
Szabályozni kellene a populációt, így élelmet lehetne biztosítani számukra az erdőben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elhanyagolható mennyiségű medvekárt jelentettek ősszel a vadásztársulatoknál, ami annak köszönhető, hogy bőséges gyümölcs- és makktermés volt az erdőkben, így ott maradtak a nagyvadak. Ez persze csak egy szerencsés évnek mondható, hiszen egyre csak gyarapodik az állomány.
2020. november 12., 22:072020. november 12., 22:07
Bőséges gyümölcs- és makktermés lett az erdőkben, ezért nem jár be a medvék többsége az udvarhelyszéki portákra – nyilatkozta lapunknak Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület elnöke. „Ez egy jó év, de nem azt jelenti, hogy csökkent a medvepopuláció, sőt inkább szaporodtak. Ha később rosszabb termés lesz az erdőben, akkor az eddiginél is több állat tör be, majd a gazdaságokba” – mondta.
Csíkszéken sem jelentenek most gondot a nagyvadak a bőséges makktermésnek köszönhetően – jelentette ki Bencze István, a Csíkszeredai Sporthorgász- és Vadászegyesület igazgatója. Rámutatott, a nagyvadak többsége a Hargita-hegység déli részére vonult fel lakmározni, ugyanakkor nemrég jelentettek egy-két vadkárt Balánbánya környékéről is.
Hasonló a helyzet Gyergyószéken is, ahol szintén nem voltak problémák az őszi időszakban a medvékkel – tudtuk meg Gábor Lászlótól, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület vezetőjétől. Közölte,
vagyis el nem rothad a lehullott makk. Szerinte az idei termés vélhetően kitart tavaszig. A vadászok hangsúlyozták, a vemhes nőstények mindenképp elvonulnak téli álmot aludni december közepéig, ám ez nem vonatkozik a hím, illetve a fiatal egyedekre. Azok ugyanis csak nagy hidegben rejtőznek el, vagy ha több energiát igényel a táplálék felkutatása, amint amennyit az elfogyasztásából nyernek.
Jakab Attila úgy véli, a mostani helyzet azt igazolja, hogy ha az állam engedélyezné néhány egyed kilövését, akkor csökkenhetnének a medvék által okozott károk. A kilövésből származó összeget ugyanis arra lehetne fordítani, hogy az erdőben etessék a társulatok a nagyvadakat, amelyek így kevesebb esetben törnének be a portákra.
– szögezte le. Utóbbi kijelentéssel Gábor László is egyetértett, hiszen szerinte is jelentősen túlszaporodott a populáció. Hangsúlyozta, az is megoldás lehet a helyzet kezelésére, ha a nyugati államokba is átszállítanak a medvékből, amelyek egyébként maguktól is terjeszkednek már új élőhelyeket keresve.
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
Az iskola fennállásának 50. évfordulójára megújult a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakképző Líceum. Korszerű műhelyek és laborok várják a diákokat, az intézmény pedig ma már az egyik legnépszerűbb szaklíceum Maros megyében.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
4 hozzászólás