Kevés az iskolaorvos, és a meglévők is szinte kizárólag városi tanintézetekben dolgoznak

Olyan megye is akad Romániában, amelyek jobban állnak az átlagnál, és több iskolaorvos is dolgozik, de olyan is van, ahol nincs vagy alig van iskolai egészségügyi személyzet. Călăraşi megyében például egyetlen iskolaorvos sincs, Giurgiuban is csak kettő tevékenykedik, míg Ialomiţa megyében csak négy – adta hírül a Mediafax hírügynökség.

Bukarestben 9 iskolaorvos van, de Kolozs és Bihar megye is a jobb helyek közé tartozik: előbbiben 30, utóbbiban 23 iskolai orvos rendel. Erdély többi része azonban nem dicsekedhet: Maros megyében 16, Aradban 13, Szeben megyében csupán 11 iskolaorvos tevékenykedik. Hargita megye is az alsó középmezőnyt erősíti, itt 13 orvos dolgozik az iskolahálózatban. Az iskolaorvosi rendelők az önkormányzatokhoz tartoznak, a polgármesteri hivatalok alkalmazásában álló orvosok, asszisztensek fizetése azonban a közegészségügyi igazgatóságon keresztül az egészségügyi minisztériumtól érkezik.

Marosvásárhely nem áll rosszul az iskolaorvosi hálózat terén, összesen 76 orvos és asszisztens látja el az iskolaorvosi hálózatban a teendőket, ebből tizenketten általános- vagy gyerekorvosok – tudtuk meg Horațiu Lobonțtól, az önkormányzat iskolákért felelős igazgatóságának vezetőjétől. A város iskoláiban összesen 54 iskolaorvosi rendelő működik, illetve öt fogorvosi rendelője is van a városnak. Maros megye 16 iskolaorvosa közül tehát 12 a megyeközpontban dolgozik.

Hargita megyében 13 iskolaorvos és 53 asszisztens dolgozik, ez pedig nagyon kevés, és ők is szinte kizárólag a városi iskolákban látnak el feladatokat – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetőjétől.

Még egyszer sem engedélyeztek iskolaorvosi helybővítést, mert ahhoz, hogy mi finanszírozást tudjunk rá kapni a minisztériumtól, engedélyeznie kell az illető helyet. Van néhány hátrányosabb helyzetű település a megyében, mint például Balánbánya, ahol tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt az iskolaorvos, de van három olyan önkormányzat is, ahol önerőből meghirdettek iskolaorvosi helyeket és alkalmaztak iskolaorvosokat; ezek Parajd, Korond és Gyergyóremete” – fogalmazott Tar Gyöngyi.

Hargita megye közegészségügyi igazgatóságának vezetője hangsúlyozta, utoljára Ritli László miniszter (2011-ben lett a Boc-kormány egészségügyi minisztere – szerk. megj.) értette meg az iskolaorvosi hálózat fontosságát, akkor bővítették az iskolaorvos jogköreit, azóta tudnak receptet is írni.

Az iskolaorvosi hálózatot addig el akarták sorvasztani azzal az érvvel, hogy úgyis meg fog szűnni a hálózat, amikor elmennek nyugdíjba az akkori iskolaorvosok. Talán két éve felismerték, hogy nem így van, és amikor növelték a kórházi orvosok fizetését, akkor megemelték az iskolaorvosok fizetését is, és azóta vonzóvá vált, érdeklődnek az orvosok iránta, de hiába, mert nem tudnak mindenkit alkalmazni, akit érdekel, mert nem hagyja jóvá a minisztérium az újabb helyek létesítését költségvetési okokra hivatkozva

– mondta el Tar Gyöngyi.

„A költségvetés elosztásakor azonban a minisztérium határozza meg, hogy az egészségügyi költségvetést hogyan osztja le. Például ételjegyeket ad a beoltásokért, amit teljesen elfogadhatatlannak tartok, hiszen szomorú, hogy így kell meggyőzni az embereket, hogy éljenek az ingyenes megelőzés lehetőségével, ami számukra a legkedvezőbb. Megértem, hogy az ételjegy egyszeri, látványos kiadás, az iskolaorvosok finanszírozásának pedig folyamatosnak kell lennie, és nem kis fizetésekről van szó” – tette hozzá a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője.

Amint arról a Székelyhon is nemrég beszámolt, Hargita megyében egyetlen iskolai fogorvos sincsen. Tar Gyöngyi úgy véli, hogy azok a megyék, amelyeknek jobb a lobbijuk a minisztériumban, engedélyezték az iskolai fogorvosi rendelőket, Hargita megyének azonban sosem engedélyezték, pedig régóta lobbizott ezért is, de a közegészségügy vezetője úgy véli, egyedül nem megy.

Minél több iskolafogászatra lenne szükség, Hargita megyében például egy sincs

A gyerekek szájhigiéniája a szülő feladata, a tapasztalat viszont azt mutatja, sokan elhanyagolják a gyerekeik rendszeres fogászati ellenőrzését. Az iskolafogászat a megelőzések és a szülők helyes tájékoztatása miatt is fontos szerepet tölthetne be.

A minisztérium által engedélyezett helyeken kívül azonban

arra is van lehetőség, hogy uniós pályázatból finanszírozzanak iskolaorvost egy-egy településen, hiszen a vidékfejlesztéshez nem csak a járdák, a víz- és gázhálózat fejlesztése tartozik, hanem a pályázatokba bele lehet foglalni a szociális szférát is

– hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi. „A közösségi orvosláshoz tartozik a közösségi asszisztens, a roma mediátor és az iskolaorvosi hálózat a háziorvosi ellátáson kívül. Tehát a háziorvossal párhuzamosan iskolaorvos is lehet vidéken is, és legalább egy iskola-asszisztensi állás is lehetne, mert a járvány meg is mutatta, milyen fontos lenne” – fogalmazta meg a közegészségügyi vezető.

Hangsúlyozta,

mindig kifejti a polgármestereknek, hogy ezek az állások nem terhelik az önkormányzati struktúrát, hiszen törvény van rá, hogy ezeket a jóváhagyott kereten felül lehet alkalmazni.

Nyilván erre pénz kell, költségvetési elkülönítés, hogy az orvosokat fizetni tudják. Példaértékű önkormányzatként említette a közegészségügyi igazgatóság vezetője Gyergyóremete esetét, ahol pályázati szinten gondolkodtak azon, hogyan lehet egy integrált egészségügyi ellátási központot létrehozni. Gyergyóremetén létrehoztak egy Egészségházat, ahol van háziorvosi- és fogorvosi rendelő, patika, mentőállomás. A gyergyószéki község pedig egyre vonzóbb a fiatalok számára is – tette hozzá Tar Göngyi.