Nincs minden ajtó bezárva? Vannak, akik a jogi kiskapuban bíznak az átalakítás során. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Majdhogynem rutinból ejtik a bíróságok a védett zónában vagy műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek engedély nélküli átalakítása miatt indult büntetőperes ügyeket, az ilyen jellegű törvénysértések nem megfelelő jogi besorolása miatt akár műemlék épületek átalakítása is következmények nélkül maradhat. Az egyetlen megoldást az eredménytelen bűnvádi eljárás után kezdeményezett polgári peres eljárás jelentheti, ám megtörténhet, hogy addigra már nincs, amit megvédeni.
2022. november 14., 09:112022. november 14., 09:11
Noha a törvény szerint három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel, továbbá pénzbírsággal sújtható bűncselekménynek számít a műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek, illetve a védett zónának számító településrészeken épült ingatlanok engedély nélküli lebontása, átalakítása, a drasztikusan szigorú jogszabály sem tart vissza mindenkit az ilyen jellegű munkálatok megkezdésétől. Ebben ugyan a tájékozatlanság is szerepet játszhat, de
A korábban csak kihágásnak minősülő engedély nélküli átalakítások jogi besorolása ugyanis néhány éve bűncselekménynek minősül, és éppen emiatt az ilyen ügyeket rendre ejtik a bíróságok országszerte, arra hivatkozva, hogy társadalomra nézve nem jelent veszélyt az ilyen jellegű törvénysértés.
Értesüléseinket megerősítette Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szóvivője is, akitől a székelyudvarhelyi helyzetről érdeklődtünk. „Az esetek legnagyobb részében nem hoz megoldást a bűnvádi eljárás” – mondta, és amint azt megtudtuk, ez a védett zónákban, illetve műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületek törvénytelen átalakítására egyaránt érvényes.
Amennyiben értesülnek egy engedély nélküli építési, bontási, átalakítási munkálatról – ezt rendszerint a helyi rendőrség vagy az urbanisztikai osztály munkatársai észlelik – tájékoztatják a városháza jogi osztályát, az pedig a bíróságot, a bíróság értesíti az állami rendőrséget, ezt követően indul meg a bűnvádi eljárás. Ha az nem hoz eredményt a törvénytelen munkálat ügyében – és rendszerint ez történik –, akkor
– magyarázta a városháza szóvivője.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a közvélekedéssel ellentétben Székelyudvarhelyen nemcsak a városközpont számít védett övezetnek, hanem a kórház mögötti városrész, továbbá Szombatfalva teljes területe is. Ezekben a városrészekben az épületek többsége nem áll műemlékvédelmi oltalom alatt, tehát az átalakításra vonatkozó engedélyeztetési eljárás kevésbé szigorú, mint a műemléképületek esetében.
Azt javasolja mindenkinek, aki átalakítást tervez, hogy előbb kérjenek urbanisztikai bizonylatot, ugyanis abban konkrétan az adott ingatlanra vonatkozóan leírják, hogy milyen módosításokra kell engedély, illetve melyekre nem – tanácsolta Zörgő Noémi.
Kérdésünkre arról is tájékoztatott, hogy Székelyudvarhelyen átlagban mintegy 170–250 épületátalakítási munkálat zajlik évente, de azoknak csak egy elenyésző része, nagyjából tíz eset problémás, azaz engedély nélkül megkezdett munkálat, de azok jó részét is sikerül leállítani,
A műemlék épületeken, illetve a védett zónában álló ingatlanokon tervezett átalakításokra a jóváhagyást a megyei művelődési és örökségvédelmi igazgatóságnak kell kiállítania. A szakhatóság vezetője is azon a véleményen van, hogy törvénymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.
– fogalmazott megkeresésünkre Bakos László. A Hargita Megyei Művelődési és Örökségvédelmi igazgatóság vezetője elmondta, megyeszerte Székelyudvarhelyre jellemző az ilyen esetek előfordulása, és
– a megye más településein viszont jellemzően engedélyt kérnek az ingatlantulajdonosok az átalakítás megkezdése előtt.
Székelyudvarhelyen a jelenlegi városvezetés odafigyel a problémára, de még nem sikerült azt megszüntetni, viszont a közeljövőben átfogó ellenőrzésekbe kezd a polgármesteri hivatal, valamint a helyi rendőrség, és annak eredményeként remélhetőleg megszűnnek a hasonló gondok – mondta Bakos László, arra is kitérve, hogy az ingatlantulajdonosok többsége Székelyudvarhelyen is a törvényes utat választja, csak egy kis részük mulasztja el a szükséges engedélyek kiváltását.
Megtörténik, hogy hagyja tönkremenni a műemléképületet az új ingatlant tervező tulajdonos. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Egyértelmű azonban szerinte, hogy az ilyen jellegű törvénysértések jogi besorolásán kellene változtatni, hogy ne eredménytelenül végződjenek az engedély nélküli építkezések, bontások, átalakítások miatt indult bírósági ügyek.
Mindegy, hogy védett zónában álló vagy műemlék épületről van szó, mindkettőre ugyanazok a törvények vonatkoznak, így ha a település polgármesteri hivatala nem indít polgárjogi pert, akár egy műemléképületet is következmények nélkül átépíthet a tulajdonosa – mondta a jelenlegi joggyakorlatról.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy előfordul az is, hogy már le van bontva az épület, amire értesülnek az illegális munkálatról – olyankor nyilván már jogi eszközökkel sem lehet tenni semmit a korábbi állapot visszaállítása érdekében. Megtörténik ugyanakkor, hogy
Az elhúzódó engedélyeztetési eljárásra vonatkozó kérdésünkre a megyei művelődési és örökségvédelmi igazgatóság vezetője elmondta,
A másik ok, ami miatt lassúbb az ügymenet, hogy a megyei igazgatóság csak a kisebb munkálatokra adhat jóváhagyást, az engedélyre váró dossziék mintegy 80 százalékát tovább kell küldenie jóváhagyásra a brassói, területi műemlékvédelmi bizottsághoz, amely havonta egyszer ül össze – tudtuk meg az igazgatótól.
A köztudatba valahogyan be kellene épüljön az, hogy nem elfogadható engedély nélkül építkezni – hangsúlyozta a témával kapcsolatos megkeresésünkre Fülöp Ottilia, Hargita megye főépítésze. Az urbanisztikai bizonylat kiváltása általában nem drága, tanácsos benyújtani egy ilyen kérést a munkálatok megkezdése előtt a település polgármesteri hivatalában, hiszen okosabb előre tájékozódni arról, hogy milyen teendőkkel jár az átalakítás – mondta.
Az engedélyeztetési eljárás elhúzódásával kapcsolatban kitért ugyanakkor arra is, hogy néha a tervezők sem nyújtanak be megfelelő dokumentációt – a megrendelőnek viszont azt mondják, hogy minden szükséges lépést megtettek, mégsem kapott jóváhagyást a munkálat –, ezért is alakul ki ellenszenv a szakhatósággal szemben.
Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.
Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.
Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.
Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.
Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.
szóljon hozzá!