Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Kiszámíthatóságra törekednek a könyvelők, de nem könnyű

Bíró Blanka 2020. január 29., 18:02

Kiszámítható adókörnyezetre van szükség, az értelmezhető törvények gyakran „fegyvert” biztosítanak az adóellenőröknek, az adóhatóság célja pedig, hogy az adófizetők „önként térjenek a jó útra” – hangzott el többek között a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) könyvelők számára szervezett keddi, sepsiszentgyörgyi találkozón.

Fotó: Bíró Blanka

A Hatékony adóhivatal és versenyképes vállalkozások című témával már negyedik alkalommal megszervezett találkozón Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke elmondta, a vállalkozók lehetőségei végtelenek, kontinenseken átnyúló tranzakciókra is lehetőség van, de ez kötelezettségekkel jár. Nem elég ismerni a Romániában erre vonatkozó, érvényes szabályozásokat, hanem az Európai Unióra, sőt az egész világra kiterjedőket is tudni kell.

Az idei pénzügyi törvénykezés változásairól tartott előadást György Attila, a pénzügyminisztérium államtitkára. Rögtön az elején idézte Florin Câţu pénzügyminisztert, aki a hét elején jelentette ki, hogy idén nem lesznek módosítások az adótörvénykönyvben. Az államtitkár azonban felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a parlament előtt 1500 törvénytervezet van, ebből 174 pénzügyi jellegű. Tovább lebontva 118 tervezet érinti az adótörvénykönyvet, 40 az adóeljárási szabályozást, és 16 mindkettőt.

A legrégebbi pénzügyi tervezet 2007 óta hever a parlament előtt.

A legtöbb javaslat olyan módosításra vonatkozik, amire nincs pénzügyi fedezet, például különböző adócsökkentések, vagy olyan jogszabályok, amelyek ellentmondanak az uniós szabályozásnak – mondta az államtitkár. Példaként említette az áfacsökkentésre vonatkozó módosító javaslatokat, vagy a különböző differenciált áfakulcsok bevezetését. Ezeknek mind hatalmas lenne a költségteher vonzatuk, annál is inkább hogy Romániában van jelenleg uniós szinten az egyik legalacsonyabb áfa. 

HIRDETÉS

György Attila arra is kitért, hogy

vannak adókedvezmények, amelyek kis közösségeket érintenek, tehát nincs jelentős hatásuk a büdzsére, de „megnyitják a Pandóra szelencéjét”, hiszen így más csoportok is kérhetik ezeket.

Itt példaként az informatikusok adókedvezményét, és az újságírók tervezett adókedvezményét említette. A pénzügyminisztérium stabilitásra törekszik a adórendszerben – szögezte le az államtitkár.

Lehetőség az ellenőröknek a visszaélésre

A pénzügyi ellenőrzésekről és a visszaélésekről tartott előadást Radu Bufan egyetemi professzor, hangsúlyozva, az adótörvénykönyv egyes cikkelyei túl bonyolultak, az adóhatóság kell megadja az alkalmazási normákat, holott ez inkább a pénzügyminisztérium hatáskörébe kellene tartozzon.

A törvény szövege ebben a formában túl általános, ami veszélyes. Elég részletes kellene legyen ahhoz, hogy ne nyújtson teret az adóellenőröknek arra, hogy fegyverként használják

– hangsúlyozta az előadó. Sok esetben az ellenőrök összemossák a különböző előírásokat, egy harmadik értelmezést adva ezeknek. Arra biztatta a vállalkozókat, hogy éljenek a jogaikkal, például mindig kérjék az adóhatóság indoklását a kiszabott adózási alapra. Figyelmeztetett, hogy az adóellenőrök nem minden esetben ismerik el az adóleírást, például kérik a termék minőségi leírását, holott ez nem tartozik a hatáskörükbe. Radu Bufan rámutatott, gyakran az elvárások nem életszerűek, például az adóhatóság minden bizonyítékot papíron kér, holott ma már előfordul, hogy erre nincs lehetőség, mert a mozgások online történnek.

Kockázati besorolás

A várakozásokkal ellentétben inkább az adófizetők kockázati besorolásának módszerét és nem a kritériumrendszert ismertette Claudiu Codrea, a pénzügyminisztérium munkatársa. Debreczeni László hangsúlyozta, fontos lenne tudni, a besorolás miként zajlik, hogy a vállalkozók minél alacsonyabb kockázati kategóriába kerülhessenek, az esetleges ellenőrzéssel eltöltött időt inkább a cég fejlesztésére tudják fordítani. A pénzügyminisztériumi szakértő elmondta, 10-11 millió adófizetőt – cégeket, civil szervezeteket, magánszemélyeket – kell besorolni, erre mintegy kétezer adóügyi szakember van, ezért számítógépes program végzi a besorolást, az ellenőrök azokkal foglalkoznak, akiknél a program algoritmusa alapján magas az adócsalás kockázata.

Arra is kitért, hogy az elektronikus pénztárgépektől havonta futnak be az adatok, és nem naponta, ahogy kellene. A kis, közepes vagy nagy kockázatú besorolás alapján dönthetik el, hogy milyen módszerrel kommunikálnak az adófizetőve. Claudiu Codrea elmondta, a cégek besorolását havonta nyilvánosságra hozzák, a magánszemélyek besorolását pedig nem az általános adatvédelmi törvény miatt. A cégek besorolásának közlése is aggályos, hiszen ehhez az információhoz bárki hozzáférhet. Fontolgatják, hogy olyan alkalmazást vezetnek be, amivel minden cég csak a saját besorolását láthassa. A cél, hogy minden vállalkozó ismerje a saját besorolását, alkalmazkodjon a törvényességhez, és „önként térjen jó útra” – mondta a szakember.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS