hiszen több tíz évvel korábban a különböző geológiai fúrások következtében kialakult a településen egyfajta fürdőkultúra.

‒ magyarázta. Hozzátette, ennek az adottságnak köszönhetően annak idején több portán működtettek kádfürdőket. Emellett pedig egy szabadtéri strand is működött az 1970-es években, a térségben talán elsőként Madarason. A medencében 20 Celsius-fok fölötti volt a víz hőmérséklete, de mivel geológiai fúrás által alakították ki, nem pedig hidrogeológiai fúrás révén, így nem volt biztosított a működtetéséhez szükséges vízhozam, végül fel is kellett számolni.

Szintén a helyi természeti adottságok bizonyítéka, hogy korábban lefúrtak 590 méter mélységig, ahol 37 Celsius-fokos volt a víz hőmérséklete, ami mintegy 20 méter magasba tört fel. A helyiek a meleg vizet felfogták és abban fürödtek, hiszen gyógyvízként is funkcionál ‒ emelte ki a községvezető. Hozzátette, ezeket az adottságokat ismerve

Múlt év végére körvonalazódott egy vízió, amely mögé elkezdtek felsorakozni további helybéliek is, így már azon gondolkodnak, hogy milyen jogi formát öltsön a kezdeményezésük, hogy kivitelezni tudják elképzelésüket.

Már elkészíttettek egy előtanulmányt is, a tervek szerint pedig a központi park mögötti területen mintegy 10 hektár áll a rendelkezésre, ahol a fürdőkomplexumot kivitelezhetik ‒ de további területekkel való bővítésre is van lehetőség ‒ mutatott rá az illetékes. Kiemelte, mindenképp olyan létesítményt építtetnének, amely kihasználja a helyi adottságokat, hiszen

Szakvélemények is megerősítették, hogy Csíkmadaras nagyobb hőmérsékletű vizekkel rendelkezik elérhető mélységben: 1000–1100 méteren 70–80 Celsius-fokos hőmérséklet van. Ez a hőmérséklet, a víz gyógyhatása, illetve a létesítmény egyszerű megközelíthetősége is segítheti a projektjük fenntarthatóságát ‒ érvelt Bíró László. Azt sem titkolta, hogy az ehhez hasonló kezdeményezéseket az önkormányzat is felkarolja ‒ ezáltal pedig összekapcsolódna a magánszféra és az önkormányzat ügye.

Terveik megvalósításához hasonló elképzelésben gondolkodnak, mint a helybéli kis vízi erőművek esetén, azaz helyiek, környékbeliek lennének a tulajdonosok.

‒ vélekedik a polgármester. Azt is állítja, hogy így nemcsak úgymond elszenvedői lehetnek a helybéliek a beruházásnak, hanem tulajdonosai, haszonélvezői is. Arra kérdésünkre, hogy a kivitelezéshez szükséges jelentős összeget honnan teremtik elő, Bíró László fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy habár nem kis összegről van szó, a meglévő természeti adottság sem elhanyagolható érték, az a felbecsülhetetlen. Meglátása szerint a rendelkezésre álló adottságokat nem szabad elkótyavetyélni, ugyanis ha a megfelelő miliő adott, akkor a befektetőket is könnyű bevonni.