
Szabályozni kellene a populációt, így élelmet lehetne biztosítani számukra az erdőben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elhanyagolható mennyiségű medvekárt jelentettek ősszel a vadásztársulatoknál, ami annak köszönhető, hogy bőséges gyümölcs- és makktermés volt az erdőkben, így ott maradtak a nagyvadak. Ez persze csak egy szerencsés évnek mondható, hiszen egyre csak gyarapodik az állomány.
2020. november 12., 22:072020. november 12., 22:07
Bőséges gyümölcs- és makktermés lett az erdőkben, ezért nem jár be a medvék többsége az udvarhelyszéki portákra – nyilatkozta lapunknak Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület elnöke. „Ez egy jó év, de nem azt jelenti, hogy csökkent a medvepopuláció, sőt inkább szaporodtak. Ha később rosszabb termés lesz az erdőben, akkor az eddiginél is több állat tör be, majd a gazdaságokba” – mondta.
Csíkszéken sem jelentenek most gondot a nagyvadak a bőséges makktermésnek köszönhetően – jelentette ki Bencze István, a Csíkszeredai Sporthorgász- és Vadászegyesület igazgatója. Rámutatott, a nagyvadak többsége a Hargita-hegység déli részére vonult fel lakmározni, ugyanakkor nemrég jelentettek egy-két vadkárt Balánbánya környékéről is.
Hasonló a helyzet Gyergyószéken is, ahol szintén nem voltak problémák az őszi időszakban a medvékkel – tudtuk meg Gábor Lászlótól, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület vezetőjétől. Közölte,
vagyis el nem rothad a lehullott makk. Szerinte az idei termés vélhetően kitart tavaszig. A vadászok hangsúlyozták, a vemhes nőstények mindenképp elvonulnak téli álmot aludni december közepéig, ám ez nem vonatkozik a hím, illetve a fiatal egyedekre. Azok ugyanis csak nagy hidegben rejtőznek el, vagy ha több energiát igényel a táplálék felkutatása, amint amennyit az elfogyasztásából nyernek.
Jakab Attila úgy véli, a mostani helyzet azt igazolja, hogy ha az állam engedélyezné néhány egyed kilövését, akkor csökkenhetnének a medvék által okozott károk. A kilövésből származó összeget ugyanis arra lehetne fordítani, hogy az erdőben etessék a társulatok a nagyvadakat, amelyek így kevesebb esetben törnének be a portákra.
– szögezte le. Utóbbi kijelentéssel Gábor László is egyetértett, hiszen szerinte is jelentősen túlszaporodott a populáció. Hangsúlyozta, az is megoldás lehet a helyzet kezelésére, ha a nyugati államokba is átszállítanak a medvékből, amelyek egyébként maguktól is terjeszkednek már új élőhelyeket keresve.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
4 hozzászólás