Kiugróan emelkedtek az árak az építőiparban, és nem látni a drágulás végét

Megemlítette még a hőszigetelő anyagok jelentős drágulását: a minőségi kőzetgyapotért és a hungarocellért (homlokzati hőszigetelésre használható lapért) mélyen zsebbe kell idéntől nyúlni, ugyanis csaknem duplájára nőtt az áruk. A fémből készült tetőszerkezeteket csaknem hatvan százalékkal drágábban tudja beszerezni 2020-hoz képest, de a tetőcserepek is átlagosan húsz százalékkal kerülnek többe.

Válsághelyzetet hitellel?

„Az éremnek két oldala van. Aki épít és van rá kerete, az nem visszakozik és nem áll el a szándékától a drágulás ellenére sem. Ellenben az, aki behatárolt tőkével rendelkezik, és nem tudja tartani a lépést az árakkal, az nehéz helyzetbe kerül” – értékelte a megrendelők oldaláról a drágulást. Bevallotta,

„Van olyan kliensem, aki Ytong-téglát vásárolt tavaly augusztusban, a munkálatok egyéb okokból nem kezdődtek el, és túl akart adni rajta. Meglepődve tapasztalta, hogy hét-nyolc hónap leforgása alatt a tégla köbméterének ára csaknem harminc százalékot drágult, így még ő is jelentős haszonnal egy nap alatt túladott rajta” – magyarázta példával a jelenséget. Ellenben leszögezte, nem egyedi, csak Romániát sújtó a probléma:

Rámutatott, bár jelenleg is a plafont súrolják az ingatlanárak, a mostani drágulás az év második felében csak tovább emeli az értéküket. 

Szinte minden

Az egyik legnagyobb székelyföldi építkezési lerakat vezetőjét kérdezve megtudtuk, a vasazat és a műanyag alapanyagú termékeknél tapasztaltak kiugró árnövekedést, de összességében szinte minden építőipari terméket 20 és 40 százalékkal drágábban tudnak beszerezni. 

„Tegyük hozzá, hogy a mostani drágulási hullámmal sem értük el a nyugati piac értékeit. Például az osztrák tulajdonost nem igazán érdekli, hogy mennyi az itteni emberek keresete. Ő arra törekszik, hogy minél egységesebb áron tudja értékesíteni a termékeit” – tudatta a vállalkozó. 

Még meddig?

A Székelyföld több városában is lerakatokkal rendelkező üzletlánc vezetője a gyárak hiánya mellett még abban látja a problémát, hogy Hargita megye híján van a nagy volumenű beruházásoknak, ami akár több hónapon keresztül is munkalehetőséget biztosítana.

„Az építőiparban jártas szakemberek száma elöregedőben van, utánpótlás pedig gyakorlatilag nincs. Egyre kevesebb fiatalt vonz az építőipari vállalkozás létrehozása, ugyanakkor a munkások sok esetben semmilyen képzettséggel nem rendelkeznek, így nem is tudnak minőségi munkát hátrahagyni” – vázolta a probléma sokrétűségét.

A drágulás kapcsán megjegyezte, senkinek nem adtak idén tanácsot üzleteikben.

– összegezte.