Kiskapu a rendszerben: még jogi úton is nehéz megakadályozni az örökségrombolást

Nincs minden ajtó bezárva? Vannak, akik a jogi kiskapuban bíznak az átalakítás során. Képünk illusztráció •  Fotó: Pixabay

Nincs minden ajtó bezárva? Vannak, akik a jogi kiskapuban bíznak az átalakítás során. Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay

Majdhogynem rutinból ejtik a bíróságok a védett zónában vagy műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek engedély nélküli átalakítása miatt indult büntetőperes ügyeket, az ilyen jellegű törvénysértések nem megfelelő jogi besorolása miatt akár műemlék épületek átalakítása is következmények nélkül maradhat. Az egyetlen megoldást az eredménytelen bűnvádi eljárás után kezdeményezett polgári peres eljárás jelentheti, ám megtörténhet, hogy addigra már nincs, amit megvédeni.

Széchely István

2022. november 14., 09:112022. november 14., 09:11

Noha a törvény szerint három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel, továbbá pénzbírsággal sújtható bűncselekménynek számít a műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek, illetve a védett zónának számító településrészeken épült ingatlanok engedély nélküli lebontása, átalakítása, a drasztikusan szigorú jogszabály sem tart vissza mindenkit az ilyen jellegű munkálatok megkezdésétől. Ebben ugyan a tájékozatlanság is szerepet játszhat, de

gyakorlattá vált az is, hogy az időnként elhúzódó engedélyeztetési eljárásról hallva a tulajdonos utólag szeretné „lepapírozni” az átalakítást, illetve olyanok is vannak, akik a jogi kiskapuban bíznak.

A korábban csak kihágásnak minősülő engedély nélküli átalakítások jogi besorolása ugyanis néhány éve bűncselekménynek minősül, és éppen emiatt az ilyen ügyeket rendre ejtik a bíróságok országszerte, arra hivatkozva, hogy társadalomra nézve nem jelent veszélyt az ilyen jellegű törvénysértés.

Rendszerint nem hoz megoldást a bűnvádi eljárás

Értesüléseinket megerősítette Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szóvivője is, akitől a székelyudvarhelyi helyzetről érdeklődtünk. „Az esetek legnagyobb részében nem hoz megoldást a bűnvádi eljárás” – mondta, és amint azt megtudtuk, ez a védett zónákban, illetve műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek törvénytelen átalakítására egyaránt érvényes.

Amennyiben értesülnek egy engedély nélküli építési, bontási, átalakítási munkálatról – ezt rendszerint a helyi rendőrség vagy az urbanisztikai osztály munkatársai észlelik – tájékoztatják a városháza jogi osztályát, az pedig a bíróságot, a bíróság értesíti az állami rendőrséget, ezt követően indul meg a bűnvádi eljárás. Ha az nem hoz eredményt a törvénytelen munkálat ügyében – és rendszerint ez történik –, akkor

a városháza polgárjogi pert indít az engedély nélküli átalakítást végző ellen, jogi úton általában így sikerül megfékezni a törvénytelenül végzett munkálatokat, vagy – ha az már befejeződött – az eredeti állapot visszaállítására kötelezni a tulajdonost

– magyarázta a városháza szóvivője.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a közvélekedéssel ellentétben Székelyudvarhelyen nemcsak a városközpont számít védett övezetnek, hanem a kórház mögötti városrész, továbbá Szombatfalva teljes területe is. Ezekben a városrészekben az épületek többsége nem áll műemlékvédelmi oltalom alatt, tehát az átalakításra vonatkozó engedélyeztetési eljárás kevésbé szigorú, mint a műemléképületek esetében.

Azt javasolja mindenkinek, aki átalakítást tervez, hogy előbb kérjenek urbanisztikai bizonylatot, ugyanis abban konkrétan az adott ingatlanra vonatkozóan leírják, hogy milyen módosításokra kell engedély, illetve melyekre nem – tanácsolta Zörgő Noémi.

Kérdésünkre arról is tájékoztatott, hogy Székelyudvarhelyen átlagban mintegy 170–250 épületátalakítási munkálat zajlik évente, de azoknak csak egy elenyésző része, nagyjából tíz eset problémás, azaz engedély nélkül megkezdett munkálat, de azok jó részét is sikerül leállítani,

perre csak 3–4 esetben kerül sor.

Törvénymódosításra lenne szükség

A műemlék épületeken, illetve a védett zónában álló ingatlanokon tervezett átalakításokra a jóváhagyást a megyei művelődési és örökségvédelmi igazgatóságnak kell kiállítania. A szakhatóság vezetője is azon a véleményen van, hogy törvénymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.

Idézet
Sajnos olyan a törvény, hogy ha egy illegális munkálatot leállítasz, nyugodtan folytathatják tovább, mert vannak kiskapuk

– fogalmazott megkeresésünkre Bakos László. A Hargita Megyei Művelődési és Örökségvédelmi igazgatóság vezetője elmondta, megyeszerte Székelyudvarhelyre jellemző az ilyen esetek előfordulása, és

a probléma nem új keletű, már legalább tíz éve fennálló helyzetről van szó

– a megye más településein viszont jellemzően engedélyt kérnek az ingatlantulajdonosok az átalakítás megkezdése előtt.

Székelyudvarhelyen a jelenlegi városvezetés odafigyel a problémára, de még nem sikerült azt megszüntetni, viszont a közeljövőben átfogó ellenőrzésekbe kezd a polgármesteri hivatal, valamint a helyi rendőrség, és annak eredményeként remélhetőleg megszűnnek a hasonló gondok – mondta Bakos László, arra is kitérve, hogy az ingatlantulajdonosok többsége Székelyudvarhelyen is a törvényes utat választja, csak egy kis részük mulasztja el a szükséges engedélyek kiváltását.

Megtörténik, hogy hagyja tönkremenni a műemléképületet az új ingatlant tervező tulajdonos. Képünk illusztráció •  Fotó: Pixabay Galéria

Megtörténik, hogy hagyja tönkremenni a műemléképületet az új ingatlant tervező tulajdonos. Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay

Egyértelmű azonban szerinte, hogy az ilyen jellegű törvénysértések jogi besorolásán kellene változtatni, hogy ne eredménytelenül végződjenek az engedély nélküli építkezések, bontások, átalakítások miatt indult bírósági ügyek.

Nem súlyos bűncselekménynek számít az, ha valaki a védett zónában kicseréli egy ház tetejét, és ezt a bíróságok így is kezelik.

Mindegy, hogy védett zónában álló vagy műemlék épületről van szó, mindkettőre ugyanazok a törvények vonatkoznak, így ha a település polgármesteri hivatala nem indít polgárjogi pert, akár egy műemléképületet is következmények nélkül átépíthet a tulajdonosa – mondta a jelenlegi joggyakorlatról.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy előfordul az is, hogy már le van bontva az épület, amire értesülnek az illegális munkálatról – olyankor nyilván már jogi eszközökkel sem lehet tenni semmit a korábbi állapot visszaállítása érdekében. Megtörténik ugyanakkor, hogy

hagyja tönkremenni a műemlék épületet az új ingatlant tervező tulajdonos – noha a törvény szerint kötelessége lenne megóvni azt –, így fordulhat elő, hogy megyeszerte olyan épületek is szerepelnek még a műemléklistán, amelyek már nem is léteznek.

Az elhúzódó engedélyeztetési eljárásra vonatkozó kérdésünkre a megyei művelődési és örökségvédelmi igazgatóság vezetője elmondta,

ha megfelelő dokumentációt ad le a munkálatok megrendelője és jó a terv, akkor egy hónap alatt megkapja a jóváhagyást. Ha problémás vagy hiányos a dokumentáció, akkor húzódhat el az eljárás, de még ilyen esetben sem egy évnél tovább.

A másik ok, ami miatt lassúbb az ügymenet, hogy a megyei igazgatóság csak a kisebb munkálatokra adhat jóváhagyást, az engedélyre váró dossziék mintegy 80 százalékát tovább kell küldenie jóváhagyásra a brassói, területi műemlékvédelmi bizottsághoz, amely havonta egyszer ül össze – tudtuk meg az igazgatótól.

Be kellene épüljön a köztudatba a kötelezettség

A köztudatba valahogyan be kellene épüljön az, hogy nem elfogadható engedély nélkül építkezni – hangsúlyozta a témával kapcsolatos megkeresésünkre Fülöp Ottilia, Hargita megye főépítésze. Az urbanisztikai bizonylat kiváltása általában nem drága, tanácsos benyújtani egy ilyen kérést a munkálatok megkezdése előtt a település polgármesteri hivatalában, hiszen okosabb előre tájékozódni arról, hogy milyen teendőkkel jár az átalakítás – mondta.

Az engedélyeztetési eljárás elhúzódásával kapcsolatban kitért ugyanakkor arra is, hogy néha a tervezők sem nyújtanak be megfelelő dokumentációt – a megrendelőnek viszont azt mondják, hogy minden szükséges lépést megtettek, mégsem kapott jóváhagyást a munkálat –, ezért is alakul ki ellenszenv a szakhatósággal szemben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?

Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?
2025. július 05., szombat

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz
2025. július 05., szombat

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben

Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben
2025. július 05., szombat

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt

Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt
2025. július 05., szombat

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek

Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

2025. július 04., péntek

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet
2025. július 04., péntek

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét

A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét
2025. július 04., péntek

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál

Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál
2025. július 04., péntek

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt

Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt