Kimondták, hogy Székelyföldön meddig magyar a világ

•  Fotó: László Ildikó

Fotó: László Ildikó

A kultúra olyan, mint egy nagy mezei virágcsokor, és ebben a színes csokorban benne van a magyar kultúra virága is – hangzott el A magyar kultúra kihívásai a globális világban című beszélgetésen, Tusványoson. Mint elhangzott: Székelyföldön addig magyar a világ, és addig táplál magyar életet az Olt, a Küküllő, a Maros, ameddig itt él 500 ezer magyar ember. És ez érvényes valamennyi külhoni közösség esetében is.

Péter Beáta

2024. július 25., 15:242024. július 25., 15:24

A Bornemissza Anna sátorban Tusványos második napján a magyar kultúrával kapcsolatos gondolatait osztotta meg Sikó Anna tbiliszi nagykövet, Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Hoppál Péter országgyűlési képviselő, kormánybiztos. A beszélgetés moderátora, Ibolya Csenge influenszer, a Megafon véleményvezére elsőként arról kérdezte beszélgetőtársait, hogy hogyan látják a magyar kultúra képviseletét és megítélését külföldön.

A kultúra mi magunk vagyunk

A kultúra mi magunk vagyunk, és az identitásunk – válaszolt elsőként Sikó Anna. Arról, hogy hogyan lehet a kultúrát képviselni és milyen kihívások vannak, úgy véli, hogy ez tulajdonképpen a megmaradásunk, ismertségünk, a jövőnk, illetve az, hogy azzal, amit eddig az évszázadok alatt összegyűjtöttünk, hogyan sáfárkodunk a mostani időszakban.

Idézet
Ha önazonosak maradunk és vagyunk, akkor plusz értéket tudunk adni. Ez lehet akár a gulyáslevesfőzés is, és tudom, hogy ez triviálisnak tűnik, de az érzékeken keresztül tudjuk megfogni a világot. És ugyanúgy, ahogy minden másban, a kultúra és a kultúra terjesztésében, képviseletében is őrült nagy a verseny. Állandó kihívás az, hogy miért is fogyasszon valaki magyar kultúrát.”

Mint mesélte, a nagyköveti munkát 12 évvel ezelőtt kezdte Ausztráliában, és akkor kezdődött a Kőrösi Csoma Sándor Program. „Az egyik legjobb ötlet, nemcsak a diaszpóra megtartására, hanem képviselni hazánkat és értékeinket. És ott volt egy mondás, hogy

Idézet
először gulyásleves, utána népdal, azután némi irodalom, magas szintű kultúra, és a végén elmeséljük, hogy miért is fáj nekünk Trianon.

A kihívás az, hogy mindezt az indiai, a kínai, a dél-amerikai vagy az olasz kultúrával és konyhával versenyezve kell megtenni.”

•  Fotó: László Ildikó Galéria

Fotó: László Ildikó

A kultúra napjainknak felértékelődött ágazat

Hoppál Péter szerint a kultúra a napjainknak a felértékelődött ágazatai közé tartozik. Arra az értékválságra, amelyben a nyugati világ éppen vergődik, valamilyen válasz kell szülessen, és az identitásmegtartás a legerősebben a kulturális szegmensben lehetséges. „A kulturális eszközökkel tudunk legjobban identitás-gyökereket növeszteni és erősíteni. Tehát én abban bízom, hogy a kulturális diplomácia hagyományosan erős eszköze a klasszikus diplomácián belül, vagy amellett, az egyre fontosabb lesz napjainkban.

Idézet
És mivel mi egy olyan szerencsés nemzet vagyunk, amelyiknek egy olyan szenzációs kormánya van 14 esztendeje, hogy okosan gondolkodunk, tehát végre a nyugati szövetségesi rendszerünk mellé a néperedetünknek megfelelő keleti világgal is egyensúlyba kerültünk, politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásban is.”

Arról, hogy milyen kihívásokkal szembesül a magyar diplomácia, amikor a kulturális értékeinket próbálja népszerűsíteni egy globális kontextusban, Sikó Anna elmondta, a magyar képviseletnek a legnagyobb kihívás az előítélet és ennek a lebontása.

Szász Jenő rámutatott, hogy

Székelyföldön a kommunizmus idején az identitásunkba való kapaszkodás volt az egyetlen megtartó erő.

„Ahogy szorított a román nacionalizmus, annál szilajabbul álltunk ellen, és gyakorlatilag ez volt az, ami megtartott bennünket.

Idézet
Volt egy erőltetett nacionalizmus, ami gyakorlatilag egy erőltetett asszimiláció, de minél erősebb volt az a nyomás, annál erősebb volt az ellenállás vagy a megmaradási szándék, az egészséges életösztön. Most azt nem tudom, hogy a mai világban hogy állunk ezzel az életösztönnel. Ezt a fajta egészséges magatartást, amit gyakorlatilag a génjeinkben hordozunk, ezt kellene formában tartani. És hogyha ez sikerül, akkor van esélyünk.”

Hozzátette, az is óriási kihívás, hogy a globalizációs hatásokat hogyan lehet kivédeni, vagy hogyan lehet alkalmazkodni, túlélni. „Ezért a külhoni területek felértékelődnek a magyar nemzetpolitika, kultúrpolitika számára. Határon túl lehet túlélési technikákat elsajátítani.”

•  Fotó: László Ildikó Galéria

Fotó: László Ildikó

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladatáról

Máthé Áron kiemelte, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata, hogy a közös történeteinket előszedje, megismertesse más népekkel is, ugyanakkor, hogy próbálják megkeresni a közös pontokat. „Vannak olyan pontok, ahol nem is érdemes keresgélnünk, mert nem fogunk tudni közös nevezőt találni. De vannak olyanok, ahol igen (…) Románia irányába van is egy olyan kitörési pontunk, ami megkérdőjelezhetetlen, ezt pedig úgy hívják, hogy Márton Áron, aki egyéni rekorder a román állambiztonsági levéltárban őrzött iratok mennyiségét illetően.”

Az identitás megőrzése tekintetében a már többször körüljárt értékválság-korszakban a magyar nemzet nem áll rosszul

– hangsúlyozta Hoppál Péter. Mint mondta, egy felmérés szerint a magyarok hatvan százaléka azt vallja, hogy inkább a nemzeti szuverenista, konzervatív, keresztény értékeket megtartó, vagy azt alapul vevő családmodellben vinné tovább az értékeket a gyerekei irányába.

Idézet
Egy közösség vagyunk. Nemcsak tízmillióan vagyunk, hanem igenis sokkal erősebb nemzet vagyunk a diaszpóra magyarokkal, a határon túli, a Kárpát-medencei magyarokkal.”

Mindenkinek van egy elképzelése – akár negatív is –, de az, hogy magyar, az egy entitás, identitás, egy márka – tette hozzá a Sikó Anna.

•  Fotó: László Ildikó Galéria

Fotó: László Ildikó

Szász Jenő kiemelte: a megmaradás záloga az, hogy magyarnak lenni jó, és nyelvében él a nemzet, és ha ehhez tartjuk magunkat, akkor magyarok is maradunk.

Idézet
Nehéz időkből jó tapasztalatokkal rendelkezünk, és ezeket a jó tapasztalatokat kellene általános kinccsé tenni.”

Azt is hangsúlyozta, hogy kiemelten kell vigyáznunk a külhoni közösségeinkre. Míg a rendszerváltás idején mintegy kétmillió magyar élt Romániában, mára ez a szám egymillió körülire csökkent.

„Ha nem vigyázunk, akkor nincs további fogyatkozási lehetőségünk. Tehát hogyha a külhoni magyarok lélekszámát nem őrizzük meg, akkor gyakorlatilag elvész az a lehetőség, az az erőforrás, az a kincs, az a kincstár, amiről itt valamennyien szóltunk.”

Székelyföldön addig magyar a világ, és addig táplál magyar életet az Olt, a Küküllő, a Maros, ameddig itt él 500 ezer magyar ember. És ez érvényes valamennyi külhoni közösség esetében is

– fűzte hozzá. „Ebben a globalizációs, kihívásokkal teli világban is mi vagyunk az őszinte, tiszta forrás, és ezeket a forrásokat meg kell őrizni, táplálni kell, erősíteni kell, s hogyha így kapaszkodunk egymásba, ha minden magyar megfogja egy másik magyar kezét, akkor tényleg a keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét.

A kultúra olyan, mint egy nagy mezei virágcsokor

És hogy mit jelent a beszélgetés résztvevői számára a kultúra? Sikó Anna úgy fogalmazott,

számára a kultúra olyan, mint egy nagy mezei virágcsokor, és ebben a színes csokorban benne van a magyar kultúra virága is.

„Nekem a magyar kultúra ez a virág, és ezt próbálom a magam eszközeivel továbbadni.” A kultúra egy nemzet szellemi értékeinek és tárgyi örökségének az összessége – mutatott rá Hoppál Péter. Úgy véli, hogy

a családban érhető tetten leginkább az, hogy mit jelent a kultúra, és annak átadása, megtartása.

„Amikor azt megélhetem, hogy a gyermekeim ugyanazt a műveltségi örökséget, amit a nagyapámtól meg az apámtól én átvettem, továbbviszik, és még gyarapítják, gazdagítják, és ennek naponta örülhetek, és látom, hogy milyen értékekkel rendezik be az életet, ez a kultúra a legszebb virágcsokor.”

•  Fotó: László Ildikó Galéria

Fotó: László Ildikó

Máthé Áron úgy válaszolt: gyerekkora óta számára a betű a kultúra. „Tehát amikor egy könyv magába szippant, vagy amikor írok valamit és megjelenik.”

Szász Jenő a Kárpát-haza galériát hozta fel példaként, amely azt hivatott felmutatni, hogy a magyar kultúra egységes.

Idézet
Nekünk az a dolgunk, hogy a 21. század eszközeivel bemutassuk, felmutassuk, megmutassuk mindazt, amit eleinktől, szüleinktől, nagyszüleinktől örököltünk, annak érdekében, hogy a gyermekeink se tévesszenek utat.”

A beszélgetés végén pedig úgy fogalmazott: minden magyar emberre szükség van. „Gyöngyhalászatot kell folytatnunk. És ez a gyöngyhalászat arról szól, hogy minden egyes magyar embert, minden egyes magyar lelket biztatnunk kell, hogy tényleg számíthassunk egymásra.”

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Az Egyfeszt összművészeti fesztivál felejthetetlen élményt ígér

Az Egyfeszt összművészeti fesztivált idén július 31 és augusztus 3. között tartják Gyergyószentmiklóson. Mutatjuk a fellépőket.

Az Egyfeszt összművészeti fesztivál felejthetetlen élményt ígér
2025. július 10., csütörtök

Röhrig Gézával lehet találkozni Marosvásárhelyen

A Saul fia című film főszereplője, Röhrig Géza költőként mutatkozik be július 16-án, szerdán 18 órától a marosvásárhelyi Kandaké kávézóban, a Bernády tér 3. szám alatt.

Röhrig Gézával lehet találkozni Marosvásárhelyen
2025. július 10., csütörtök

Elbukott az AUR által Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány

A romániai európai parlamenti (EP-) képviselők közül nyolcan szavazták meg csütörtökön az Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, ketten tartózkodtak, 12-en ellene szavaztak, 11-en pedig nem vettek részt.

Elbukott az AUR által Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány
2025. július 10., csütörtök

Kolozsvárt a teherforgalomtól menetesítő gyorsforgalmi utat adtak át

Átadták a forgalomnak csütörtök délután az észak-erdélyi (A3-as) autópályát az 1-es országúttal Tordatúr közelében összekötő gyorsforgalmi utat.

Kolozsvárt a teherforgalomtól menetesítő gyorsforgalmi utat adtak át
2025. július 10., csütörtök

Befogták a motorost megölő medve egyik árván maradt bocsát, továbbra is keresik a másik kettőt

Befogták az egyik bocsát annak az anyamedvének amelyet a napokban lőttek ki, miután az megölt egy motorost a Transzfogarason – közölte Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.

Befogták a motorost megölő medve egyik árván maradt bocsát, továbbra is keresik a másik kettőt
2025. július 10., csütörtök

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Kenőpénz elfogadásán érték tetten az ügyészek csütörtökön a bukaresti Floreasca kórház egyik ortopéd szakorvosát – értesült az Agerpres ügyészségi forrásokból.

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost
2025. július 10., csütörtök

Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene

Július 13. és 27. között ünnepli 15. születésnapját a Csíki Jazz Fesztivál. Idén az emlékezés és a világzene jegyében zajló eseménysorozat világszínvonalú fellépőkkel, tehetségkutatóval, gyerekprogramokkal és közösségi örömzenéléssel várja a közönséget.

Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene
2025. július 10., csütörtök

Csendőrség: itt legalább az emberek tisztában vannak azzal, hogy a medvék bármikor támadhatnak

Közel felére csökkent a medveriasztások száma Hargita megyében a tavalyi évhez viszonyítva – közölte a megyei csendőrség. Míg 2024 első felében 219 hívás futott be a 112-re medvék jelenléte miatt, idén mindössze 110.

Csendőrség: itt legalább az emberek tisztában vannak azzal, hogy a medvék bármikor támadhatnak
2025. július 10., csütörtök

Májusban is negatív maradt a természetes szaporulat Romániában

Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, az élveszületések száma továbbra sem haladta meg a halálozásokét – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.

Májusban is negatív maradt a természetes szaporulat Romániában
2025. július 10., csütörtök

Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják

Nemzetközi tervpályázatot akar kiírni a marosvásárhelyi városháza Maros-parti parkok témával, amelynek végső célja közösségi és szabadidős parkok létrehozása. Első lépésként a városlakók véleményét várják, akik egy online kérdőívet tölthetnek ki.

Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják