
Szabályozni kellene a populációt, így élelmet lehetne biztosítani számukra az erdőben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elhanyagolható mennyiségű medvekárt jelentettek ősszel a vadásztársulatoknál, ami annak köszönhető, hogy bőséges gyümölcs- és makktermés volt az erdőkben, így ott maradtak a nagyvadak. Ez persze csak egy szerencsés évnek mondható, hiszen egyre csak gyarapodik az állomány.
2020. november 12., 22:072020. november 12., 22:07
Bőséges gyümölcs- és makktermés lett az erdőkben, ezért nem jár be a medvék többsége az udvarhelyszéki portákra – nyilatkozta lapunknak Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület elnöke. „Ez egy jó év, de nem azt jelenti, hogy csökkent a medvepopuláció, sőt inkább szaporodtak. Ha később rosszabb termés lesz az erdőben, akkor az eddiginél is több állat tör be, majd a gazdaságokba” – mondta.
Csíkszéken sem jelentenek most gondot a nagyvadak a bőséges makktermésnek köszönhetően – jelentette ki Bencze István, a Csíkszeredai Sporthorgász- és Vadászegyesület igazgatója. Rámutatott, a nagyvadak többsége a Hargita-hegység déli részére vonult fel lakmározni, ugyanakkor nemrég jelentettek egy-két vadkárt Balánbánya környékéről is.
Hasonló a helyzet Gyergyószéken is, ahol szintén nem voltak problémák az őszi időszakban a medvékkel – tudtuk meg Gábor Lászlótól, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület vezetőjétől. Közölte,
vagyis el nem rothad a lehullott makk. Szerinte az idei termés vélhetően kitart tavaszig. A vadászok hangsúlyozták, a vemhes nőstények mindenképp elvonulnak téli álmot aludni december közepéig, ám ez nem vonatkozik a hím, illetve a fiatal egyedekre. Azok ugyanis csak nagy hidegben rejtőznek el, vagy ha több energiát igényel a táplálék felkutatása, amint amennyit az elfogyasztásából nyernek.
Jakab Attila úgy véli, a mostani helyzet azt igazolja, hogy ha az állam engedélyezné néhány egyed kilövését, akkor csökkenhetnének a medvék által okozott károk. A kilövésből származó összeget ugyanis arra lehetne fordítani, hogy az erdőben etessék a társulatok a nagyvadakat, amelyek így kevesebb esetben törnének be a portákra.
– szögezte le. Utóbbi kijelentéssel Gábor László is egyetértett, hiszen szerinte is jelentősen túlszaporodott a populáció. Hangsúlyozta, az is megoldás lehet a helyzet kezelésére, ha a nyugati államokba is átszállítanak a medvékből, amelyek egyébként maguktól is terjeszkednek már új élőhelyeket keresve.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Több olyan mesterséges akadályt találtak a Maros-folyót vizsgáló szakemberek, amelyek nehezítik a halak vándorlását, rontják a víz minőségét és károsítják az ökoszisztémát. Értesüléseink szerint Gyergyócsomafalván le fognak bontani egy gátat.
4 hozzászólás