotó: Barabás Ákos
„Már akkor jeleztem, hogy szűk lesz a családnak egy Kórház-negyedi lakás, ráadásul van egy német juhászkutyánk is, akit magunkkal vinnénk, hiszen ő is olyan, mint egy családtag. De azóta sem kaptunk jobb ajánlatot” – így Tamucza Tünde. A panaszos még hozzátette: jogi segítséget is kértek az ügyben.
Nem lakhatásra szánják
A városvezetőség tervei szerint azonban az érintett ingatlanok feljavítása után azokat nem adják ismét ki: a Városháza tér 4. szám alatti ingatlanba a polgármesteri hivatal néhány osztálya költözne át (mivel közvetlenül a városháza mellett van), míg a Kossuth Lajos utca 22. szám alatti épület esetében a Kossuth-udvarban még tavaly kialakított civil központ újabb irodáit alakítanák ki: a kis felületeket a városban tevékenykedő civilek használják, olyan szervezetek, amelyek önerőből nem tudnának székhelyet fenntartani. Az önkormányzati lakásokban elvégzett javítások, beruházások kapcsán megtudtuk, hogy amennyiben az érintettek be tudják mutatni a terveket, engedélyeket, szerződéseket, illetve a számlákat, a polgármesteri hivatal nem zárkózik el a kártérítés kifizetésétől. A városvezetők azonban felvetik: kérdéses, hogy az említett, nagyobb volumenű munkákat miként végezték el a bérlők a tulajdonos, azaz a városvezetés avagy az Urbana Rt. beleegyezése, tudomása nélkül.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás